Piroslábú cankó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Piroslábú cankó
Redshank lake geneva-1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Tringa
Faj: T. totanus
Tudományos név
Tringa totanus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A piroslábú cankó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely
A piroslábú cankó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Piroslábú cankó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Piroslábú cankó témájú médiaállományokat és Piroslábú cankó témájú kategóriát.

A piroslábú cankó (Tringa totanus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Scolopax nembe Scolopax totanus néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Tringa totanus craggi Hale, 1971
  • Tringa totanus eurhina (Oberholser, 1900)
  • Tringa totanus robusta (Schioler, 1919)
  • Tringa totanus terrignotae Meinertzhagen & A. Meinertzhagen, 1926
  • Tringa totanus totanus (Linnaeus, 1758)
  • Tringa totanus ussuriensis Buturlin, 1934[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Eurázsiában fészkel, telelni délebbre húzódik; eljut Afrikába is. Természetes élőhelyei a legelők, édesvizű tavak és mocsarak, sós mocsarak, szikes lagúnák, torkolatok és tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól októberig fordul elő. Fészkelő állománya 400-1000 párra tehető (2000-2012).[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 27-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 59-66 centiméter, testtömege 85-150 gramm.

Nász és
vonuló tollazata
és a levegőben
[5]

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokból és azok lárváiból, valamint rákokból és férgekből álló táplálékát a sekély vízben keresgéli.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Tavak, mocsarak partján az alacsony fűbe rakja fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 23 napig kotlik. A kikelt fiókák rövid idő múlva elhagyják a fészket, 25-35 nap múlva válnak önállóvá.

Fészke, tojásaival

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 31.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]