Herzl Tivadar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Theodor Herzl szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Herzl Tivadar
(Theodor Herzl)
Theodor Herzl.jpg
Született בִּנְיָמִין זְאֵב הֶרְצֵל
1860. május 2.[1][2][3][4][5][6]
Pest
Elhunyt 1904. július 3. (44 évesen)[1][6][2][3][4][5][7]
Reichenau an der Rax
Állampolgársága magyar
Házastársa Julie Naschauer (1868–1907)
SzüleiJeanette Herzl
Foglalkozása
Iskolái Bécsi Egyetem
Kitüntetései Erzsébetváros díszpolgára (2017)
Halál okatüdőgyulladás
Sírhely Herzl-hegy (1949–)

Herzl Tivadar aláírása
Herzl Tivadar aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Herzl Tivadar témájú médiaállományokat.

Herzl Tivadar (héber betűkkel: בנימין זאב הרצל, Benjámín Zeév Hercl, izraeli angol átírással: Benyamin Zeev Hertzl, másik nevén: חוזה המדינה Hóze Hamedíná, izraeli angol átírással: Khozeh HaMedinah, Az Állam látnoka, Pest, 1860. május 2.Edlach, 1904. július 3.) zsidó származású osztrák-magyar író, politikus.

Élete[szerkesztés]

A gyerek Herzl Tivadar szüleivel, és nővérével.
Az általa tervezett zászló a zsidó állam számára („fehér alapon hét aranyszínű csillag”)

Herzl Tivadar Pesten született egy Dohány utcai házban. Itt ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fő épületszárnya van. A múzeum falán emléktábla őrzi, hogy itt született a Zsidó Állam megálmodója. Atyja, Herzl Jakab (18351902), sikeres üzletember, anyja, Diamant Jeannette (18361911) volt.

A politikus és író, a Zsidó Állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója neológ zsidó légkörben nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejezte be.

1878-ban családjával Bécsbe költözött, ahol az egyetemen jogot és irodalmat tanult. 1884-ben szerzett jogi doktorátust. 1891-ben a Neue Freie Presse című bécsi lap párizsi tudósítója lett.

Párizsban érte az igazi nagy megrázkódtatás: ő tudósította lapját a Dreyfus-ügyről és megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmust. Ennek hatása alatt született meg Der Judenstaat (A Zsidó Állam) című értekezése, amely 1896. február 14-én jelent meg nyomtatásban és melyben javaslatot tett, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnét annak idején őket elűzték.

Nép vagyunk, mert külső ellenségeink kovácsoltak bennünket egy összetartozó néppé … Asszimilálódni nem tudunk és nem fogunk soha, mert a népek ezt lehetetlenné teszik számunkra … Az antiszemitizmust leküzdeni nem lehet, mert ott, ahol zsidók nagyobb számban élnek, ott az antiszemitizmus okait megszüntetni nem lehet … A megoldás csak egy lehet: az önálló zsidó állam! … Az egész terv végtelenül egyszerű a maga alap-formájában, de annak is kell lennie, ha igényt tart arra, hogy mindenki megérthesse. Adjanak nekünk szuverenitást a földkerekségnek egy, a mi igazolt népi szükségleteinknek megfelelő darabján, minden egyébről magunk fogunk gondoskodni.
– Herzl Tivadar[8][9]
Herzl Palesztinába látogatásakor 1898. október 26-án

Az első cionista kongresszust, amely 1897-ben volt, Herzl Tivadar szervezte és később elnökké is választották. Ezt a tisztséget egészen haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, akik igent mondtak kezdeményezésére és elfogadták őt vezetőnek. Vámbéry Ármin beprotezsálta II. Abdul-Hamid oszmán szultánhoz,[10] akinél elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már akkor nemtetszést váltott ki az ottani arab lakosságban.

Apja mellé temették Döblingben, de földi maradványait – végakaratának megfelelően – 1950-ben Izraelbe vitték és Jeruzsálemben a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el.

Herzl és Heltai Jenő unokatestvérek voltak.

Képgaléria[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Herzl Tivadar emlékműve. Izrael állam 1948-as megalakulását követően holttestét Jeruzsálembe vitték, és a Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el
  • A Zsidó Állam Herzliya városa őrzi a nevét.
  • Fényképe ott látható az izraeli parlament, a kneszet üléstermében.
  • Budapesten, a Dohány utcai szülőházában ma Zsidó Múzeum működik, melynek falán emléktábla jelzi, hogy ott született a Zsidó Állam megálmodója. A mostani múzeumépület helyén állt a ház, ahol született.
  • A Dohány utcai zsinagógát a róla elnevezett park övezi.

Művei[szerkesztés]

  • Neues von der Venus. Leipzig, 1887 (beszélyek)
  • Buch der Narrheit. Berlin, 1888 (tárcák)

Magyarul[szerkesztés]

  • Ősi föld – új hon. Regény; ford. Kohn Ottó; Schlesinger, Bp., 1916
  • Tivadar Herzl: A zsidóállam; ford. Blank Illés; Fekete, Máramarossziget, 1919
  • A zsidó-állam. A zsidó-kérdés modern megoldásának kísérlete; ford., előszó Schönfeld József; Jövőnk, Bp., 1919
  • Ősújország. Regény, ha akarjátok nem mese…; ford. Márkus Aladár; Magyar Zsidó Irodalmi Könyvkiadóvállalat, Bp., 1929 (hasonmásban: 1993)
  • Cionista írások; ford. G. Gerő László; Gondos Sándor, Bp., 1932 (Herzl könyvtár)
  • Herzl Tivadar naplójából. Az első konstantinápolyi út; ford. G. Gerő László; Fórum, Bp., 1933 (Herzl könyvtár)
  • A zsidó állam; ford. Szilágyi [Denis Silagi]; Zsidó Nemzet, Bp., 1941 (Spinoza-füzetek)
  • Ha akarjátok, nem mese. Szemelvények Herzl Tivadar írásaiból és beszédeiből; előszó, életrajz, jegyz. Gärtner Mose; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1942 (Javne könyvek)
  • Ha akarjátok, nem mese. Szemelvények Herzl Tivadar naplójából, cikkeiből, beszédeiből; 2. bőv. kiad.; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1944 (Javne könyvek)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  7. Brockhaus (német nyelven)
  8. Dr. Schönfeld József: A fordító előszava, regi.sofar.hu
  9. Oláh János: A magyar millennium és a Der Judenstaat
  10. Egy 19. századi Mission impossible-történet, hetek.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • Sómér marosvásárhelyi zsidó ifjúsági lap