Szerkesztő:Orbán József
Erzsébet híd
Az Erzsébet híd Budapest egyik közúti hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel.
John Cena-klub
Állatok
https://m.facebook.com/Állatok-476532996082621/?tsid=0.11491231800816504&source=result
Lájkold az oldalakat
Elhelyezkedése | Magyarország, Budapest I. és V. kerülete |
Áthidalt akadály | Duna |
Névadó | Wittelsbach Erzsébet magyar királyné(ember) |
Szerkezettípus | függőhíd |
Anyag | acél |
Legnagyobb támaszköz | 290,0 m |
Nyílások száma | 3 |
Teljes hosszúsága | 378,6 m |
Szélesség | 27,1 m |
Sávok száma | 6 |
Tervező | Sávoly Pál |
Átadás ideje | 1903. október 10. |
Az eredeti Erzsébet lánchíd a magyar hídépítő mérnökök és a hazai ipar egyedülálló teljesítménye volt. Átadását követően csaknem negyed századig rendszerében világrekorder, hetven éven át Duna-rekorder, és az egyetlen olyan híd, amely a folyót 290 m-es középnyílásával mederpillér nélkül ívelte át. A világ első, konstrukciójában sok újat hozó, acélpilonos lánchídja volt. A híd a második világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a visszavonuló német csapatokfelrobbantották.
A helyette épült, 10 méterrel szélesebb kábelhidat 1964-ben adták át.
Az Erzsébet hidat a második világháború idején, 1945. január 18-án a reggeli órákban robbantotta fel a Pestet kiürítő német haderő. Nem tudni pontosan miért, de a négyből csak a budai hídfő déli lánckamrájában robbant fel a töltet. Az elszakadó déli lánc így nem tartotta tovább az útpálya súlyát, ami dél felé csavarodva rántotta magával a budai oldalon álló pilont a Dunába. Érdekesség, hogy az északi lánc ugyan megsérült és összeroncsolódott, viszont nem szakadt el. Pesten a hídfő állva maradt, és egészen az új híd építésének kezdetéig emlékeztetett a háború eme pusztítására. 1947-től a hatvanas évek elejéig – a Petőfi hídhoz hasonlóan – a Rákóczi úti villamosjáratok végállomása a pesti hídfőnél volt, a villamosok a híd megmaradt felvezetőjén fordultak. A régi híd maradványainak bontása után a végállomás az akkori Felszabadulás térrekerült.