Megújuló energiaforrás
Egy rendszer anyag és energiatartalma állandó és csak külső forrásból bővíthető. A Föld számára jelenlegi ismereteink szerint a Nap és a Hold jelenthet külső forrást. Azokat az energiaforrásokat nevezzük megújuló energiaforrásnak, melyek nem szennyezik nagymértekben a környezetet. Megkövült fosszilis energiaforrásai, hanem a közelmúlt Napból, vagy Holdból származó energiaforrásai megújuló energiaforrásoknak nevezzük. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és foto-villamos hasznosítása, biomassza, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia. (A geotermikus energia nappal való kapcsolata a földfelszín napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.)[2]
A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés vagy a vízszennyezés.
A szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét vagy akár egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés vélelmezett megállítása és a károsanyag-kibocsátás mérséklése végett, másrészt a közelgő olajhozamcsúcs fenyegetése miatt.
Tartalomjegyzék
Áttekintés[szerkesztés]
Noha az emberiség által használt energia a kezdetektől fogva többnyire megújuló forrásokon alapult, mint a tűzifa, faszén vagy a szél- és vízimalmok, a megújuló energiák használata az ipari forradalmat követően jelentősen visszaszorult, ám a modern megoldásoknak és a globális energiaválságnak köszönhetően a megújuló energiaforrások használata reneszánszát éli. A megújuló energia négy fontos területen váltja a hagyományos energiát, ezek: az áramtermelés, a fűtés, az üzemanyag és a hálózaton kívüli (off-grid) áramtermelés.
Áramtermelés: jelenleg a világ áramtermelésének 19%-át adják megújuló források, amelyek közül a vízenergia a legjelentősebb, jóllehet a szélenergia részesedése is folyamatosan növekszik.[3] Néhány helyen a szélenergia már igencsak komoly szerepet játszik az áramellátásban: az egyesült államokbeli Iowa állam felhasznált villamos energiájának 14, a német tartomány Schleswig-Holsteinének 40, Dániáénak 20%-a származik csak szélenergiából. Néhány ország megújuló forrásokból termeli meg áramfogyasztásának nagyobbik részét, mint például Izland (100%), Paraguay (100%), Norvégia (98%), Brazília (86%), Új-Zéland (65%), Ausztria (62%) és Svédország (54%).[4]
A fűtés terén a napenergiával előállított meleg víz a legfontosabb megújuló forrásokból származó haszon. Ez különösen Kínában jelentős, ahol a globális mennyiség 70%-át használják fel, 50-60 millió háztartást látva ily módon el. A biomassza használata is erőteljesen terjed és gyorsan növekszik a geotermikus energia ilyen célú hasznosítása is.[4]
Az üzemanyag terén elsősorban a bioüzemanyagokat, mint például a Brazíliában egyre nagyobb mértékben használt bioetanolt kell érteni. Mára Brazília üzemanyagának 18%-a bioetanol, világszinten pedig 93 milliárd gallon ilyen üzemanyag készül, ami 68 milliárd liter benzint, a világfogyasztás kb. 5%-át váltja ki.[4]
Környezeti és gazdasági hatások[szerkesztés]
A megújuló energia hatása a környezetre[szerkesztés]
A megújuló energiaforrások használata mind környezeti, mind pedig gazdasági szempontból fontos.
A fosszilis és a nukleáris energia előállítása nagyon szennyezi a környezetet. Emiatt a nagymértékű energiafogyasztással az emberiség rengeteg tesz hozzá a Föld állapotának romlásához, így az üvegház hatáshoz, a klímaváltozáshoz, a légszennyezettséghez, és még hosszan lehetne sorolni az ártalmakat.
A Föld állapotának megőrzése, illetve az állapotromlás lassítása érdekében tehát elengedhetetlen, hogy olyan megoldásokhoz nyúljunk az energia előállítása terén, ami kevésbé megterhelő a környezet számára. A hagyományos energiafelhasználás nem ezeket a célokat tükrözi. Ma már azonban tudjuk, hogy a megújuló energiaforrások használatának révén kímélhetjük a környezetünket, és minimalizálhatjuk az energiafelhasználásból adódó környezetszennyezést.[5]
A megújuló energia abból a szempontból is előnyös, hogy végtelen, soha nem fogy el. Ez nem mondható el a kőolajról, a földgázról, illetve a szénről: a készletek ezekből végesek. Bár pontosan nem tudjuk, meddig elegendőek, de az biztos, hogy nem örökké . Éppen ezért fontos, hogy ezekkel spóroljunk, és olyan megoldásokat részesítsünk előnyben, amik révén kevesebbet használunk ezekből.
A Föld népessége folyamatosan növekszik, becslések szerint 2050-re mintegy 10 milliárd ember fogja birtokolni.[6] Figyelembe véve, hogy ezek az emberek energiát is fogyasztanak majd, különösen sürgető kérdés a megújuló energia használatának elterjedése, mert minél többen vagyunk, és minél több energiát használunk fel, a készletek annál hamarabb fognak kimerülni.
