Ugrás a tartalomhoz

Szörényi László (püspök)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szörényi László
Született

Trencsén
Elhunyt1752. november 13. (82 évesen)[1]
Nyitra
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • teológus
  • katolikus pap
  • katolikus szerpap
  • katolikus püspök
  • politikus
Tisztsége
  • a Helytartótanács tanácsosa (1723–1732)
  • megyéspüspök (1734. február 15. – )
szerémi püspök
Vallásarómai katolikus egyház
Szentelők

Hivatalszerémi püspök
Hivatali idő1733. augusztus 13. –1752. november 13.
ElődjePatachich Gábor
UtódjaGivovich Miklós
SablonWikidataSegítség

Szörényi László József (Trencsén, 1670. október 24.Nyitra, 1752. november 13.) szerémi püspök, Szörényi Zsigmond traguri választott püspök öccse.

Élete

[szerkesztés]

Tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombatban végezte, 1694-ben a bölcselet magistere lett. 1695. november 8-ától a Collegium Germanicum-Hungaricum tagja, 1697. március 23-án szentelték pappá. 1698. szeptember 10-én hazatért, 1699-től bajnai plébános az esztergomi főegyházmegyében, 1702 januárjától 1752-ig nyitrai kanonok, 1711-től rajki prépost és a Mattyasovszky László püspök által alapított nyitrai papnevelő első kormányzója volt; 1718. január 30-tól dulcinói választott püspök, 1733. augusztus 13-án pedig III. Károly nevezte ki szerémi megyés püspökké, amit XII. Kelemen pápa 1734. február 15-én megerősített. Április 4-én szentelték püspökké, jövedelme kiegészítése gyanánt elnyerte a pozsegai Szent Péter prépságot, a török veszély miatt pedig megtarthatta nyitrai kanonokságát. Bejárta egyházmegyéjét, számos plébániát és templomot alapított. Püspöksége elején, valamint 1748 után Nyitrán élt, 1735 és 1746 között székhelye a szerémségi Újlakon volt. 1746-ban házat vásárolt Péterváradon, amelyet püspöki székhellyé alakított. 1749. október 28-án az egyházmegye egy kispapjának alapítványi helyet biztosított a nagyszombati szemináriumban. 1748-ban Givovich Miklóst kérte maga mellé segédpüspöknek, jövedelmének a felét neki adta. Nyitrán kanonok házában élt mint remete, testén vezeklő lánccal. Minden szombaton éjjel elzarándokolt a Kövesd-hegyi Máriához egy szolga kíséretében. Életszentség hírében hunyt el.

Művei

[szerkesztés]
  • Manuale Canonicorum continens praxim et observationes capitulares. Nagyszombat, 1714. (2. kiadás. Posonii, 1744).
  • Archi-Decanus visitans. Posonii, 1727.
  • Vindiciae Syrmienses seu descriptio Syrm. episcopatus. Nagyszombat, 1734. (2. kiadás. Budae, 1746.).
  • Remonstratio illius quod regulares cuiuscunque ordinis etiam mendicantium, extra tempora a jure statuta ad SS. ordines promoveri non possint, nisi ad hoc specialiter privilegiati existant. Nagyszombat, 1739.
  • Praerogativae, libertates et privilegia ecclesiis et clero regni Hungariae non modo jure patrio deprompta. Posony, 1745.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Catholic-Hierarchy.org (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 1.)

Források

[szerkesztés]