Ugrás a tartalomhoz

Tibeti róka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tibeti róka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Kutyafélék (Canidae)
Nemzetség: Rókák (Vulpini)
Nem: Róka (Vulpes)
Faj: V. ferrilata
Tudományos név
Vulpes ferrilata
(Hodgson, 1842)
Szinonimák

Vulpes ekloni Przewalski, 1883

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tibeti róka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tibeti róka témájú kategóriát.

A tibeti róka (Vulpes ferrilata) a Tibeti- és Ladaki-fennsíkon endemikus rókafaj.

Külseje

[szerkesztés]

A többi rókához képest kisebb és tömzsibb felépítésű, bundája a hideg időjáráshoz alkalmazkodva sűrű és puha, arcorra rövid, farka hosszú szőrű, fülei rövidek. Teste felső részén (pofáján, fején, nyaka felső részén, hátán) és lábvégein rozsdavörös-sárgásbarna színű a szőre, míg nyakán, oldalain és végtagjainak felső részén szürke. Torka, hasa, és farkának vége fehér.

A felnőtt tibeti róka testhossza 60–70 cm, amihez még hozzáadódik farkának 29–40 cm-nyi hossza. Súlya 4-5,5 kg között változik. Fogazata jól fejlett, szemfogai a többi rókáéhoz képest különösen hosszúak.

Elterjedése

[szerkesztés]

A tibeti róka -ahogyan a neve is sejteti- csak a Tibeti-fennsíkon (Kína nyugati részén valamint Nepál, India és Bhután északi, határmenti területein) és az észak-indiai Ladaki-fennsíkon él. A Kínai Népköztársaságban Tibeten kívül Csinghaj, Kanszu, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Jünnan és Szecsuan tartományokban fordul elő. Alfajai nem ismertek.

A tibeti róka a félszáraz és száraz pusztákat, dombvidékeket kedveli és kerüli a sűrű növényzetet és az ember közelségét. Általában 3500 és 5200 m tengerszint fölötti magasságban található, ritkábban lemerészkedik egészen 2500 méterig.

Viselkedése

[szerkesztés]

Elsődleges zsákmányállatai a pocoknyulak, de egyéb rágcsálókat, mormotákat, gyíkokat vagy gyapjas nyulakat is elkap vagy szükség esetén megeszi a dögöt is. A tibeti róka magányos, nappali vadász, mert a pocoknyulak szintén nappal aktívak. Megfigyelték, hogy a rókák követik a pocoknyulak odúit kiásó barnamedvéket és vadásznak a medvék elől elszökő rágcsálókra.

Párzási időszaka februárban kezdődik. A tibeti róka első életévének a végén választ párt és utána monogám módon életük végéig együtt maradnak és együtt is vadászhatnak. Az 50-60 napos vemhesség után a nőstény kettő-négy kölyköt hoz a világra, amelyeket 8-10 hónapos korukig gondoz. Odúikat sziklák alá, kiszáradt partvonalakra, domboldalakba vájják. A rókavárnak akár négy, 25–35 cm átmérőjű bejárata is lehet.

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tibetan sand fox című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.