A megújuló energia előnyei gazdasági szempontból[szerkesztés]
Gazdasági szempontból a megújuló energia szintén ideális választás, ugyanis a fenntartása minimális költségekkel jár. A kőolaj, a földgáz, a szén és egyéb kimerülő energiaforrások ára folyamatosan növekszik, éppen azért, mert a készletek végesek – minél kevesebb van belőlük, annál drágábbak lesznek. Mivel azonban a megújuló energiaforrások nem fogynak el, és mindenhol biztosítottak, ezek nem kerülnek pénzbe. A minimális fenntartási költségeket csak a karbantartás adja, nem maga az energiaforrás.
Ami miatt mégis lassan állnak át az emberek a megújuló energiaforrások használatára, az az, hogy a váltás komolyabb beruházással jár. Igaz, ez egyszeri költség, de nem elhanyagolható mértékű, ezért az anyagi okok jelentős szerepet játszanak abban, hogy még mindig nem a megújuló energiaforrások az elsődlegesek.
Éppen ezért a legtöbb országban már többféle pályázatot is kiírnak, melyeken támogatást lehet nyerni a megújuló energiaforrások használatának finanszírozására. Ezek a pályázatok nagyban elősegítik a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazását, hiszen így az átállás finanszírozása már kevésbé jelent problémát.[7]
A legfontosabb megújuló energiaforrások[szerkesztés]
Szélenergia[szerkesztés]
A szélenergia felhasználása az egyik leggyorsabban fejlődő és az utóbbi időben a legnagyobb kapacitásbővülést elérő megújuló energiaforrás-kinyerés. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik,[8][9][4] és rendkívül népszerű Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.
Vízenergia[szerkesztés]
A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más üvegházhatást kiváltó gázt. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a.[10]
Napenergia[szerkesztés]
A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromosság generálásával vagy a hőenergia felhasználásával. A napenergia használata történhet aktív módon naperőműben, napelemmel vagy napkollektorral, illetve passzív módon, mint például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás. Decentralizált energiatermelésre sok háztartásban használják világszerte.
Biomassza[szerkesztés]
A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét.
A biomassza feldolgozásával nyerhető energiafajták:
- biogáz (szerves anyag anaerob bomlásával)
- bioüzemanyag (biomassza, szerves anyag, hulladék szervesanyag tartalmából), pl. biodízel, bioetanol
- szilárd biomassza (tűzifa, fa apríték, pellet, fabrikett)
Geotermikus energia[szerkesztés]
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld középpontja felé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia gyakorlatilag korlátlan és folytonos energianyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi, viszont a felszíni vizeket nemegyszer - magas sótartalmánál fogva - igen.
A geotermikus energia megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik, hacsak nem kell a sós vizet villamos energiával visszapréselni az eredeti közegébe. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia-felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés telepítése kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél, nyomás alatt akár 120 °C-os is lehet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Renewables, Global Status Report 2006 (PDF). Renewable Energy Policy Network for the 21st Century (2006). Hozzáférés ideje: 2007-04-03.
- ↑ Energiafelhasználói kézikönyv (szerk? Barótfi I.) http://www.passzivhaz.info.hu/__arc/2015_energiafelhasznaloi.pdf
- ↑ REN21: Renewables 2011: Global Status Report, 2011
- ^ a b c d REN21 (2010). Renewables 2010 Global Status Report p. 53.
- ↑ Dr. Kajati György: A természeti erőforrások gazdaságtana. http://www.tankonyvtar.hu (Hozzáférés: 2017. júl. 9.)
- ↑ Az energiafelhasználás környezeti hatásai. http://energiapedia.hu (Hozzáférés: 2017. júl. 9.)
- ↑ Megújuló energiaforrások a környezet és gazdaság szempontjából. https://www.napelemek-napkollektorok.hu (2017) (Hozzáférés: 2017. júl. 10.)
- ↑ Alex Morales: Wind Power Market Rose to 41 Gigawatts in 2011, Led by China. Bloomberg, 2012. február 7.
- ↑ Lars Kroldrup. Gains in Global Wind Capacity Reported Green Inc., February 15, 2010.
- ↑ Renewables Global Status Report 2006 Update, published 2007, accessed 2007-05-16
További információk[szerkesztés]
- ÚjEnergiák.hu - Megújuló energiaforrások hírportálja
- Regionális Energia- és Anyagtakarékossági Központ (1999): Megújuló energiaforrások hasznosítása
- Megújuló energiaforrások - muszakiak.hu - a műszaki portál
- Megújuló energia - Általános információktól a kivitelezésig
- mernokbazis.hu - gépészmérnökök a megújuló energetikáról
- Megújuló energiaforrás felhasználása fűtés-hűtési célra Magyarországon az elmúlt 11 évben (2017), Energiagazdálkodás, 2016 évi 5/6 szám
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
