Piroslábú cankó
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tringa totanus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 A piroslábú cankó elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
költözési útvonal
telelőhely
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Piroslábú cankó témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Piroslábú cankó témájú médiaállományokat és Piroslábú cankó témájú kategóriát.
|
A piroslábú cankó (Tringa totanus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Scolopax nembe Scolopax totanus néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tringa totanus craggi Hale, 1971
- Tringa totanus eurhina (Oberholser, 1900)
- Tringa totanus robusta (Schioler, 1919)
- Tringa totanus terrignotae Meinertzhagen & A. Meinertzhagen, 1926
- Tringa totanus totanus (Linnaeus, 1758)
- Tringa totanus ussuriensis Buturlin, 1934[2]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eurázsiában fészkel, telelni délebbre húzódik; eljut Afrikába is. Természetes élőhelyei a legelők, édesvizű tavak és mocsarak, sós mocsarak, szikes lagúnák, torkolatok és tengerpartok.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól októberig fordul elő. Fészkelő állománya 400-1000 párra tehető (2000-2012).[5]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 27-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 59-66 centiméter, testtömege 85-150 gramm.
 |
 |
_in_flight_at_Amrum.jpg) |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rovarokból és azok lárváiból, valamint rákokból és férgekből álló táplálékát a sekély vízben keresgéli.[5]
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tavak, mocsarak partján az alacsony fűbe rakja fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 23 napig kotlik. A kikelt fiókák rövid idő múlva elhagyják a fészket, 25-35 nap múlva válnak önállóvá.
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2020. december 31..
- 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2020. december 31..
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2020. december 31..
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2020. december 31..
- 1 2 3 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 2020. december 31..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2020. december 31..
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft. 1994. ISBN 963 545 006 0.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameters:|accessyear=,|origmonth=,|accessmonth=,|month=,|chapterurl=,|origdate=és|coauthors=(súgó) – magyar neve
