Szodoma és Gomora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szodoma (héberül סְדוֹם, modern átírással Sədom, tibéri átírással Səḏôm, arabul: سدوم Szadūm, görögül Σόδομα) és Gomora (héberül עֲמוֹרָה, modern átírással ʿAmora, tibéri átírással Ġəmôrāh/ʿĂmôrāh, arabul: عمورة ʿAmūrah, görögül Γόμορρα) két bibliai város volt, melyet a Mózes első könyvében lejegyzett történet szerint Isten, lakosainak vétkei miatt „kénköves és tüzes eső” által pusztított el.[1]

Szodoma és Gomora pusztulása, John Martin, 1852.

A keresztény és iszlám vallásban a városok nevei a megátalkodott bűn, míg bukásuk Isten haragjának közmondásszerű szinonimájává vált.

Szodoma és Gomora földrajzi helye[szerkesztés]

Bár e városok pontos földrajzi helye máig vita tárgya, a bibliában található leírás szerint Szodoma egyike volt a később Öt Városként Pentapolisz is jelölt földrajzi egységnek Szodoma, Gomora, Admá, Zeboim és Bela – amit Cóár néven is meg lehet találni. [2] [3] A Pentapolisz városait összességében „a síkság városainak” [4] is neveztek, mert mind a Jordán síkságán terültek el. Ez jelölte ki a kánaániták lakhelyének déli határait. [5]

A bibliai szöveg[szerkesztés]

Lót, Ábrahám unokaöccse azért költözött Szodomába, mert itt nyájának elérhető közelségben talál jó legelőt. [6]

Peter Paul Rubens: Lót a családjával elhagyja Szodomát

A Mózes első könyvében található történet szerint [7] Isten két, férfi alakban megjelenő angyalt küldött Ábrahámhoz Mamre síkságaira. Miután Ábrahám, és felesége, Sára illedelmesen fogadták a vendégeket, Isten közölte Ábrahámmal, hogy mivel Szodomában és Gomora "ellen sok a panasz és jajkiáltás", „és mivel bűnük nagyon súlyos,” [8] meg fogja vizsgálni ezeket a városokat. Erre válaszul Ábrahám folyamatosan arra kérte Istent, hogy ha egy kevés igaz embert talál ott, akkor ne büntesse meg a várost. Isten megígérte Ábrahámnak, hogy ha egy kevés igaz embert talál ott, akkor a várost nem fogja lerombolni. Isten két angyala Ábrahám unokaöccsénél, Lótnál is megjelent, aki elérte, hogy szálljanak meg nála, s egyenek családjával. Ez után a városban élő férfiak, körülvették lót házát, és kérték Lótot, hogy vigye ki a házból a hozzá vendégként érkező férfiakat, avval a céllal, hogy szexuális tevékenységet végezzenek vele. [9] A Károly féle biblia bibliafordításban a megismerni kifejezés szerepel, mely egy hebraizmus szó átvétele, jelentése: ’közösülni’. Válaszul Lót nem mutatta be vendégeit Szodoma lakosainak, inkább két, férjezetlen lányát ajánlotta fel nekik, „akik még nem ismertek férfit”, hogy kedvük szerint cselekedjenek velük. Azonban a szodomaiak visszautasították az ajánlatot, és megfenyegették Lótot, hogy rosszabb dolgot tesznek majd vele, mint vendégeivel akartak, majd megátkozták Lótot. Lót angyali vendégei megmentették őt, és támadóit megvakították. Utána megparancsolták Lótnak, hogy szedje össze családját, s hagyják el a várost. Ekkor tudatták vele, hogy őket azért küldték, hogy lerombolják Szodomát és Gomorát. Miközben elkezdtek menekülni, az angyalok rájuk parancsoltak, hogy semmilyen körülmények között ne forduljanak hátra. Lót és felesége a városok pusztulása előtt elhagyta a várost. Menekülés közben Lót felesége, az angyalok figyelmeztetése ellenére sóvárogva visszatekintett és sóbálvánnyá vált. [10]

Szodoma és Gomora motívuma Hartmann Schedel 1493-as Nürnbergi Krónikájából. Megjegyzendő, hogy középen Lót felesége már sóbálvánnyá változott.

