Szerkesztő:Renge Györgyi/próbalap

Balázs Jánosné Mednyánszky Henriette

Mednyánszky Henriette, balett-mester, koreográfus, táncpedagógus, 1924-ben született Bécsben a Mednyánszky család tagjaként.

Édesapja Mednyánszky Henrik, édesanyja Kőnig Mária.

Húgai: Mednyánszky Ági, Gobbi Hilda-díjas magyar színésznő, Mednyánszky Magda, Mednyánszky Mariann.

Házastársa: Balázs János, színművész (1910 – 1983)

Gyermekei: Balázs Péter (1943 - ) Balázs Eszter (1954 - )

2017. január 16-án hunyt el. 2017. február 6-án kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben.

Élete:

1928-ban négy éves korában vették fel a bécsi Staatsoper balett növendékei közé.

1933-ban a Magyar Királyi Operaház balettnövendéke lett.

1937-től Nádasi Ferencnél tanult, aki hazatérve, művészi és alkotói karrierjét – a hazai balett-táncosképzés érdekében - a pedagógusi hivatásra cserélte fel. Nádasi (aki Checchettinél is tanult) metodikájában az olasz-orosz iskolát elegyítette a magyar táncosok alkati adottságaival és vérmérsékletével. Feleségével (és partnernőjével), Nádasi Marcellával közösen saját iskolát alapítottak (1937), melyben – nemzetközi tapasztalataikat is felhasználva – a magyar táncművészek újabb és újabb generációját képezték. Mednyánszky Henriette és húga Ági, a kor legnagyobb balett-táncosaival együtt nevelkedtek fel Nádasi iskolájában. (Éhn Éva, Szalay Karola, Ottrubay Melinda, Szarvas Janina, Patócs Kató, Pásztor Vera, Kun Zsuzsa, Zsedényi Károly, Tatár György, Rab István, Sallay Zoltán, Vashegyi Ernő, Fülöp Viktor). Balett-növendékként az Operaházban táncoltak balett betéteket és még az operák gyerekszereplőiként is felléptek.

Táncos pályafutása:

• Josef Bayer: Die Puppenfee, koreográfus: Joseph Haßreiter, Franz Gaul (1888. október 4.)
• Josef Bayer: Rund um Wien, koreográfus: Franz Gaul, Alfred Maria Willner (1894. október 13.)
• Delibes: Coppélia
• Gounod: Faust - Walpurgis éj
• Johann Strauss: Cigánybáró
• Franz Schubert - Berté Henrik: Három a kislány
• Johann Strauss: Császár keringő
• Lehár Ferenc: A víg özvegy

• Manuel de Falla: A háromszögletű kalap

• Igor Stravinsky: Petruska
• Hubay Jenő: Csárdajelenet

Mednyánszky Ágival duettben bejárták a fél világot, édesapjuk Mednyánszky Henrik menedzselésével. Az európai turnénak a II. világháború vetett véget. Ezután a Moulin Rouge és a Kamara Varieté következett Budapesten.

Családja:

Még 18 éves sem volt, amikor 1942-ben Balázs János színművész felesége lett. Házasságuk több mint 40 évig, Balázs János (Kisújszállás, 1910. szeptember 12. – Budapest, 1983. szeptember 29.) magyar színész, rádiós rendező haláláig tartott. Fiuk a szintén a színészi pályát választó Balázs Péter (Budapest, 1943. március 5. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, szinkronszínész. 2007 és 2021 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. Lányuk, Balázs Eszter 1954-ben született.

Balett-mesteri tevékenysége:

1964-ben kezdett tanítani az Angyalföldi József Attila Művelődési Házban (XIII. József Attila tér 4.), Feleki Kamill felesége, az újpesti születésű Metzger Jozefa Hermina Anna (Fini) mellett, 1970-től pedig önállóan. A klasszikus balett mellett akrobatikát és színpadi táncot is tanított.

