Szerkesztő:Pocó/Látómező

A látómező ( FOV ) a megfigyelhető világ bármely adott pillanatban látható szög kiterjedése. Optikai műszerek vagy érzékelők esetében ez egy térszög, amelyen keresztül az érzékelő érzékeny az elektromágneses sugárzásra . Továbbra is releváns a fotózásban .

Az ember és a főemlős látásával összefüggésben a "látómező" kifejezést jellemzően csak a külső eszközök által látható dolgok korlátozásaként használják, például szemüveg ^[2] vagy virtuális valóság szemüveg viselésekor. Vegye figyelembe, hogy a szemmozgások megengedettek a definícióban, de nem változtatják meg a látómezőt, ha így értelmezzük.

Ha a szem érzékelőként működő retinájának analógiáját vesszük alapul, akkor az emberi (és az állati látás nagy részének) megfelelő fogalom a látómező . ^[3] Meghatározása: "a látószög fokszáma a szem stabil rögzítése során". ^[4] Vegye figyelembe, hogy a szemmozgások nem szerepelnek a látómező definíciójában. Az emberek látóterének valamivel több, mint 210 fokos előre néző vízszintes íve van (azaz szemmozgások nélkül), ^[5] ^[6] (a szemmozgásokat is beleértve valamivel nagyobb, ahogy az ujjmozgással is kipróbálhatja oldalán), míg egyes madarak teljes vagy csaknem teljes 360 fokos látómezővel rendelkeznek. Az emberben a látómező függőleges tartománya 150 fok körül van. ^[5]

A látási képességek tartománya nem egyenletes a látómezőben, és értelemszerűen a FoV-ban, és fajonként változik. Például a binokuláris látás, amely a sztereopszis alapja és fontos a mélységérzékelés szempontjából, az emberek látóterének 114 fokát (vízszintesen) fedi le; ^[7] a fennmaradó 40 fokos perifériás mindkét oldalon nincs binokuláris látás (mivel csak az egyik szem látja a látómező azon részeit). Egyes madarak 10-20 fokos binokuláris látással rendelkeznek.

Hasonlóképpen, a színlátás és az alak- és mozgásérzékelési képesség a látómezőn belül változik; az emberben a színlátás és a formaérzékelés a látómező közepén összpontosul, míg a mozgásérzékelés csak kismértékben csökken a periférián, így ott relatív előnye van. Ennek fiziológiai alapja a színérzékeny kúpsejtek és a színérzékeny parvocelluláris retina ganglionsejtek sokkal nagyobb koncentrációja a foveában – a retina központi régiójában, valamint a látókéregben nagyobb reprezentációval együtt –, mint a magasabb színben. színérzéketlen rúdsejtek és mozgásérzékeny magnocelluláris retina ganglionsejtek koncentrációja a vizuális periférián, és kisebb kérgi reprezentáció. Mivel a rúdsejtek aktiválásához lényegesen kevesebb fényre van szükség, ennek az eloszlásnak az eredménye, hogy a perifériás látás éjszaka sokkal érzékenyebb a fovealis látáshoz képest (az érzékenység 20 fok körüli excentricitásnál a legmagasabb). ^[3]

Konverziók[szerkesztés]

Sok optikai műszert, különösen a távcsöveket vagy céltávcsöveket hirdetik úgy, hogy a látómezőt kétféle módon határozzák meg: szögletes látómező és lineáris látómező. A szög látómezőt jellemzően fokban adják meg, míg a lineáris látómezőt a hosszúságok aránya adja meg. Például az 5,8 fokos (szög) látómezővel rendelkező távcsöveket 102 (lineáris) látómezővel hirdethetik meg. mm per méter. Amíg a FOV körülbelül 10 foknál kisebb, a következő közelítő képletek lehetővé teszik a lineáris és szöges látómező közötti átváltást. Lets $A$ legyen a szög látómező fokban. Lets $M$ legyen a lineáris látómező milliméter per méterben. Ezután a kis szög közelítésével :

A\approx {360^{\circ } \over 2\pi }\cdot {M \over 1000}\approx 0.0573\times M

M\approx {2\pi \cdot 1000 \over 360^{\circ }}\cdot A\approx 17.45\times A

Gépi látás[szerkesztés]

Gépi látásban az objektív gyújtótávolsága és a képérzékelő mérete fix viszonyt állít fel a látómező és a munkatávolság között. A látómező a kamera képalkotóján rögzített ellenőrzési terület. A látómező mérete és a fényképezőgép képalkotójának mérete közvetlenül befolyásolja a képfelbontást (a pontosság egyik meghatározó tényezője). A munkatávolság az objektív hátulja és a céltárgy közötti távolság.

