Gyapjas nyúl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyapjas nyúl
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Nyúlalakúak (Lagomorpha)
Család: Nyúlfélék (Leporidae)
Alcsalád: Valódi nyulak (Leporinae)
Nem: Lepus
Linnaeus, 1758
Faj: L. oiostolus
Tudományos név
Lepus oiostolus
(Hodgson, 1840)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyapjas nyúl témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapjas nyúl témájú kategóriát.

A gyapjas nyúl (Lepus oiostolus) a Tibetben és Közép-Kínában honos nyúlfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A gyapjas nyúl viszonylag nagy termetű nyúlféle, testhossza 40–50 cm lehet, testsúlya 1,5-3,1 kg között mozog (átlagosan 2,3 kg). A nőstények valamivel (mintegy 10%-kal) nagyobbak a hímeknél. Feje és orra valamivel hosszabb, mint legközelebbi rokonáé, a fokföldi nyúlé. Szőrzete teste felső részén kissé hullámos, színe sárgásbarna (esetenként egészen sárgásfehér), testének hátsó részén barnásszürkétől ezüstös szürkéig variálhat. Rövid farkának alsó része fehér. Torkán a szőrzet szintén barna, hasán viszont fehéres. A kisnyulak teljesen barnássárgák, farrészükön az első vedlés után szürkülnek ki úgy, mint a felnőtt egyedek.

A gyapjas nyúlnak négy elismert alfaja létezik:

  • Lepus oiostolus hypsibius
  • Lepus oiostolus oiostolus
  • Lepus oiostolus pallipes
  • Lepus oiostolus przewalskii

Elterjedése[szerkesztés]

A gyapjas nyulak hegyvidéki állatok, a Tibeti-fennsíkon és annak környékén élnek Kínában (Kanszu, Csinghaj, Szecsuan, Tibet, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Jünnan tartományokban), Indiában (Dzsammu és Kasmír, valamint Szikkim tartományokban) és Nepálban. Általában a füves fennsíkokon, száraz hegyi sztyeppéken, bozótosokban, örökzöld erdőkben fordulnak elő, helyenként a mezőgazdasági területek közelében. Az összes nyúlféle közül ők élnek a legmagasabban, 2500-5400 tengerszint feletti magasságon. Elterjedési területén más nyúlféle nem él.

Életmódja[szerkesztés]

Többnyire éjszaka aktív, napközben búvóhelyén (fűcsomók alatt, sziklák közti résekben) rejtőzik, pihen. Általában fűfélékkel, egyéb fűnemű növényekkel vagy bokrok leveleivel táplálkozik. A mezőgazdaságban kisebb károkat okozhat. Territóriumuk határát az állukon levő szagmirigyek fűcsomókhoz, bokrokhoz dörzsölésével jelölik ki.

Párzási időszaka májustól júliusig tart. Ilyenkor néhány hím huzamosabb ideig követ egy nőstényt és a kiáltásokkal, valamint levegőbe ugrálással igyekszenek felkelteni a figyelmét. Időnként a hímek összeverekednek, ekkor két lábra állva próbálják megharapni vagy mellső lábukkal eltaszítani egymást. A nőstények általában elhagyott mormotaodúkban vagy sűrű bokrok alján szülik meg egy vagy két (átlag 1,8) kölyküket. Az újszülött kisnyulak súlya 100-150 g.

A gyapjas nyulakra valamennyi tibeti nagy- vagy közepes ragadozó vadászik, a hópárduc, a hiúz, a farkas, tibeti róka vagy a mongol ölyv. Fiait a hegyi görény hurcolhatja el. A nyulak fertőzöttek lehetnek az Echinococcus multilocularis galandféreggel, amely az emberben vagy a kutyában, házi macskában is betegséget okoz.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A gyapjas nyulak létét nagy elterjedési területük és gyakori előfordulásuk miatt nem fenyegeti veszély. Bár húsukért rendszeresen vadásszák, több nemzeti parkban is vannak populációi. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján "nem fenyegetett" státusszal szerepel.

Források[szerkesztés]