Sarki partfutó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sarki partfutó
Calidris canutus.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Calidris
Faj: C. canutus
Tudományos név
Calidris canutus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Fészkelési területe és vonulási útvonalaFészkelési területe és vonulási útvonala
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sarki partfutó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki partfutó témájú médiaállományokat és Sarki partfutó témájú kategóriát.

A sarki partfutó (Calidris canutus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Alaszkán, Izlandon, Észak-Európában és Oroszország északkeleti részén fészkel. A mocsaras környéket kedveli, de a tengerparton is megtalálható.

Alfajai[szerkesztés]

  • Calidris canutus canutus
  • Calidris canutus islandica
  • Calidris canutus piersmai
  • Calidris canutus rogersi
  • Calidris canutus roselaari
  • Calidris canutus rufa

Megjelenése[szerkesztés]

Átlagos testhossza 23-25 centiméter, szárnyfesztávolsága 57-61 centiméteres, testtömege 110-160 gramm. Háta szürke, pikkelyes mintázattal, hasa világos. A hímek alsó fele a nászidőszakban vörös.

Calidris-canutus.jpg

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokat, férgeket, szúnyoglárvákat, rákokat és csigákat keresgél a vízparton.

Szaporodása[szerkesztés]

Calidris canutus

A hím a levegőben csapkodva udvarol a tojónak. Fészkét a száraz tundrán mélyedésbe rakja. Fészekalja 3-4 kb. 40 milliméteres tojásból áll, melyeken 21-22 napig kotlik.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon alkalmi vendég, tavasszal és ősszel.

Védettség[szerkesztés]

Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 forint. 1980-ban még több millió sarki partfutó élt, amely napjainkra mintegy 250 000 egyedből álló létszámra csökkent. A partfutók életben maradási esélyeit jelentősen rontja, hogy a globális felmelegedés hatására az általuk fogyasztott puhatestűek korábban kelnek ki, mint, a sarki partfutók fiókái a tojásból és a frissen kikelt egyedeknek kisebbé vált a csőre, amely miatt étrendjük megváltozott. Míg korábban a táplálóbb Loripes nevű puhatestűeket fogyasztották, addig napjainkban a kevésbé tápláló Dosinia, illetve a tengeri füvet (Zostera) kénytelenek fogyasztani.[1]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]