Szodoma és Gomora városok lakóinak bűne[szerkesztés]

Bár Szodomát és Gomorát a homoszexualitást és az erkölcsi romlottságot maga után vonó ítélet, és az e miatt bekövetkező bűnhődés metaforájaként is használják, a bibliában nem található egyértelmű utalás arra vonatkozólag, hogy e két város lakosainak fő bűne, amiért büntetésüket kapták, az a homoszexualitás lett volna.[11] [12] Míg a Mózes első könyve egyszerűen csak a gonoszságot nevezi meg Szodomaiak fő bűneként, [13] az Ezékiel könyve szerint a bűnük a gőgösség, és az volt, hogy a jólétük ellenére nem segítették a szegényeket és a rászorulókat, [14] [15] a Jeremiás könyve a házasságtöréshez és a hazugsághoz hasonlítja Szodomát és Gomorát,[16] Péter második levele pedig az istentelenséget és kicsapongást emeli ki,[17] Ézsaiás könyve a bűnnel való dicsekvést hangsúlyozza, [18] addig a Júdás levele paráznaságként hivatkozik a Szodoma és Gomorába lakosainak bűnére. [19] A Júdás levelének egyes magyar fordítás változatai viszont utalhatnak szexuális irányultságra is: egyes fordításokban a Szodomára és Gomorára vonatkozó szakaszban egy részt "idegen test utáni kívánság"-ként a paráznaságra utalva, egyes bibliafordítások pedig "természetellenes kívánságok"-ként fordítanak. [20]

„Szodoma és Gomorra is, és a szomszédos városok, amelyek hasonlóképpen paráznák voltak, és más test után jártak, szenvedik az örök tűz büntetését, és intő példaként állnak előttünk.” - Júdás levele 1.7 [21]

További bibliai említések[szerkesztés]

Szodoma és Gomora városát a biblia később is több helyen említi. Bár Szodoma összesen 28-alkalommal, Gomora 12-alkalommal kerül említésre a bibliában, ezen említések jelentős része nem rendelkezik jelentőségteljes információtartalommal a Szodoma és Gomora város lakóira vonatkozólag, vagy a történttel kapcsolatosan. Ezek vagy a történet elbeszélés részét képezik, vagy hasonlatként, intő példaként hivatkoznak rá, máshol a városokat iránymeghatározással kapcsolatosan, vagy egyéb információkra vonatkozólag említik.

  • Ezékiel könyvében Isten az akkori Jeruzsálemet Szodomához hasonlítja.[22]
  • Az Evangéliumok szerint Jézus néhány város esetében, Szodománál és Gomoránál is rosszabb sorsot ígért a tanítványaihoz beszélve, az alapján, hogy előre feltételezte, hogy nem fogadják majd be tanítványait,[23] és/vagy nem fogják meghallgatni őket,[24] vagy azért mert, miután látták az akkor történt csodákat (Chorazin és Bétszaida városok lakói) mégsem tértek meg.[25]
  • A Lukács evangéliumában Jézus a Szodomaiak számára bekövetkező végeseményt, jövőre hivatkozó, jövőben bekövetkező rendkívüli eseményekhez hasonlítja.[26]
  • Péter második levele szintén hivatkozik Sodomára és Gomorára: intő példaként említi azok számára "akik istentelenül élnek."[27]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Referenciák[szerkesztés]

  1. Mózes első könyve 19. fejezet 24-25
  2. Salamon könyve 10. fejezet 6
  3. Mózes első könyve 19. fejezet 22
  4. Mózes első könyve 13. fejezet 12
  5. Mózes első könyve 10. fejezet 19
  6. Mózes első könyve 13. fejezet 5-11
  7. Mózes első könyve 18. fejezet
  8. Mózes első könyve 13. fejezet 20-21
  9. Mózes első könyve 19. fejezet 4-5
  10. Mózes első könyve
  11. Wayne Gray: Homosexuality, The Bible, The Truth: The Bible Does NOT Condemn Homosexuality 2012 Október 31.
  12. Morris M.: The Bible Specifically Says Sodom Wasn’t About Homosexuality 2014 január 27.
  13. Mózes első könyve 13. fejezet 13
  14. Wayne Gray: Homosexuality, The Bible, The Truth: The Bible Does NOT Condemn Homosexuality Paperback – Október 31, 2012
  15. Ezékiel könyve 16. fejezet 48-50
  16. Jeremiás könyve 23. fejezet 14
  17. Péter második levele 2. fejezet 6-7 vers
  18. Ézsaiás próféta könyve 3. fejezet 10.
  19. Júdás levele 1. fejezet 7
  20. Júdás levele 1. fejezet 7
  21. Júdás levele 1. fejezet 7. Káldi féle fordítás
  22. Ezékiel könyvében 16. fejezet 48-50
  23. Lukács Evangéliuma 10. fejezet 12
  24. Máté Evangéliuma 10. fejezet 15
  25. Máté Evangéliuma 11. fejezet 24
  26. Lukács evangéliuma 17. fejezet 28-29
  27. Péter második levele 2. fejezet 6-7