Tanimbar-piton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Tanimbar-piton
Morelia nauta xanthic.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Pitonfélék (Pythonidae)
Nem: Morelia
Gray, 1842
Faj: M. nauta
Tudományos név
Morelia nauta
(Harvey, Barker, Ammerman & Chippindale, 2000)
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tanimbar-piton témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tanimbar-piton témájú kategóriát.

A Tanimbar-piton (Morelia nauta) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a pitonfélék (Pythonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az Indonéziához tartozó Tanimbar-szigeteken honos.

Megjelenése[szerkesztés]

A nemrég leírt faj lényegesen kisebb, mint családjának többi képviselője. Kb. 1,5-2 méter hosszúra nő. Karcsú testű, hosszúkás nyakú, fogai hasonló méretűek mint a smaragdzöld piton (Morelia viridis) fogai. A feje nagy, és határozottan elválik a nyaktól. Fizikuma arról árulkodik, hogy alkalmazkodott a fán élő életmódhoz. Az erőteljes kapaszkodó farok minden piton fajra jellemző, így a magas fán lakó fajokra is. Támadáskor, hihetetlen sebességgel, szinte a teljes testét előre löki a levegőben, és csak a farka végével (néhány centivel) kapaszkodik közben. Ezek a tulajdonságok biztosítják a ragadozónak, a lombozatban való vadászat sikerességét. A nagy szemek és a hőérzékelő száj szerv éjszakai életvitelre is utal. Látása úgy tűnik sokkal jobb, mint a többi boidae-rokonának.

Fizikai megjelenése szerint jelenleg 4 fenotípusát különböztetik meg: patterned-axanthics, patterned-xanthics, patternless-axanthics, patternless-xanthics. Messze a leggyakoribb formája a patternless-axanthic (világos ezüst, és a grafit feketébe hajló árnyalata) típusú. A legritkább formája a patterned-xanthic: csak egy maréknyi fogságban tartott példány ismert. Hasuk egységesen fehér.

Életmódja[szerkesztés]

Kiváló mászó, a kifejlett példányok idejük nagy részét a fa tetején összetekeredve tölti. Ugyan akkor remek úszók is. Fogai egyértelműen mutatják, hogy madarakat, és emlősöket egyaránt fogyasztanak. Hőérzékelő száj szervük lehetővé teszi számukra, a környezetüknél forróbb objektumok észlelését. Miután megragadták, fogaikkal tartják; majd testükkel az áldozat köré tekeredve, szorításukkal megfojtják azokat; végül egészben lenyelik. Napok, hetek telhetnek el, mire teljesen megemésztik. Annak ellenére, hogy félelmetes kinézetű, izmos állat, általában nem veszélyes az emberre. Ritkán jelentenek piton támadást, melynek ember volt a célpontja; mivel nem tekinti zsákmánynak a fajtánkat.

Szívós fajta, fogságban tartása viszonylag egyszerű; hasonló a Morelia Viridis terráriumi körülményeihez.

Viselkedése[szerkesztés]

A többi heves Morelia fajtól eltérően a Nauta-k szelíd, néha félénk természetűek. Bármennyire fél is, inkább elmenekül, hogy mihamarabb elrejtőzhessen egyedül, mint hogy megtámadjon; és szinte soha sem harap. Nem él szigorúan éjszakai életet, mint a többi piton-féle; gyakran mozog nap közben is.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstény tojásai védelmében agresszívvá válhat.

Források[szerkesztés]