Szpáhi

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. május 15.) ezen a változaton alapul.

A szpáhi vagy régibb kifejezéssel szpahoglán különleges lovaskatona volt az Oszmán Birodalom hadseregében. Az Oszmán-török spâhî szó a perzsa „hadsereg” jelentésű sepâh szóból ered. Az Oszmán-török hadszervezetben és társadalomban a szpáhi kifejezést kétféle értelemben is használták: egyrészt a lovasság különleges előjogokat élvező elitalakulatának tagjaira, másrészt az adománybirtokkal rendelkező hűbéres lovaskatonákra.

Reguláris zsoldos lovasság

A szpáhi hadosztályt I. Murád szultán idején szervezték meg. A reguláris zsoldos lovasság kivételezett alakulata volt, magas zsolddal, az átlagnál jobb felszereléssel és fegyverzettel. Egy aga irányította őket.

Adománybirtokos

Tímár- vagy ziámetbirtokkal javadalmazott hűbéres lovas. Az egész birodalom területén szétszórva éltek birtokaikon és bármikor hadra foghatók voltak, hogy szolgáikkal és általuk kiállított jól felszerelt lovasokkal (dsebelikkel) hadba vonuljanak. Amikor egy szandzsákban mozgósították őket, akkor minden tizedik szpáhi otthon maradhatott, hogy vigyázzon mindannyiuk rájáira (adóköteles alattvaló).

40 fős szakaszukat az aszker szürüdzsü vagy kirk aga, az ezekből álló századukat a cseri basi irányította, melyek végül ezredekbe szerveződtek. Fegyverzetük: sisak, vékony páncéling, handzsár, rövid kard (szcimitár), dobótőr, könnyű lándzsa, íj, kerek fapajzs. Utóbb néhányuk használt lőfegyvert is.

Később a francia idegenlégió észak-afrikai lovasait is szpáhiknak nevezték.

Források

Magyar történelmi fogalomtár (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1989) ISBN 963-282-202-1

A Wikimédia Commons tartalmaz Szpáhi témájú médiaállományokat.

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Törökország-portál
Lovasportál