Sze-ma fa
| Sze-ma fa () | |
 | |
| A Sze-ma fa () hagyományos kiadásának első oldala | |
| Szerző | Sima Rangju |
| Ország | A Hadakozó fejedelemségek kori Kína |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | harcászat, hadszervezés és katonapolitika |
| Műfaj | hadtudományos kézikönyv |
| Sorozat | A hadművészeti kánon hét könyve |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | kb. i. e. 4. század |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sze-ma fa () témájú médiaállományokat. | |
| Átírási segédlet | |
| Sze-ma fa | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 司馬法 |
| Egyszerűsített kínai | 司马法 |
| Mandarin pinjin | Sīmǎ fǎ |
A Sze-ma fa () (magyar címe: A tábornagy metódusai az ókori kínai hadtudományos irodalom egyik jelentős hadtudományos, hadművészeti alkotása. A Szung ()-dinasztia beli Sen Cung () (宋神宗) uralkodása alatt (1078-1085), az addig született legjelentősebb hadművészeti művek közül összeválogatott, a hadtudomány kánonává emelt gyűjteménynek is részét képezi. A hagyomány szerint szerzője Sze-ma Zsang-csü () (司马穰苴; . e. 547 – i. e. 490), de valójában nem keletkezhetett az i. e. 4. századnál régebben.
Szerzősége, keletkezése
[szerkesztés]A hagyomány ragaszkodik ahhoz, hogy a mű szerzője az egykori Csi ()-fejedelemség kiváló tábornoka, Sze-ma Zsang-csü (). A modern filológiai kutatások szerint azonban kizárható, hogy az i. e. 4. századnál régebben íródott volna, bár nem lehet kizárni, hogy Sze-ma Zsang-csü ()től származó részleteket is tartalmaz. A műnek létezhetett egy korábbi verziója, mint ahogyan az később, a nagy történetíró Sze-ma Csien () művéből, A történetíró feljegyzéseiből is kiderül. Ez a változat a történelem viharaiban feltehetően elveszett vagy átdolgozásra került, hiszen a ma ismert legrégebbi változat az i. sz. 11. századból való.[1]
Címe
[szerkesztés]A Sze-ma Csien () által írt Sze-ma Zsang-csü () életrajzból kiderül, hogy a Sze-ma Zsang-csü () nevében szereplő sze-ma () (司馬), nem a hadvezér személyneve – miként pl. a történetíró Sze-ma Csien ()nek – hanem a tisztsége. A hadvezér családneve Tien () (田) volt. A Hadakozó fejedelemségek korszakát megelőző Tavasz és ősz korszak a sze-ma () a „lovak igazgatóját” jelentette, aki a királyi birtok, avagy sereg főnökeként a „lázadók elnyomására” volt hivatott. A királyi birtok parasztjainak katonai főnöke volt. Ő hívta be és gyakorlatoztatta a besorozott katonákat, ő hívta össze őket kiképzésre, vadászatra, ő tartott szemlét felettük. Háborúban és gyakorlatokon ő ítélkezett felettük. Ő vezette az évszakonként tartott nagy vadászatokat, s ő vezette a háborúban a hadsereget. Egyszóval minden katonai dolog alája tartozott, és békeidőben ő rendelkezett a fegyverek, fegyvertárak, hadiszekerek, lovak, ménesek felett. A Hadakozó Fejedelemségek idején hatásköre még inkább megnőtt, közvetlenül parancsolhatott a hadvezérnek, és felette csak az uralkodó állt. Teljes felügyelete volt a hadseregen, egyfajta hadügyminiszter volt. Angol nyelvű fordításokban előszeretettel használják a marshal kifejezést. A mű magyar fordítója, Tokaji Zsolt A tábornagy metódusa címen fordította le és adta közre a művet.[2]
Tartalma, szerkezet
[szerkesztés]A mű ma ismert változata a következő öt fejezetből áll:
- „Az emberségességre alapozni” (Zen pen () 仁本)
- „Az Ég fiának igazságossága” (Tien-ce cse ji () 天子之義)
- „Megállapítani a rangokat” (Ting csüe () 定爵)
- „Szigorú elhelyezés” (Jen vej () 嚴位)
- „A tömeg alkalmazása” (Jung csung () 用眾)
Hivatkozások
[szerkesztés]Megjegyzések
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Sawyer 1993. 111–125. o.
- ↑ Tokaji 2006. 133–168. o.
Irodalom
[szerkesztés]- ↑ Sawyer 1993.: Ralph D. Sawyer. The Seven Military Classics of Ancient China. (Transl. and commentary: R. D. Sawyer - Mei-chün Sawyer) Westview Press, Boulder - San Francisco - Oxford 1993. ISBN 0-8133-1228-0
- ↑ Tokaji 2006.: A tábornagy metódusa. (Fordította: Tokaji Zsolt) In Szun-ce: A háború művészete. Budapest, Carthaphilus Kiadó, 2006. 133–168. o. ISBN 963 744 854 3
