Az iszlám Kairó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az iszlám Kairó
Világörökség
Muizz utca
Muizz utca
Adatok
Ország Egyiptom
Világörökség-azonosító 89
Típus Kulturális helyszín
Elhelyezkedése
Az iszlám Kairó (Egyiptom)
Az iszlám Kairó
Az iszlám Kairó
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 30° 02′ 45″, k. h. 31° 15′ 46″Koordináták: é. sz. 30° 02′ 45″, k. h. 31° 15′ 46″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Az iszlám Kairó témájú médiaállományokat.

Az iszlám Kairó (arabul: قاهرة المعز) néven Egyiptom fővárosában az új, modern negyedek - a mai Kairó központja - megépülése előtti városrészt nevezzük. A terület magja az a fallal körülvett városrész, amelyet a Fátimidák alapítottak 969-ben. Kairónak ez a történelmi negyede 1979 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségek listáján.

A világon ebben a városnegyedben található a legtöbb középkori iszlám műemlék. Csúcsos minaretek és kupolák nyújtózkodnak az ég felé, tanúiként egy olyan kornak, amikor Kairó a világ leggazdagabb városa volt. Az akkori várost körülvevő falak persze már régen nincsenek meg, de műemlékek százai sorakoznak az út menti márványkutaktól kezdve a medreszéken és mauzóleumokon át a látványos mecsetekig. Mivel a terület egy nagyvárosi körzet szívében helyezkedik el, otthont kell adnia az egyre sűrűsödő 21. századi lakosságnak, amely ma is itt él a középkori negyedekben. A vízvezeték- és csatornahálózat már régen feladta a harcot, és akik tehették elköltöztek innen. Az iszlám Kairó több km² területen fekszik, felfedezése több napot - akár egy hetet - is igénybe vesz. A fontos épületek szerencsére tömböt alkotnak egy lineáris, kényelmesen végigjárható útvonal mentén. Ez körülbelül 2,5 km hosszú.

Történet[szerkesztés]

Az arabok 641-ben hódították meg Egyiptomot Amr ibn al-Ász vezetésével. Ő alapította meg Fusztát városát 643-ban (a mai Kairó déli részén), mely sokáig a tartomány központja és az észak-afrikai terjeszkedés kiindulópontja volt. Ezt a várost illetik Ó-Kairó néven. A hatalmi torzsalkodások következtében a 8. század közepén al-Fusztát az Abbászidák kezére került, akik északkeleti irányban tovább bővített várost nagy katonai táborrá építették ki, és nevét al-Aszkarra (jelentése: „tábor”) változtatták. A 9. században az Abbászidák bérbe adták Egyiptomot a törököknek. Az első, 868-ban önállósodó emírdinasztia, a Túlúnidák alapítója Ahmed ibn Tulún a régi várostól északra nagyarányú építkezéseket indított el, és hatalma megszilárdítása érdekében 30 000 fő befogadására alkalmas katonai tábort is létesített. Az új főváros az al-Katái („őrség”) nevet kapta. Bár a Túlúnidák 905-ös bukásakor központjukat nagyrészt lerombolták, hamarosan újra benépesült, és Kairó később bekebelezte.

A mai iszlám Kairót (amelyet Fátimida-Kairónak is hívnak) 969-ben a fátimida hódító Dzsavhar asz-Szikillí alapította, amikor elragadta az Ihsídida emírektől Egyiptomot és új kalifátusa székhelyének tette meg. A város új elnevezése ekkor lett al-Qahira (Kairó). A későbbi metropolisz több kisebb, fokozatosan összekapcsolódó városból jött létre. Itt-ott falakkal körbevett történelmi negyedében több mint hatszáz nyilvántartott műemlék található. Az évszázadok során a területet egymást követő dinasztiák uralkodói irányították, köztük Szaladin szultán a 12. század végén, valamint a mameluk szultánok 1250 és 1517 között. A város a 16. századtól a 19. századig az Oszmán Birodalom része volt. A fátimida korszak legszebb műemlékei az El-Azhar negyedben találhatók, köztük három városkapu, a városfal négyzet alaprajzú tornyai és öt mecset. Az El-Aznar mecset, Egyiptom harmadik legrégebbi mecsete 970 és 972 között épült. Az épületegyüttes egy részében 989-től az iszlám szunnita irányzatának jogi és arab nyelvű egyeteme működik, igazgatója napjainkban is az ország legmagasabb rangú vallási tekintélye. A városkép meghatározó eleme a Citadella, építése 1176-ban kezdődött Szaladin szultán utasítására. Az erődítmény nagy részét 1825-ben egy lőporrobbanás elpusztította, majd 1830-tól itt épült fel a Mohamed Ali-, más néven Alabástrom-mecset.

Főbb látnivalók[szerkesztés]

  • Khán el Khalíli bazár és sikátorok
  • el-Azhar mecset és egyetem
  • el-Hakim mecset
  • Ibn Tulun-mecset
  • Mohamed Ali-mecset
  • Hasszán Szultán és Er-Rifai-mecset
  • Citadella
  • Medreszék, mauzóleumok (Barkuk, Kaálun, Mohamed Nászir)
  • Városkapuk (Báb az Zuvejla, Báb al-Futuh, Báb al_Naszr)
  • Iszlám művészetek múzeuma
  • Amr-mecset, a legrégibb mecset (642-827), Dél-Kairóban található)

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Az iszlám Kairó témájú médiaállományokat.
  • Egyiptom. National Geographic. Geographia Kiadó (2008) 
  • Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó (2011). ISBN 963-09-6595-8