Tarjánpuszta

	Tarjánpuszta
	; Tarjánpuszta címere
	; Tarjánpuszta címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Pannonhalmi
Jogállás	község
Polgármester	Kálmán Józsefné
Irányítószám	9092
Körzethívószám	96
	Népesség
Teljes népesség	417 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	47,51 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	8,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 17° 47′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 17° 47′ 13″
	Tarjánpuszta Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
	Tarjánpuszta weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tarjánpuszta témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a Győr-Moson-Sopron megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tarján (egyértelműsítő lap).

Tarjánpuszta község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban.

Fekvése

Tarjánpuszta Győr-Moson-Sopron megye délkeleti részén található, a megyeszékhelytől 25 kilométerre. A településtől északra helyezkedik el országunk egyik nevezetessége, a Pannonhalmi Bencés Főapátság. A községnél fakad a Pándzsa-ér, mely a Ravazd alatti Béla-kút vízével siet Győr felé a Rábába.

A helység köz- és vasúton is megközelíthető. A 82-es számú főútról a Ravazd utáni leágazásnál érhető el, valamint a Győrből Veszprémbe vezető vasútvonal, ismertebb nevén Bakonyvasút mentén található a település.

Története és mai élete

Tarjánpuszta elnevezése egy Árpád-kori falu nevét őrzi. Tarian a mai Ravazd községtől délkeletre feküdt, s már 1086-ban olvashatunk róla a Bakonybéli Apátság birtokainak összeírásáról szóló oklevélben, így a környék egyik legidősebb kistelepülése. III. Béla 1137-ben a Szent-Mártoni Apátságnak ajándékozta a Roz (Ravazd) és Toryán falu közötti földet legelőkkel és szántókkal együtt. A 13. században III. Ince pápa 1216. évi bullájában történik még említés a településről, majd III. Honorius és IX. Gergely birtokösszeíró levelében szerepel Toryán néven.

A tatárjárás előtt a falunak három birtokosa volt: a király, a bakonybéli- és a pannonhalmi apát. Később több család szerzett tulajdont itt. 1492-ben kelt oklevélben találkozunk a Picsordiak nevével, akik néhány nemessel együtt gazdálkodtak a birtok egyik felében, a másik felében pedig a szentmártoniak. A 15. század végén egyesülhetett a két rész, ugyanis az ekkor keletkező összeírások már csak egy helységet említenek, Tarjánt. A mohácsi vész utáni török támadások elpusztították a települést, melynek helyén többé önálló falu nem alakult ki. Csupán kisebb lakott helyek tűntek fel az apátsági birtokon. Az 1609. évi adóösszeírás pusztaként említi, s később sem tudott tartósan benépesülni. Az elpusztult Tarján helyén maradt puszta pedig a Pannonhalmi Apátság birtokába került.

A 18. században Göncz Celesztin Főapát alatt (1709-1722) a település már a főapátság szentmártoni kerületének igazgatásába tartozott. Találtak kimutatásokat 1787-ből a gazdaság állományáról és jövedelméről. 1835-ben juhász- és kocsislakás, ló-, tehén- és birkaistálló épült. 1867-ben kápolnás tisztilakot alapítottak, majd 1879-ben iskolát emeltetett a főapát, Kruesz Krizosztom.

A Győr-Veszprém közötti vasútvonal kiépítésével 1896. augusztus 10-én megállót és rakodót kapott Tarjánpuszta. Másnap megindulhatott a személy- és teherforgalom. 1897-től gazdasági épületekkel és cselédlakásokkal bővült a falu képe. 1899-ben pedig egy szélmalommal gazdagodott a település, melyet a víz felemelésére, valamint őrlés és darálás elvégzésére használtak. A lakosság a gazdálkodásnál nagy hangsúlyt fektetett a legelők hasznosítására, s az állattartásra. A szántóföldeket is eredményesen hasznosították. Erdők kivágásával pedig gyarapították a termelésre alkalmas területeket. Ezeken kívül a pannonhalmi apátság a két világháború között sokat fordított a település fejlesztésére.

1945 után a gazdasági épületeket lebontották, s az építőanyagot más községekben hasznosították. Tarjánpusztát pedig társközségként a három kilométerre levő Ravazdhoz csatolták. Az 1970. évi körzetesítéskor Pannonhalmához, majd 1991-ben a helyhatósági választások után ismét Ravazdhoz került. 1991 májusában az itt élők kezdeményezték az önálló községgé alakulást. Ugyanezen év június 24. napján falugyűlés keretében népszavazással is törvényesen hangot adtak ez irányú kérésüknek. A szükséges engedélyek megszerzése után, 1991. november 7-én a köztársasági elnök, 1992. január elsejei hatállyal önálló községgé nyilvánította Tarjánpusztát.

Nem volt könnyű a községi élet beindítása. A legnagyobb problémát az okozta, hogy a település nem rendelkezett kialakított intézményrendszerrel. Csupán egy félnapos óvoda működött egyre romló körülmények között. Jelenleg már alsó tagozatos általános iskola is található Tarjánpusztán, melynek névadója Boros József, egykori kántortanító. A szeptemberi iskolaavató és tanévnyitó ünnepség után fogtak hozzá a községháza kialakításához. Régi épületből felújítással oldották meg a feladatot. 1993. március 27-én történt az átadás, s azóta szép, esztétikus környezetben fogadhatják a hozzájuk forduló ügyfeleket. A fentebb említett intézményeken kívül művelődési ház, könyvtár, templom és sportpálya is található a faluban. Ezeken a helyeken tudják az itt élő emberek szabadidejüket eltölteni. 2007-ben az iskolát bezáratták, az iskola épületében azóta közösségi házat és könyvtárat alakítottak ki.

A 392 fős településen 11 nyilvántartott egyéni vállalkozó van, akik közül öten kereskedelmi, hatan pedig szolgáltató tevékenységet folytatnak. Működik itt két részvénytársaság, egy KFT és két BT. A legjelentősebb gazdasági társaság a TIG.

Tarjánpusztán 115 lakás található, melyeknek 98%-a vezetékes ivóvízzel rendelkezik. 92 otthon rendelkezik telefonnal és ugyanennyit kapcsoltak be a szennyvízcsatorna hálózatba. A lassan, de talán biztosan növekvő lakosság miatt az Önkormányzat új utcát alakított ki, amit dr. Tihanyi Bánkról a község egykori plébánosáról neveztek el. 2016-ban az Önkormányzat önerőből aszfaltoztatta le a "kis" Madách utcát. A felújított kápolnás tisztilak épületében működik a Szent Benedek Vendégház, a kikapcsolódni vágyóknak érdemes felkeresni és pár napot eltölteni, a községet körülvevő turistautakat bejárva. 2017-ben saját és pályázati pénzből aszfaltozták újra a "nagy" Madách utcát és az Ady utcát.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	401	399	398	401	401	428	416	430	401	417
	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,4%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (2,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,8%, református 2,8%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 2% (15,6% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei

Szent Benedek kápolna
Józsa László Cserkészpark

Forrás

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Dancsecz Mónika írása átdolgozásával.

Hivatkozások

↑ Tarjánpuszta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Tarjánpuszta Helységnévtár

További információk

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye helységei

[1] Tarjánpuszta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)

[96e1a5cc2cfffb9f62e7516ce04d12dc120c58f5-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] Tarjánpuszta Helységnévtár

[1]

[2]

[3]