Tóth Sándor (költő)
Tóth Sándor | |
Született | 1939. augusztus 18. Szolnok |
Elhunyt | 2019. szeptember 11. (80 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.) |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Sándor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tóth Sándor (Szolnok, 1939. augusztus 18. – 2019. szeptember 11.) József Attila-díjas (1995) író, költő, újságíró, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei Tóth Kálmán és Oravecz Erzsébet voltak. Esztergomban érettségizett 1958-ban. Teológiai tanulmányait Egerben kezdte 1958-1960 között, de 1960-1962 között Budapesten fejezte be. 1963-1965 között művelődési intézményekben dolgozott. 1964-1970 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakos hallgatója volt.
1971-től az Új Ember munkatársa, majd olvasószerkesztője lett. 1974-1975 között elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskoláját. 1985-től az Országos Filharmónia műsorvezetője volt. 1986-tól a Segítő Szűz Mária templom gondnoka.
1990-1994 között Pásztó és környéke országgyűlési képviselője volt a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben, az Országgyűlés Kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó bizottságának tagja volt. 1994-1996 között az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola adjunktusa, 1996-tól tanszékvezető docense, 2004-től pedig a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője volt.
A Vigilia című katolikus folyóirat zenei rovatának szerzője volt évekig.
Kapcsolata az állambiztonsággal
[szerkesztés]Ungváry Krisztián történész kutatásai szerint 1990 előtt 18 éven át „Tatár” fedőnéven besúgóként dolgozott, ezen belül a hazafias római katolikus sajtó vonalán foglalkoztatták; adatlapján a „gátlástalan” minősítő jelző olvasható, valamint az is, hogy a hálózati munkát szívesen vállalta. Iktatott B- és M-dossziéja nem került elő, vagyis sem az esetleges beszervezés körülményeiről, sem az esetleges jelentésekről nem maradtak fenn dokumentumok.[1]
Magánélete
[szerkesztés]1970-ben házasságot kötött Frész Erzsébettel. Öt gyermekük született: Sándor (1971), András (1973), Anna Mária (1976), Balázs Miklós (1979) és Gergely (1980).
Művei
[szerkesztés]- Belül ragyoghatsz (versek, 1992)
- Kövek és pillangók (versek, 1994)
- Arckép és vallomás (prózai, lírai válogatás, 1994)
- A keresztnevek eredete (1998)
- Kupola-jegyzetek (1998)
- Adagio (versek, 1999)
- Isten ritmusa (esszék, útirajzok, 2001)
- Csillagárnyék (versek, 2008)
- Följegyzések a hegyen (publicisztikák, 2014)
- Táj és lélek. Barangolások könyve. A Magyar Katolikus Rádió hangfelvételei alapján, 2004-2015; Üveghegy, Százhalombatta, 2015 + DVD
- Fény- és lombhullámok. Kisprózák, arcok, művek; Szent István Társulat, Bp., 2016
- Táj és lélek II.; Üveghegy, Százhalombatta, 2017
- Őszi számadás. Jegyzetek, esszék, beszélgetések; Szent István Társulat, Bp., 2017
- Elfelejtett harmóniák (versek és műfordítások); Üveghegy, Százhalombatta, 2018
Műfordításai
[szerkesztés]- Selma Lagerlöf: Krisztus-legendák (1992, 2008, 2015)
- Jean Guitton: Az én kis katekizmusom (1995)
- Selma Lagerlöf: Az Antikrisztus csodái (1997)
- Adagio (versek, 1999)
- Liptói lantosok (2005)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1993)
- József Attila-díj (1995)
- Szent Gellért-díj (1998)
- Pro Esztergom-díj (2005)
- Pro Cultura Christiana díj (2009)[2]
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2016)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kolozsi Ádám: Megvan az állambiztonsági lista az 1990 utáni parlamenti képviselőkről. Index, 2017. december 11. (Hozzáférés: 2018. január 4.)
- ↑ Magyar Kurír
Források
[szerkesztés]- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Kortárs Magyar Írók
- http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf
- Életrajza a Napkút Kiadó honlapján
- Adatlapja a Parlament.hu-n
- Adatlapja a Katolikus Rádió honlapján
További információk
[szerkesztés]- Balássy László, Szeghalmi Elemér.szerk.: Czoborczy Bence: Csodák között élünk – Művészek vallomásai Istenről, hitről, önmagukról, Koós Gyula fekete-fehér fotóival illusztrálva, Miskolc: Új Misszió (1990)
- 1939-ben született személyek
- 2019-ben elhunyt személyek
- Magyar költők
- Magyar újságírók
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- Magyar műfordítók
- Esztergomiak
- KDNP-tagok
- Országgyűlési képviselők (KDNP)
- Országgyűlési képviselők (1990–1994)
- József Attila-díjasok
- Szolnokiak
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei