Takács Ádám (színművész)
| Takács Ádám (bácsai Nagy Gábor) | |
 | |
| Született | 1822. július 8.[1] Kecskemét[1] |
| Elhunyt | 1897. február 10. (74 évesen)[1] Pécel[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Takács Ádám témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Takács Ádám, családi nevén bácsai Nagy Gábor (Kecskemét, 1822. július 8. – Pécel, 1897. február 10.) úttörő színész, színigazgató.
Életpályája[szerkesztés]
1848-ban felcsapott közhonvédnek, majd bujdosása során, 1850-ben Egerben lépett a színi pályára. Vezető színésze volt a kolozsvári, debreceni, miskolci és kassai színházaknak. 1858-tól foglalkozott rendezéssel. Az 1860-as évek elején igazgató volt két évig. 1862. október 9-én mint vendég fellépett a Budai Népszínházban, a Bánk bánban. 1885-ben visszavonult.
Mint jellemszínész kiváló volt. Játszotta a nagy shakespeare-i szerepeket, továbbá Könyves Kálmánt, XI. Lajost, Harpagont, Petur bánt, Kis Bálintot (Csikós), Tjälde-t (Csőd), Dózsa Györgyöt, Poplavec-et (A rab), stb. A Színészegyesület alakulásában tevékeny részt vett. Cikkei a Szinházi Emlényben (Pécs, 1858. A magyar szinészetről); a Vasárnapi Ujságban (1861); a Szinészek Lapjában (1844. 11. sz. Székelynéről, 1855. 46. és következő sz., A magyar szinészet arany korszakának művészeiről, 1887. 52. sz. A szinpadi komikumról).
Magánélete[szerkesztés]
Neje, Katics Róza meghalt 1859 május havában, Pécsett. („Hölgyfutár, 1859. V. 14.) Leánya Bercsényiné Takács Emese színésznő.
Fontosabb szerepei[szerkesztés]
- Gloster (Shakespeare: Lear király)
- Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár)
- Harpagon (Molière: A fösvény)
- Dörgösi (Rosen: A mai férfiak)
- Reinhold Kristóf (Raupach: Molnár és gyermeke)
Fontosabb rendezési[szerkesztés]
- Dumas: Hermann gróf
- Dumas: A kaméliás hölgy
- Shakespeare: Velencei kalmár
- Vörösmarty Mihály: Az áldozat (szomorújáték)
- Molière: Tudós nők
Munkája[szerkesztés]
- A magyar szinészegyesület közgyülésének naplója. Szerk. Bpest, 1880.
Működési adatai[szerkesztés]
1853–55: Arad; 1856: Szeged; 1857: Debrecen, Szatmár, Nagyvárad; 1857–58: Kolozsvár; 1858–60: Pécs, Nagyvárad, Miskolc; 1861–63: Budai Népszínház, Kassa; 1866–67: Pécs; 1868–71: Kolozsvár; 1872–73: Debrecen; 1873–74: Kassa; 1874–76: Debrecen; 1876–79: Kassa, Felvidék; 1879–80: Győr; 1880–84: Székesfehérvár, Kassa, Szabadka, Miskolc.
Igazgatóként: 1860: Debrecen; 1860–61: Arad; 1861: Debrecen, Arad.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 30.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.