The Wash

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
The Wash
The Wash - geograph.org.uk - 881103.jpg
Országok  Egyesült Királyság
Hely Északi-tenger
Elsődleges források Witham, Welland, Nene, Great Ouse.
Települések Skegness, Kings's Lynn, Hunstanton
Elhelyezkedése
é. sz. 52° 55′, k. h. 0° 15′Koordináták: é. sz. 52° 55′, k. h. 0° 15′
The Wash - map.png
A Wikimédia Commons tartalmaz The Wash témájú médiaállományokat.

A Wash az Északi-tenger egyik öble Anglia keleti partvidékén, Norfolk és Lincolnshire megye találkozásánál.

Földrajza[szerkesztés]

Washmap.png

A Wash a kelet-angliai partvonal egy többé-kevésbé négyszögletes beöblösödése, amelynek mindegyik oldala kb. 25 km hosszú. Az öböl délkeleti partja teljes egészében Norfolkhoz tartozik, és Hunstantontól kissé északra kezdődik és a Great Ouse folyó torkolatáig tart, ahol King's Lynn is fekszik. A délnyugati oldal a Great Ouse-tól a Welland folyó torkolatáig tart (közben található a Nene folyó is) és egynegyed részben Norfolk, háromnegyedben pedig Lincolnshire része. Az északnyugati part a Wellandtól egészen a Skegnesstől délre található Gibraltar Point-ig fut.

Az öböl környéki vidék alacsony fekvésű síkság, valamikor itt húzódott a három grófságra (Lincolnshire, Cambridgeshire és Norfolk) kiterjedő lápvidék, a The Fens, aminek nagy részét mára lecsapolták és szántófölddé alakították. A folyók hordaléka és a partfeltöltés miatt az öböl partvonala jelentősen megváltozott, egyes városok (elsősorban King's Lynn), amelyek valamikor közvetlenül a tengerparton feküdtek, mára a szárazföld belsejébe kerültek.

A Wash a legtöbb helyen nagyon sekély, a partok mentén több nagy homokpad is ismert (Breast Sand, Bulldog Sand, Roger Sand, Old South Sand), amelyek apálykor felszínre kerülnek. Emiatt a hajóközlekedés nem egyszerű. A nyílt tengertől a déli partig vezető biztonságosan hajózható Lynn Channel bejáratát világítóhajó mutatja.

A víz hőmérséklete rendkívül változékony. Az Északi-tenger áramlatai télen a fagyponthoz közelítik az öböl vizének hőmérsékletét, míg nyáron a sekély víz a napsütésben 20°C fölé is melegszik.

Az utolsó eljegesedés végén, amikor Angliáról már visszahúzódott a jégtakaró, de a tengerszint még alacsony volt, a Washt tápláló folyók egy nagy folyóba egyesültek, amely a mai öböl árkában haladt. Ezt a völgyet nem a folyó vájta, hanem a jégkorszak gleccserei.

Élővilág[szerkesztés]

A snettishami madárvédelmi terület

A Wash az Európai Unió madárvédelmi irányelvének megfelelően kialakított különleges védett terület (Special Protection Area, SPA). A sós mocsarak, apálykor előbukkanó nagy kiterjedésű homokpadok nagyszámú madarat vonzanak, elsősorban gázlómadarakat. Freistonnál szándékosan áttörték a partvédelmi falat, hogy megnöveljék a sós mocsarak területét. A széles természetvédelmi terület pufferzónaként is viselkedik, amely zátonyaival, növényzetével megvédi a szárazföld belsejét a viharok által felduzzasztott tengervíz áradásával szemben. King's Lynntől északra terül el a snettishami madárvédelmi terület, az öböl partvidékéhez pedig délkeletről az Észak-norfolki tengerpart SPA, északnyugatról pedig a Gibraltar Point SPA csatlakozik.

A homokpadokon nagy számban tenyésznek a kagylók és a rákok, amelyek a csigaforgatók táplálékát képezik. Állandó fészkelő a küszvágó csér és a barna rétihéja. Az északról érkező vadrécék, vadludak és gázlómadarak nagy tömegekben telelnek itt át; az öbölben mindig legalább 400 ezerre található és az évszak során mintegy kétmillió madár használja a Wash vizét és partját vándorlása idején. A vándormadarak között megtalálható a rövidcsőrű lúd, örvös lúd, bütykös ásólúd, nyílfarkú réce, csigaforgató, parti lile, ezüstlile, aranylile, bíbic, sarki partfutó, fenyérfutó, havasi partfutó, nagy goda, kis goda, nagy póling, piroslábú cankó és kőforgató.

Története[szerkesztés]

A Wash a levegőből

Már a római időkben töltéseket emeltek a tengerpart mentén, hogy a szántóföldeket megvédjék a tengeráraktól. A római kivonulás után azonban ezeket már nem tartották karban.

865 és 1066 között a dán vikingek hajóztak át rendszeresen az öblön, hogy Kelet- és Közép-Angliát fosztogassák, többek között a Cambridge elleni 875-ös támadás idején is. A normann hódítás idején a helybeliek szívósan ellenálltak Hódító Vilmos katonáinak.

1216-ban Földnélküli János király röviddel halála előtt King's Lynnből (akkori nevén Bishop's Lynn) Lincolnshire-be tartott és amíg ő maga kerülővel a szárazföldi úton ment, málhás szekereit a rövidebb, tengerparti úton küldte előre. A szekerek egy folyó (feltehetően a Nene) gázlójában belesüppedtek az iszapba és az érkező dagály elmosta őket. Állítólag a koronázási ékszerek is odavesztek.

A Wash környéki lápvidéket a 12. században kezdték el lecsapolni és feltölteni a kolostorok szerzetesei. A munka igazán a 16. század közepén kezdődött el holland mérnökök segítségével és egészen az 1970-es évekig folytatódott. Ma az öböl mindhárom oldalán mesterséges partvédelmi töltésekkel van körülvéve. A 70-es években két nagy kör alakú töltés épült, egy nagyobb terv kezdeteként, amelynek célja az volt, hogy az egész öblöt édesvizű tározóvá alakítják. A terv félbemaradt, mert a töltéseket sós mocsarakból származó földből építették, amelyből kioldódott a só a tárolt édesvízbe.

Források[szerkesztés]

  • Waterbirds in the UK 2004/05: the wetland bird survey. Banks, Collier, Austin, Hearn and Musgrove. ISBN 1-904870-77-5
  • N. Walker, T. Craddock: The history of Wisbech and the Fens
  • A. L. Poole, "Domesday Book to Magna Carta, 1087-1216" Oxford History of England. (1955) ISBN 0-19-821707-2.
  • Cook, J. & Ashton, N. High Lodge, Mildenhall Current Archaeology No. 123 (1991)
  • West, R.G. & Donner, J.J. The Glaciation of East Anglia and the Midlands Quarterly Journal of the Geological Society of London vol.112 (1955)

Ez a szócikk részben vagy egészben a The Wash című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.