Tomográfia[szerkesztés]

A tomográfiában a látómező az egyes tomogramok területe. Például a számítógépes tomográfiában az ilyen tomogramokból voxelmennyiség hozható létre több szelet egyesítésével a vizsgálati tartomány mentén.

Távérzékelés[szerkesztés]

A távérzékelésben azt a térszöget, amelyen keresztül egy detektorelem (egy pixelérzékelő) bármikor érzékeny az elektromágneses sugárzásra, pillanatnyi látómezőnek vagy IFOV-nak nevezzük. A távérzékelő képalkotó rendszer térbeli felbontásának mértéke, gyakran a látható földterület méreteiként fejezik ki bizonyos ismert szenzormagasságok esetén. ^[8] ^[9] Az egypixeles IFOV szorosan kapcsolódik a feloldott pixelméret, a talajfeloldott távolság, a talajminta távolság és a modulációs átviteli függvény fogalmához.

Csillagászat[szerkesztés]

A csillagászatban a látómezőt általában a műszer által nézett szögterületként fejezik ki négyzetfokban, vagy nagyobb nagyítású műszerek esetében négyzetben. ívpercek . Referenciaként a Hubble Űrteleszkópon végzett felmérésekhez készült speciális kamerán található Wide Field Channel látómezeje 10 négyzetméter. ívpercek, és ugyanezen műszer High Resolution Channel látómezeje 0,15 négyzet-ívperc. A földi mérőtávcsövek sokkal szélesebb látómezőkkel rendelkeznek. Az Egyesült Királyság Schmidt Teleszkópja által használt fotólemezek látómezeje 30 négyzetméter. fokon. Az 1,8 m (71 in) Pan-STARRS teleszkóp, az eddigi legfejlettebb digitális fényképezőgéppel 7 négyzetfok látómezeje. A közeli infravörösben az UKIRT WFCAM látómezeje 0,2 négyzetméter. fokos, a VISTA teleszkóp látómezeje pedig 0,6 négyzetfok. Egészen a közelmúltig a digitális fényképezőgépek csak kis látómezőt tudtak lefedni a fényképészeti lemezekhez képest, bár kvantumhatékonyságban, linearitásban és dinamikatartományban felülmúlják a fotólemezeket, valamint sokkal könnyebben feldolgozhatók.

Fényképezés[szerkesztés]

Bővebben: Angle of view

A fényképezésben a látómező a világnak az a része, amely a kamerán keresztül látható a térben egy adott helyzetben és tájolásban; a FOV-on kívül eső objektumok a kép készítésekor nem rögzítődnek a fényképen. Leggyakrabban a látókúp szögméreteként, látószögként fejezik ki . Egy végtelenbe fókuszált normál objektív esetében az átlós (vagy vízszintes vagy függőleges) látómező a következőképpen számítható ki:

\mathrm {FOV} =2\times \arctan \left({\frac {\text{sensor size}}{2f}}\right)

ahol $f$ a gyújtótávolság, itt az érzékelő mérete és $f$ azonos hosszegységben vannak, a FOV radiánban van.

Mikroszkóp[szerkesztés]

A mikroszkópiában a nagy teljesítményű látómezőt (általában 400-szoros nagyítás, ha tudományos közleményekben hivatkoznak rá) nagy teljesítményű mezőnek nevezik, és referenciapontként használják különböző osztályozási sémákhoz.

