Szent Katalin-kolostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szent Katalin-kolostor
Világörökség
Katharinenkloster Sinai BW 2.jpg
Adatok
Ország Egyiptom
Típus Kulturális helyszín
Elhelyezkedése
Szent Katalin-kolostor (Egyiptom)
Szent Katalin-kolostor
Szent Katalin-kolostor
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 28° 33′ 21″, k. h. 33° 58′ 32″Koordináták: é. sz. 28° 33′ 21″, k. h. 33° 58′ 32″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Katalin-kolostor témájú médiaállományokat.

A Szent Katalin-kolostor (arabul: دير القدّيسة كاترينا, görögül: Μονὴ τῆς Ἁγίας Αἰκατερίνης, Monì tìs Agìas Ekaterìnis) Egyiptomban a Sínai-félszigeten, a Sínai-hegy (Hóreb-hegy) csúcsának lábánál fekszik. Az ószövetségi feljegyzések szerint itt, a hegyen kapta meg Mózes a törvény tábláit. A hegyet a muzulmánok Dzsebel Musza néven ismerik és tisztelik. Az egész terület az ábrahámi vallások számára szent hely. 2002 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségek listáján.[1]

A görög ortodox kolostort 550 körül alapították és ez a világ egyik legrégebbi, folyamatosan eredeti feladatkörében működő kolostora.

A kolostor előtt kápolna állt itt, amelyet a 4. század elején Heléna császárnő építtetett, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mózes az égő csipkebokrot látta.[2] Mózes később a közeli hegyen kapta meg a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat.

A hely a keresztények között hamar zarándokhellyé vált és a 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár parancsára megerősített kolostort építettek erődszerű falakkal körbevéve, hogy megvédjék a szerzeteseket és a zarándokokat a fosztogatóktól. Az épületegyüttest csak valamivel ezután szentelték Alexandriai Szent Katalinnak.

A bonyolult elrendezésű, útvesztőre hasonlító kolostor falai és épületei a bizánci építészet jelentős alkotásai. A kolostor legfontosabb részei, a 6. századból származó bazilika és az úgynevezett „Égő csipkebokor-kápolna” különösebb károsodás nélkül, jó állapotban maradtak fenn. A kolostorban felbecsülhetetlen értékű kora keresztény kéziratokat és ikonokat[3] őriznek, valamint egy Jézus színeváltozását ábrázoló, szintén a korai kereszténység korából származó mozaikot.[4][5]

A kolostorban lakó közösségek mindig igyekeztek szoros kapcsolatot ápolni a körülöttük élő muszlimokkal. Ennek bizonyítéka egy 623-ból származó, Mohamed próféta aláírását viselő dokumentum, ami felmenti a szerzeteseket a katonai szolgálat és az adófizetés alól. Viszonzásul a kolostor területén egy kápolnát mecsetté alakítottak át, ami azóta is muszlim imahelyként működik.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Egyiptom. National Geographic. Geographia Kiadó (2008) 
  • Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó (2011). ISBN 963-09-6595-8 
  • UNESCO. Világörökség. Partvonal Kiadó (2010). ISBN 963-991-049-2 

További információk[szerkesztés]