Szerkesztő:Dezső László/Készülő cikkek/Környezetbarát világgazdaság
 |
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
A piacgazdaságnak az a formája, amelyben a két lehetséges profitforrás közül a Természetet a bioszféra elhanyagolhatóan kis részére (és a megújuló szervetlen anyagokra korlátozzuk, az egyenlőtlen szerződések rendszerét pedig megszüntetjük. Ezek az alapvető feltételei az energia-hatékonyság növelésének, de az energia-hatékonyságot is újból környezetbarát szintre kell emelni, a radikalizmus zsákutcájából konzervatív úton "vissza kell tolatni" legkésőbb 2010-es kezdettel ... vagy a 2060-as hőkatasztrófa alkalmával a teljes Élővilágnak el kell pusztulnia.
A Természettel kapcsolatos korlátozás[szerkesztés]
1. A meg nem újuló szervetlen anyagok kiaknázását teljesen megszüntetjük, a bányákat a meglevő hulladék-depóniákkal (bankok, újrafeldolgozás), vagy a 2.-3. pontban felsorolt megújuló erőforrásokkal pótoljuk. Ahhoz, hogy ez akár évmilliárdokig is működőképes rendszer legyen, ahhoz a meg nem újulók anyagi elaprózódását (anyagi entrópiát) igen alacsony szintre kell leszorítani: pl. ha egy alumínium-lábost százévenként újrafeldolgoznánk "mindössze" 1 % összes (kopási és újrafeldolgozási) anyagveszteséggel, akkor csupán 1 milliárd év alatt is százezer lábosra való hulladék-anyagot használnánk el ehhez az egyetlen láboshoz (ennyi hulladék pedig nem áll rendelkezésre, még 131-szeres népesség-csökkentés után sem).
2. A megújuló szervetlen anyagok (kavics, agyag, stb.) szabadon felhasználhatók, ha megújulásuk üteme nem lassabb a felhasználás üteménél.
3. A bioszféra nem csak a Homo sapiens (az Ember), hanem valamennyi faj fennmaradását biztosítja. Ezért az Ember számára épp olyan ökológiai módszerrel számítjuk ki a területi egyedsűrűség optimumát, mint bármely más faj esetében (ez ugyan nem ad teljesen pontos értéket, mivel az Ember erőforrásai között nem csak bioszféra-eredetűek vannak, de a megújuló szervetlen anyagok jobbára az igen ritka építést támogatják csupán, vagyis a különbség elhanyagolható). Az Ember területi egyedsűrűségi optimumának reciprok értéke mérsékelt égövön, a tengeri erőforrások figyelmen kívül hagyásával) kb. 1.02 km2/fő (kultúrterület és vadon összesen). Így a bioszférának csak elhanyagolhatóan kis részét használjuk fel saját célra, amivel a fajok változatossága (biodiverzitás) megőrizhető. A rendelkezésre álló mérsékelt égövi terület kb. 52 millió Embert képes így eltartani (túlnépesedés).
Az egyenlőtlen szerződések rendszerének megszüntetése[szerkesztés]
Az egyenlőtlen szerződések globális rendszere és a túlnépesedés 'kéz a kézben jár', annyira szorosan korrelál, hogy az oksági függés bizonyítottnak tekinthető. Bár okkal feltételezzük, hogy a túlnépesedés vezetett egyenlőtlen szerződésekhez és nem fordítva, azért nem bizonyított az, hogy az egyenlőtlen szerződések nem okozhatnak - közvetve - túlnépesedést.
Jelenleg, amikor a globális népesség 6.6 milliárd fő, a túlnépesedés (legalábbis a környezetbarát világgazdaság 52 milliós népességéhez képest) 131 ... 132-szeres. Ez önmagában is akkora környezet-pusztítást okoz, amely mellett minden egyéb környezeti kár eltörpül, a globális felmelegedést kivéve.
A munkaszerződéseket az egyszemélyes (családi) egyéni vállalkozásokkal váltjuk fel. (A kommunális szolgáltatások világában ugyan ezek nem szüntethetők meg, de a közalkalmazotti bértábla gyakorlatilag kiküszöböli az egyenlőtlen szerződést.)
Ingatlan adásvétel - a konstans népesség, konstans piac révén - gyakorlatilag nincs.
Piackorlátozás csak az állam részéről jogszerű: a hatósági árak rendszere (nem tévesztendő össze a tervgazdaság hatósági áraival: itt minden árváltozást települési népszavazás hagy jóvá). Ha egy ár túl magas vagy túl alacsony, az érdekelt kérheti módosítását. Tekintettel arra, hogy az önellátó település lakóinak a létszáma 10000 lakos körüli, mindenki közismert. Ha az iparos, vagy szolgáltató másokhoz képest gyarapodik vagy szegényedik, az is közismert lesz, ezért árainak módosítását a közösség megszavazza.
Agrárolló az önellátó településen - a bokor-szerkezet miatt - nem alakulhat ki, távolsági kereskedelem pedig gyakorlatilag nincs, emiatt a tömeges megtévesztés lehetetlen.
Az önálló kereskedelmi vállalkozás (fűszer, műszaki cikk) volumene elenyészó, ezért árpolitikája is közömbös.
