Szent Gellért-szobor
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
Szent Gellért szobra | |
Közigazgatási adatok | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest |
Hely | Gellért-hegy |
Építési adatok | |
Szobrász | Jankovits Gyula, Gárdos Aladár, Francsek Imre |
Készítés ideje | 1904 |
Felállítás ideje | 1904 |
Felhasznált anyagok | bronz, kő |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 02′ 44″47.489530°N 19.045530°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 02′ 44″47.489530°N 19.045530°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Gellért szobra témájú médiaállományokat. |
Szent Gellért püspök szobra egy köztéri emlékmű, amely Budapest I. és XI. kerületének határán, a budai oldalon, a Gellért-hegy oldalában helyezkedik el, körülbelül 40 méteres magasságban. A kompozíció két alakból áll: a központi figura Szent Gellért püspök 7 méter magas bronzszobra, amelyet Jankovits Gyula készített, míg a kőbe faragott mellékalak a megtérített pogány magyar vitézt ábrázolja, Gárdos Aladár munkája. A szoboregyüttest félköríves „csarnok”, árkádos épület veszi körül, a kompozíciót Francsek Imre építész tervezte. Az összképet vízesés teszi teljessé.
Története
[szerkesztés]A Gellért-szobrot 1904-ben készítette el Jankovits Gyula, a szent jobbjában ég felé emelt kereszttel, bal kezét szívén tartva szónokolva, lábánál a megtért vitéz kőből faragott szobrával. A szoborkompozíciót arra a helyre tervezték, ahol Gellért püspök vértanúhalált halt a pogány Vata-féle lázadás alatt. A szobor egyike az I. Ferenc József magyar király által adományozott tíz szobornak. Eredetileg háromméteresre terveztek, ezt később növelték meg hét méterre, hogy jobban elkülönüljön a hegy hátterétől. A szobor az 1901–1902-ben épült díszes lépcsősoron közelíthető meg az Erzsébet híd és a Hegyalja út irányából.
Források
[szerkesztés]- Szent Gellért szobra – Vendégváró.hu
- Köztérkép.hu
- BudapestCity.org Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kis budapesti szoborkörút