Klasszikus balett

metodikáját a Nádasi és a Vaganova módszer ötvözése jellemezte. Legnagyobb érdeme, hogy saját tapasztalatai alapján, kidolgozott egy alapfokú táncművészeti pedagógiát. Ennek alapja az orosz klasszikus balett pedagógia művészképzésének első három évfolyama, melyet Klavdia Armaszevszkoja, a Moszkvai Nagyszínház művésznőjének útmutatásai alapján Lőrincz György, Szentpál Olga, Hidas Hedvig és Szalay Karola írt 1951-ben. Klavdia Armaszevszkoja, (Vaszilíj Vajnonen felesége) az 1949/50-es tanévben egy hathónapos tanfolyam keretében ismertette meg a magyar balett-pedagógusokkal azokat az eredményeket, amiket a Szovjetunióban a klasszikus balett pedagógia terén elértek. Ez a jegyzet egyidőben került a magyar balett pedagógusok kezébe, Vaganova: „A klasszikus tánc alapjai” könyvének magyar fordításával. A tanfolyamot a Népművelési Minisztérium Művészetoktatási Osztálya és a Színművészeti Főiskola közösen szervezte.

Az akrobatika

tantárgyat Reiner Rezső artistaképzőjében tanulta gyerekkorában. Az oktatását Dr. Szakács Ödön, az Artistaképző Intézet igazgató helyettesének képzésén sajátította el és az ő metodikája alapján oktatta igen szakszerűen. A legnehezebb elemeket is képes volt megtanítani, falba rögzített londzs segítségével.

A színpadi tánc

repertoárja szinte az összes karakter táncot tartalmazta. Minden ismert népi, nemzeti jellegű stilizált táncot, amit a balettban használnak (francia-menüett, sváb-polka, bécsi-keringő és galopp, olasz-tarantella, orosz-trepak, lengyel-mazurka, francia-kánkán, arab, kínai, spanyol-flamenco, magyar-palotás, csárdás, stb.) beépített a tananyagba.

A vizsga-előadások

minden év végén egy komplex képet adtak a gyerekek tudásáról, amit egy színes gála-műsorban fűzött össze. Kiváló zenei hallása, zeneismerete, stílusérzéke és kreativitása kibontakozott a változatos és színes koreográfiákban, amit növendékeinek készített. Sokszor fűzte egy történet, vagy mese köré a táncokat, de volt olyan is, hogy egy koreográfiája „csak” a zenéről szólt. Mindig arra törekedett, hogy olyan zenét válasszon, amire látja képzeletében már azt, hogy milyen mozdulat illik az adott muzsikára. Minden évben, minden növendékének új koreográfiát készített, így alkotásainak száma elérte a több százat.

A jazz balett

műfajával 1974-ben amerikai útja során megismerkedett meg. Ezt azután – elsők között Magyarországon – beépítette a tananyagába, így a képzés a jazz balettel bővült. A jazz balett a modern balettművészet egyik ága, a klasszikus balett elemeit jazz technikákkal ötvözi. A felhasznált zenékre, mozgásanyagára, illetve a koreográfiákra is ez a kettősség jellemző, a mozdulatok precízek, koordináltak, de a táncosok bizonyos szabályrendszerek betartása mellett, saját egyéniségüket, kreativitásukat is megmutathatják táncukon keresztül. A jazz balett alapvető elemei a változatos lépéskombinációk, a lendületes ugrások és forgások, illetve izolációs technikák. Mednyánszky Henriette saját lépés anyagot fejlesztett ki, az USA-ban tanultakra építve.

1977-ben az „OK, Chicago” című jazz koreográfiájával, három növendéke bekerült a Magyar Televízió „Ki Mit Tud” c. tehetségkutató döntőjébe.

A társastánc

világának 1979-ben lett a részese, egyik tanítványa és kollégája, Földházi Péter révén. Növendékeivel elindult VII. Országos Formációs Táncversenyen, Miskolcon. Innovátorként hatott a mezőnyre a csak lányokból álló tánccsoport, akik Mednyánszky Henriette jazz koreográfiájával és egy tarantellával - amit kasztanyettával táncoltak, - előadói díjat nyertek. Ugyanebben az évben részt vettek a Magyar Televízió „Forgószín” című tehetségkutató műsorában is ezekkel a koreográfiákkal.

1980-ban a jazz koreográfia mellett egy charleston tánccal indult a VIII. Miskolci Formációs Táncversenyen. Mednyánszky Henriette koreográfiai díjat, az Együttes pedig előadói díjat nyert.

Pedig ebben az évben megszűnt a szerződése a József Attila Művelődési Házban és egy tucatnyi lelkes növendékével együtt új helyet keresett. A Vasas Izzó kosárlabda bemelegítő termében kaptak helyet és készültek fel a versenyre és egy sor fellépésre. Az Együttes neve így lett Izzó Balett.