Nagyítással rendelkező objektív esetén $m$ , a FOV a mezőszámhoz (FN) kapcsolódik

\mathrm {FOV} ={\frac {\mathrm {FN} }{m}},

ha más nagyító lencséket is használnak a rendszerben (az objektíven kívül), akkor a teljes $m$ a vetítést használják.

Videójátékok[szerkesztés]

A videojátékok látómezeje a játék világát nézve a kamera látómezejét jelenti, amely az alkalmazott skálázási módszertől függ.

Lásd még[szerkesztés]

Sablon:Div col

Sablon:Div col end

Hivatkozások[szerkesztés]

↑ „Cascading Milky Way”, ESO Picture of the Week (Hozzáférés: 2012. június 11.)
↑ Alfano (1990). „Restricting the field of view: Perceptual and performance effects”. Perceptual and Motor Skills 70 (1), 35–45. o. DOI:10.2466/pms.1990.70.1.35. PMID 2326136.
↑ ^a ^b Strasburger (2011). „Peripheral vision and pattern recognition: a review”. Journal of Vision 11 (5), 1–82. o. DOI:10.1167/11.5.13. PMID 22207654. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Strasburger” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
↑ Strasburger, Hans; Pöppel, Ernst (2002). Visual Field. In G. Adelman & B.H. Smith (Eds): Encyclopedia of Neuroscience; 3rd edition, on CD-ROM. Elsevier Science B.V., Amsterdam, New York.
↑ ^a ^b Traquair, Harry Moss. An Introduction to Clinical Perimetry, Chpt. 1. London: Henry Kimpton, 4–5. o. (1938. április 25.)
↑ Strasburger (2020). „Seven myths on crowding and peripheral vision”. i-Perception 11 (2), 1–45. o. DOI:10.1177/2041669520913052. PMID 32489576.
↑ Howard, Ian P.. Binocular vision and stereopsis. New York: Oxford University Press, 32. o. (1995. április 25.). ISBN 0-19-508476-4. Hozzáférés ideje: 2014. június 3.
↑ Oxford Reference: Quick Reference: instantaneous field of view. Oxford University Press. (Hozzáférés: 2013. december 13.)
↑ Wynne, James B. Campbell, Randolph H.. Introduction to remote sensing, 5th, New York: Guilford Press, 261. o. (2011). ISBN 978-1609181765

[[Kategória:Neurológia]] [[Kategória:Szemészet]] [[Kategória:Látás]] [[Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal]]

[1] „Cascading Milky Way”, ESO Picture of the Week (Hozzáférés: 2012. június 11.)

[Alfano-2] Alfano (1990). „Restricting the field of view: Perceptual and performance effects”. Perceptual and Motor Skills 70 (1), 35–45. o. DOI:10.2466/pms.1990.70.1.35. PMID 2326136.

[Strasburger-3] Strasburger (2011). „Peripheral vision and pattern recognition: a review”. Journal of Vision 11 (5), 1–82. o. DOI:10.1167/11.5.13. PMID 22207654. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Strasburger” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal

[Strasburger_Poeppel-4] Strasburger, Hans; Pöppel, Ernst (2002). Visual Field. In G. Adelman & B.H. Smith (Eds): Encyclopedia of Neuroscience; 3rd edition, on CD-ROM. Elsevier Science B.V., Amsterdam, New York.

[Traquair-5] Traquair, Harry Moss. An Introduction to Clinical Perimetry, Chpt. 1. London: Henry Kimpton, 4–5. o. (1938. április 25.)

[myths-6] Strasburger (2020). „Seven myths on crowding and peripheral vision”. i-Perception 11 (2), 1–45. o. DOI:10.1177/2041669520913052. PMID 32489576.

[7] Howard, Ian P.. Binocular vision and stereopsis. New York: Oxford University Press, 32. o. (1995. április 25.). ISBN 0-19-508476-4. Hozzáférés ideje: 2014. június 3.

[8] Oxford Reference: Quick Reference: instantaneous field of view. Oxford University Press. (Hozzáférés: 2013. december 13.)

[9] Wynne, James B. Campbell, Randolph H.. Introduction to remote sensing, 5th, New York: Guilford Press, 261. o. (2011). ISBN 978-1609181765

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]