Az energia-hatékonyság növelése[szerkesztés]
Az energia-hatékonysági kutatások közben derült ki, hogy a bruttó termelési érték (GWP Gross World Product) és a primer energia-felhasználás (GWE Gross World Energy) hányadosa - tkp. az energia-hatékonyság - ősidőktől fogva csökken, miközben a környezetromboló mértékűre növekedett profitéhség monoton növekedett (ma már feltehetően megközelítjük a maximumát, mert a legutóbbi kb. 100 év alatt a növekmény már igen csekély csupán). Ennek az összefüggésnek a jellemzésére jött létre a profitéhségi index (PHI Profit Hunger Index), mely azt mutatja meg, hogy adott korban 1 USD értékű bruttó termelési érték létrehozásához a világgazdaság hány MJ primer energiát használt fel:
| Év | Népesség | GWE | GWP | PHI |
|---|---|---|---|---|
| (Kr. u.) | (Md fő) | (EJ) | (1000 Md USD) | (MJ/USD) |
| 0 | kb. 0,1 | kb. 0,045 | kb. 0,01 | kb. 4,50 |
| . | ||||
| . | ||||
| . | ||||
| 1900 | 1,6 | 22,000 | 2,00 | 11,00 |
| 2000 | 6,1 | 355,000 | 32,00 | 11,09 |
[Bai, 2007]
A PHI ökológiai küszöbértéke, amely még nem okoz globális felmelegedést, kb. 8,8 MJ/USD, ezért szükséges a profitforrások jelentős beszűkítése (ld. az előző 2 fejezetben). Természetesen ha a piaci lehetőségek változatlanok maradnának, abban az esetben a profitforrások beszűkülése csak azt jelentené, hogy a teljes globális profitéhség mind a bioszférat venné célba.
A piaci lehetőségeket is be kell szűkíteni. Ennek legfontosabb részei az energia-hatékonyságra alapozott energia-takarékosság, a települési önellátás és az osztott (családi) termelés.
Energia-takarékosság[szerkesztés]
A legkülönbözőbb nézetek keringenek a magyarországi médiában attól függően, hogy ki mennyire ELLENÉRDEKELT az energia-takarékosságban.
A villamos áram kiváltása metánnal[szerkesztés]
Tény, hogy a hálózati villamos áramnak kb. a 90 százaléka kiváltható lenne akár földgázzal, akár biometánnal[1]. Tekintettel arra, hogy az erőművek összes hatásfokának globális átlaga kb. 50 százalék, ezzel a kiváltással az erkölcsileg elavult valamennyi hőerőmű feleslegessé válna.
A hőtermelő elektromos készülékek felváltása[szerkesztés]
Ha a földgázt nem hőerőműben alakítjuk villamos árammá (majd ezzel az árammal hőt fejlesztünk), hanem KÖZVETLENÜL használjuk a földgázt hőfejlesztésre, akkor csak kb. 40 % földgázra van szükségünk ... és ez feleannyiba kerül.
Ami a leglényegesebb: ezzel a megoldással az üvegházhatású gázok (széndioxid) kibocsátása a felére csökken.
A villamos világítás átállítása gázvilágításra[szerkesztés]
...
A villamosmotorok felváltása[szerkesztés]
...
A távfűtés kiváltása helyi fűtéssel[szerkesztés]
Ha a villamos áram termelése a tizedére esik vissza, abban az esetben az áramtermelés mellékterméke - a távfűtés - is elveszíti forrását, szükséges a kiváltása helyi központi fűtéssel. Ebben az esetben elmarad a távfűtés forróvíz- ill. gőz-hálózatainak a hővesztesége az erőművi kilépő/belépő csonk és a hőközponti belépő/kilépő csonk között (forróvíz esetében a visszatérő vezetéken is keletkezik hőveszteség).
Gázhálózatok alacsony vesztesége[szerkesztés]
További megtakarítást jelentene, hogy a gázhálózatok hálózati vesztesége lényegesen alacsonyabb a villamos hálózatokénál.
Villamos áramhálózatok teljes felszámolása[szerkesztés]
A villamos hálózatok teljesen meg is szüntethetők, hiszen osztott (családi) termeléssel is előállítható az a kevéske villamos áram, ami nélkülözhetetlen (informatika, híradástechnika, ... a nem-családi alkalmazások esetén pl. a sebészeti műtők, stb.).
Települési önellátás[szerkesztés]
(ld. települési önellátás)
Osztott (családi) termelés[szerkesztés]
(ld. osztott (családi) termelés)
Az átmenet[szerkesztés]
...
A növekedés tilalma[szerkesztés]
Az előzőekből nyilvánvaló, hogy semmiféle növekedés nem engedhető meg, már most sem. [Igazából nincs szükség különösebb tiltásra, mivel a 2008-ban kezdődött "gazdasági világválság" - vagyis a világgazdaság ciklikus növekedés-csökkenési folyamatának épp aktuális leszálló ága, a 600 ... 700 éves szuperrecesszió - azt szükségtelenné teszi.]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A világításban a gázlámpák, a hőtermelésben a gázláng, a motorok tekintetében a gázüzemű motorok.
Irodalom[szerkesztés]
[szerk.: Dr. Bai, Attila]: A biogáz. Száz magyar falu könyvesház Kht., Budapest, 2007. p.284+cca20, 27cm. ISBN 978-963-7024-30-6. * Noha az osztott (családi) termelés csak 10 ... 15 oldalnyi (döntően a centralizált termeléssel foglalkozik), mégis fontos alapmű a technológiák, továbbá a magyarországi jogi környezet részletes ismertetésével. Bevezető részében igen értékes globális adatokat közöl.