1981-ben kezdett el Újpesten tanítani, az Ady Művelődési Házban, (IV. Árpád út 66.) Iskolájába visszatértek a régi angyalföldi növendékei és kibővültek lelkes újpesti gyerekekkel. A tanév végére már 120 tanulója volt.

1983-ban az Izzó Balett bejutott a Magyar Televízió „Ki Mit Tud” tehetségkutató műsorának televíziós döntőjébe, Mednyánszky Henriette „In the mood” című koreográfiájával. A második fordulóban a „Matrózok” c. sztepp-tánca juttatta tovább a csapatot. Ezután egy országos turné-sorozat indult, amiben a legnépszerűbb műsorszám Mednyánszky Henriette „Kánkán” koreográfiája volt.

1986-ban elkészült az Ady Endre Művelődési Ház új épülete, amiben sajnos nem volt alkalmas terem, termek, az addigra már 300 főt számláló Balettiskola részére. Mednyánszky újból helyet keresett és az Újpesti Dallos Ida Művelődési Ház igazgatója – Varga Ferenc - fogadta be. A Művelődési Ház (Papp József utca 1.) színházterme 550 fő befogadását tette lehetővé, emellett klubszobájában – akár – százan is elfértek, szakköri foglalkozásra és tanfolyam megtartására alkalmas termeiben 20–40 érdeklődő is tartózkodhatott egyszerre. Az épületben könyvtár is működött, mely szervezetileg nem tartozott az intézményhez. A művelődési ház működtetője a Magyar Pamutipar Szakszervezeti Bizottsága volt. Sajnos, kevés vállalat tudta az 1990-es évektől kezdve működtetni kulturális intézményeit, így azok sorra szűntek meg. Ez történt a Magyar Pamutipar által fenntartott Dallos Ida Művelődési Házzal is, mely a magyar gazdaság új vállalkozásainak esett áldozatul, az 1990-es évek elején lebontották, s helyén az OBI és a Kaiser’s húzta fel épületeit. A Dallos Ida hűlt helyén a népművelő szakma fáklyás demonstrációt szervezett, tiltakozásul a művelődési házak bezárása, megszüntetése ellen, melynek a Dallos Ida Művelődési Ház, amit a földdel tettek egyenlővé, jelképe lett.

1990-ben, az épület lebontása után, közel 400 növendéke az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Házban és a Dallos Ida utcai Óvoda épületében kapott helyet. Tanársegéde 1998-ig lánya Balázs Eszter volt, aki az óvodás előképzősöket tanította. 1999-től 2009-ig régi tanítványával, Renge Györgyivel közösen tanították a növendékeket, akiknek a korosztálya 4 évestől a 30 évesig bővült. Mednyánszky Henriette az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Házban tanított 2009-ig, visszavonulásáig.

A búcsúztató előadásra az ország és a világ minden tájáról hazaérkeztek régi növendékei, hogy megköszönjék a mesternőnek azt, amit tőle kaptak. A híressé vált és a „civil” tanítványok, fogyni nem akaró, hosszú sorban, egy szál gyönyörű rózsával köszönték meg Henni néninek, hogy elindította őket ezen a szép pályán. Tevékenysége növendékeinek nemcsak testi, hanem esztétikai nevelését, viselkedéskultúrájának fejlesztését is magába foglalta. Pedagógiájában minden időben és alkalommal a teljességre törekedett.

Díjai:

1980 Koreográfusi díj (VIII. Országos Formációs Táncverseny – Miskolc)

1994-ben Újpest képviselő testülete Újpest Gyermekeiért Díjban részesítette.

Tanítványai:

Csákányi Eszter (1953 - )

Radics Edit (1954 - )

Földházi Péter (1955 - )

Jezerniczky Sándor (1959 -)

Szendrei Marianna (1963 -)

Szilágyi Gyula (1963 -)

Renge Györgyi (Józsa Györgyi) (1964 -)

Ánosi Gábor (1983)

Családja:

Édesapja: Mednyánszky Henrik

Édesanyja: Kőnig Mária

Húgai: Mednyánszky Ági (Bécs, Ausztria, 1927. március 15. – Budapest, 2015. július 7.) Gobbi Hilda-díjas magyar színésznő. Mednyánszky Magda, Mednyánszky Mariann.

Házastársa: Balázs János, színművész (1910 – 1983)

Gyermekei: Balázs Péter (1943 - ) Balázs Eszter (1954 - )