Szemlér Ferenc (költő, 1906–1978)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szemlér Ferenc (1906-1978) szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Szemlér Ferenc
Élete
Született 1906. április 3.
Székelyudvarhely
Elhunyt 1978. január 9. (71 évesen)
Bukarest
Szülei Szemlér Ferenc (1871-1938)
Gyermekei Lendvay Éva
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza

Szemlér Ferenc, I. Szemlér Ferenc (Székelyudvarhely, 1906. április 3.Bukarest, 1978. január 9.) romániai magyar költő, író, műfordító, kritikus, atyja id. Szemlér Ferenc költő, író, magyar nyelvész.

Pályája[szerkesztés]

1923-tól jelentek meg első versei, írásai. 1923-tól a bukaresti egyetem jogi karán tanult, jogi tanulmányokat végzett, 1930-tól 1948-ig ügyvéd és újságíró volt Brassóban. Az Új arcvonal (1931) és az Új erdélyi antológia (1937) című kötetek munkatársa volt. A marosvécsi Helikon írói közé tartozott. 1938-ban megalapította az Erdélyi Enciklopédia kiadót. 1944-1946-ban Brassóban szerkesztette a Magyar Népi Szövetség Népi Egység című napilapját. 1953-tól az Igaz Szó szerkesztője volt. 1956-tól végleg Bukarestbe költözött. Vezető szerepe volt a romániai magyar irodalomban, egy ideig az írószövetség titkára volt, az Utunk és a Művelődés szerkesztőbizottsági tagja volt.

Természetes közegének érezte a kisebbségi sorsot, s műveiben is ennek az érzésnek ad hangot. Költői nyelvére az expresszionizmus és a whitmani szabadvers hatott. Az 1930-as években a klasszikus eszményekhez fordult. A háborúban a dél-erdélyi magyar értelmiség félelmeinek adott hangot, s őszinte hittel üdvözölte a kommunista fordulatot. Ez a politikai irány sematikussá tette költészetét. Az 1960-as évektől ifjúságának emlékeit idézte föl, a táj szépségét festette kulturális élményeiről beszélt, elégikusan adott számot az öregedés fájdalmáról.

Díjai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Számos műfajban alkotott: versek, regények, színművek, memoár, esszék maradtak utána. Művei változó színvonalúak.

Versei[szerkesztés]

  • Éjszakai kiáltás (1930)
  • Ember és táj (1934)
  • Búvópatak. Szemlér Ferenc versei; Bibliotéka, Bp., 1940
  • Lángoló napok (1944)
  • Tavaszodik. Versek; Athenaeum, Cluj-Kolozsvár, 1948 (Népművelési füzetek)
  • Mind több a fény. Költemény a villamosításról; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1951
  • Harcolni híven (1953)
  • Gyökerestől! Szatírikus költemények; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1954
  • Válogatott versek; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1955
  • Dúdoló. Versek; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1957
  • Téli alma. Versek; Állami Irodalmi és Művészeti, Marosvásárhely, 1959
  • Szelek tenyerén (1960)
  • Változó vidék. Versek; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1960
  • Álmok között. Versek; Irodalmi, Bukarest, 1961
  • Szemlér Ferenc legszebb versei (1962)
  • Egy életen át (1963)
  • Vándorló évek (1964)
  • Minden halhatatlan (1965)
  • Különös korban (1966)
  • Versek, 1-3.; bev. Deák Tamás; Irodalmi, Bukarest, 1967-1983 (Romániai magyar írók)
  • Madárjóslat (1971)
  • Varázsvessző (1972)
  • Fekete csillag. Válogatott szerelmes versek; Albatrosz, Bukarest, 1973
  • Kései kaszálás (1973)
  • Az álom túlsó partján, avagy egy lelkiállapot története (1976)
  • Fegyveres felhők (1977)
  • Nagy folyamok mellett (1979)
  • Hajnali eső. Válogatott versek; Kriterion, Kolozsvár, 2006 (Romániai magyar írók)

Regényei[szerkesztés]

