Tellér Gyula

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Telléry Gyula.
Tellér Gyula
Született1934. július 20.
Budapest
Elhunyt2023. május 25. (88 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • politikus
  • tanár
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2006. május 16. – 2010. május 13.)
IskoláiApáczai Csere János Tanítóképző Főiskola (–1955)
Kitüntetései
SírhelyeÓbudai temető
Sablon • Wikidata • Segítség
Tellér Gyula
Nem található szabad kép.(?)
Tellér Gyula. Centenáriumi Emlékbizottság.

Tellér Gyula (Budapest, 1934. július 20. – 2023. május 25. (k. n.)[2]) Széchenyi-díjas magyar szociológus, műfordító, országgyűlési képviselő.

Tanulmányai[szerkesztés]

1952-ben érettségizett az Óbudai Árpád Gimnáziumban, 1946-ban[3] a gimnáziumi bélyegkör tagja volt. Felvették az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola magyar szakára, ahol 1955-ben szerzett diplomát.

Rendszerváltás előtti pályafutása[szerkesztés]

Diplomájának megszerzése után előbb Kesztölcön, majd Tokodaltárón volt tanár. 1959-ben visszatért Budapestre, a Lisznyai Utcai Általános Iskolában dolgozott 1966-ig, ekkor a Szövetkezeti Kutatóintézetbe került, ahol a gazdaságtörténeti és szociológiai kutatócsoport munkatársa, majd később vezetője lett. 1985-ben az intézet tudományos tanácsadójává nevezték ki. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia szövetkezetelméleti albizottságának titkára is lett.

1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége egyik alapítója volt.

Rendszerváltás utáni pályafutása[szerkesztés]

Az 1990-es országgyűlési választáson az SZDSZ országos listájáról szerzett mandátumot, a gazdasági bizottság tagja lett. 1991-ben a párt országos tanácsába is beválasztották. A ciklus alatt az SZDSZ-frakció munkaügyi, szövetkezeti és szakszervezeti szóvivője, ill. gazdasági kollégiumának titkára volt.

1994-ben nem indult az országgyűlési választáson és még ugyanebben az évben ki is lépett az SZDSZ-ből, valamint távozott a Szövetkezeti Kutatóintézetből.

1995-ben a Magyar Polgári Demokraták Társaságának egyik alapítója, illetve 1996-ban a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja lett. 1996 és 1998 között az MTV Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által delegált elnökségi tagja volt.

Az Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatal politikai elemző főosztályának vezetőjeként dolgozott. 1999-ben a XX. Század Intézet tudományos igazgatójává nevezték ki. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meghívott oktatója volt. 2005-ben az Országos Rádió és Televízió Testület szerződéses munkatársa lett. A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP országos listájáról szerzett ismét mandátumot, a Fidesz-frakció tagjaként a kulturális és sajtóbizottság tagja lett. A 2010-es országgyűlési választáson nem indult. 2010-től haláláig Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója volt.[4][5]

Családja[szerkesztés]

Értelmiségi családból származik. Elvált, egy lánygyermek édesapja.

Irodalmi munkássága[szerkesztés]

Tellér munkái mellett műfordítóként is tevékenykedett, többek között Jean-Marie Gustave Le Clézio, Stéphane Mallarmé, Lorand Gaspar, Edgar Allan Poe és John Barth verseit, regényeit, ill. drámáit fordította. Munkásságáért 1980-ban Wessely László-díjban, 1985-ben József Attila-díjban, 2001-ben pedig a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének műfordítói díjában részesült. 2015-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Kisipari szövetkezetkoncepció és szövetkezetpolitika Magyarországon. 1945–1970; Szövetkezeti Kutató Intézet, Budapest, 1971 (Közlemények. Szövetkezeti Kutató Intézet)
  • A magyar kisipari szövetkezetek története. 1945–1962; Szövetkezeti Kutató Intézet, Budapest, 1973 (Közlemények Szövetkezeti Kutató Intézet)
  • Utak és tévutak az ipari szövetkezetek életében. Működés, fejlesztés, beruházás. Esettanulmányok; szerk. Tellér Gyula; Agroinform, Budapest, 1987 (Közlemények. Szövetkezeti Kutató Intézet)
  • A helyzet; sajtóösszeállítás szerk. Tellér Gyula, összeáll. Baló György, szerk. Bognár Róbert; Múzsák, Budapest, 1988 (Mozgó világ)
  • Tanka Endre–Tellér Gyula–Szabó Gábor: Gazdasági, társadalmi és politikai reformok és a magyar szövetkezet; MKT Baranya Megyei Szervezete, Pécs, 1990 (Ökonómia)
  • Hatalomgyakorlás az MSZP–SZDSZ koalíció idején; Kairosz, Szentendre, 1999
  • Cikkek, esszék, elemzések, 1-2.; Kairosz–Kölcsey Intézet, Budapest, 2006
  • A kockadobó. Tellér Gyula műfordításai; vál., szerk. Kulin Ferenc; Kairosz, Budapest, 2009

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tellér_Gyula&oldid=26235695”