Thylacoleo

Thylacoleo
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok;
Osztály:	Emlősök;
Alosztály:	Elevenszülő emlősök;
Család:	Erszényesoroszlán-félék;
Nem:	Thylacoleo;
Típusfaj
	Erszényesoroszlán;
Tudományos név
	Thylacoleo;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Thylacoleo témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Thylacoleo témájú kategóriát.

A Thylacoleo a húsevő erszényesek kihalt neme, amely Ausztráliában élt a késő pliocéntől a késő pleisztocénig (2 millió - 46 ezer évvel ezelőtt). Abban az időben közülük kerültek ki Ausztrália legnagyobb emlős ragadozói, a Thylacoleo carnifex faj példányainak súlya megközelítette a nőstény oroszlánét. A faj egyedeinek becsült átlagos súlya 101– 130 kg volt.^[1]

A nem leírását először 1859-ben publikálták a Thylacoleo carnifex típusfaj leírásával. Az új taxont a Richard Owen rendelkezésére bocsátott fosszilis példányok vizsgálata alapján állapították meg. A család erről a leírásról kapta a nevét, az erszényesoroszlán-félék ugyanis latinul Thylacoleonidae.

A Thylacoleo carnifex köznyelvi neve „erszényesoroszlán”, mely elnevezés a méhhel rendelkező oroszlánhoz való felszínes hasonlóságra és a nagyragadozóként betöltött ökológiai szerepére utal. A Thylacoleo nem áll szoros rokonságban az oroszlánnal (Panthera leo).

A Thylacoleo - erszényesoroszlánok, melyek körülbelül 2 millió évvel ezelőtt, a késő pliocén korszakban éltek és mintegy 30 000 évvel ezelőtt kihaltak a késő pleisztocén korszakban. Három faj ismert:

Erszényesoroszlán (Thylacoleo carnifex): a holotípus koponyát 1843-ban William Adeney pásztor gyűjtötte össze a Colongulac-tóból.^[2]
A Thylacoleo crassidentatus a pliocén korban élt, körülbelül 5 millió évvel ezelőtt, és körülbelül akkora volt, mint egy nagyméretű kutya. Fosszíliáit Queensland délkeleti részén találták meg.
A Thylacoleo hilli szintén pliocén korban élt, és fele akkora volt, mint a T. crassidentatus.

Az erszényesoroszlán-félék más képviselőinek, például a Microleo és a Wakaleo kövületei a késő oligocén korszakból származnak, mintegy 24 millió évvel ezelőttről.^[3]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Thylacoleo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ Alloing-Séguier, Léanie (2013). "The Bony Labyrinth in Diprotodontian Marsupial Mammals: Diversity in Extant and Extinct Forms and Relationships with Size and Phylogeny". Journal of Mammalian Evolution. 20 (3): 191–198. doi:10.1007/s10914-013-9228-3.
↑ Gill, E.D. (1973. február 25.). "Antipodal distribution of the holotype bones of Thylacoleo carnifex Owen (Marsupialia)". Science Reports of the Tohoku University. 2nd Series, Geology. 6: 497–499. Hozzáférés: 2020. augusztus 13..
↑ Long, J.A., Archer, M., Flannery, T. & Hand, S.. Prehistoric Mammals of Australia and New Guinea - 100 million Years of Evolution. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 224pp. o. (2002)

Ez az emlősökről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Alloing-Séguier, Léanie (2013). "The Bony Labyrinth in Diprotodontian Marsupial Mammals: Diversity in Extant and Extinct Forms and Relationships with Size and Phylogeny". Journal of Mammalian Evolution. 20 (3): 191–198. doi:10.1007/s10914-013-9228-3.

[2] Gill, E.D. (1973. február 25.). "Antipodal distribution of the holotype bones of Thylacoleo carnifex Owen (Marsupialia)". Science Reports of the Tohoku University. 2nd Series, Geology. 6: 497–499. Hozzáférés: 2020. augusztus 13..

[3] Long, J.A., Archer, M., Flannery, T. & Hand, S.. Prehistoric Mammals of Australia and New Guinea - 100 million Years of Evolution. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 224pp. o. (2002)

[1]

[2]

[3]