  • Más csillagon; Erdélyi Enciklopédia, Kolozsvár, 1939 (Az Erdélyi Enciklopédia könyvei)
  • Arkangyalok bukása. Regény; Józsa Béla Athenaeum, Kolozsvár, 1947
  • A földalatti erdő (1950)
  • A hárompúpú hegy (1957)
  • Napforduló (1959)
  • Földön, égen (1962)
  • Augusztustól augusztusig I-III. (1963)
  • Libasorban (1967)
  • A sárkányok meghalnak (1967)
  • A mirigy esztendeje (1969)
  • Udvarhelyi Odüsszeia I-III. (1971)

Egyéb művei[szerkesztés]

  • Hazajáró lélek (emlékezések, 1943)[1]
  • A tűz sebesen jár, (egyfelvonásos 1948)
  • A híd elkészül (dráma, 1949)
  • Lépésről lépésre. Tanulmányok, cikkek; Irodalmi és Művészeti, Marosvásárhely, 1956
  • Búcsú az ifjúságtól és egyéb történetek (1958)
  • A költészet értelme. Esszék és jegyzetek; Irodalmi, Bukarest, 1965
  • Életünk és halálunk (3 dráma, 1968)
  • Négyarcú világ. Útiképek; Kriterion, Bukarest, 1970
  • Évgyűrűk. Prózai írások 1930-1944; Kriterion, Bukarest, 1970
  • Az Erdélyi Helikon költői. 1928-1944; sajtó alá rend., bev. Szemlér Ferenc; Kriterion, Bukarest, 1973 (Romániai magyar írók)
  • Személyes ügy. Vallomások, emlékek; Kriterion, Bukarest, 1975
  • Emlékezés egy süvölvényre (emlékezések, 1978)
  • Harc szélmalmokkal. Kísérletek; Eminescu, Bukarest, 1979
  • Százlátó üveg; Kriterion, Bukarest, 1979
  • Lim-lom. Vidám játszadozások; Kriterion, Bukarest, 1986

Műfordításai[szerkesztés]

  • Mai román költők. Lírai antológia; ford. Szemlér Ferenc; Vajda János Társaság, Bp., 1940 (Flora mundi)
  • V. Eftimiu: Az ember, aki látta a halált (1941)
  • G. Kanin: Ócskavas nagyban (1949)
  • J. Lafitte: Életre-halálra (1949)
  • Z. Stancu: Mezítláb (1949)
  • M. Beniuc: Ének Gheorghiu-Dej elvtársról (1951)
  • N. Cassian: Deli Nika (1954)
  • V. Alecsandri: A tél (1955)
  • T. Arghezi: 1907 - Tájak és emberek (1956)
  • Z. Stancu: A föld virága (1956)
  • V. Porumbacu: Versek (1957)
  • T. Arghezi: Telehold (1958)
  • V. Alecsandri: Válogatott versek (1958)
  • E. Jebeleanu: Válogatott versek (1958)
  • E. Jebeleanu: Kisebb költemények (1958)
  • Ötsarkú égi csillag (1959)
  • V. Alecsandri: Mezei hangverseny (1960)
  • A. Macedonski: Decemberi éj (1961)
  • B. Brecht: A vágóhidak Szent Johannája (1961)
  • M. Beniuc legszebb versei (1962)
  • M. Banuș: Aranycsináló (1963)
  • R. Graves: Homérosz leánya (1968)
  • Változott egekben (1969)
  • T. S. Eliot legszebb versei (1970)
  • M. Sorescu: Együtt álmodunk (1971)
  • Alexandru Macedonski legszebb versei (1972)
  • Z. Stancu: A piros fa (1973)
  • Octavian Goga legszebb versei (1974)
  • E. Sitwell: Káin árnyéka (1974)
  • K. Grahame: Szél lengeti a fűzfákat (1974)
  • Vasile Alecsandri legszebb versei (1975)
  • I. Minulescu: Nem az vagyok, akinek látszom (1977)
  • T. Arghezi: Ének az emberről (1980)

Források[szerkesztés]

  1. Fecskés könyvek sorozatban

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]