Szarvady Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szarvady Gyula
Életrajzi adatok
Született1929. szeptember 6.
Arad
Elhunyt2001. április 29. (71 évesen)
Kolozsvár
SírhelyKismező utcai temető
HázastársaRózsa Irén
IskoláiGheorghe Dima Zeneakadémia (–1953)
Tevékenységzeneszerző, karmester
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvady Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Sírja a Kismező utcai temetőben

Szarvady Gyula (Arad, 1929. szeptember 6.Kolozsvár, 2001. április 29.) erdélyi magyar zeneszerző, karmester.

Életútja[szerkesztés]

Szülővárosában, a Római Katolikus Gimnáziumban érettségizett (1948), majd a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett oklevelet (1953). Karmesteri pályafutása elsősorban a zenés színházhoz kapcsolódott, a a kolozsvári Magyar Operánál korrepetitor, karigazgató (1953–62), majd Marosvásárhelyen az Állami Székely Népi Együttes vezető karmestere (1962–72), a Zenelíceum zenekarának vezetője (1962–72), a konstancai Dalszínház karmestere (1972–74), majd nyugdíjazásáig (1989) a kolozsvári Állami Magyar Opera karmestere.

Munkássága[szerkesztés]

Első zeneművét, a Sváb táncot Marosvásárhelyen tűzték műsorra 1967-ben; háromfelvonásos operája, a történelmi legendán alapuló Isztrosz király ősbemutatója a Konstancai Dalszínházban volt 1976-ban. Bukarestben és a bulgáriai Ruszéban, magyar szöveggel 1979-ben az Állami Magyar Operában is bemutatták; ezekről a RTV és a kolozsvári tv is felvételt készített. Népzenei anyagra komponált műve a Segesvár környéki szász táncok. Librettót írt ezenkívül A. Alessandrescu Acteon c. zenekari szvitjének balettváltozatához (1982).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Fehérvári László: A közönség számára is érthető művet akartam írni. Beszélgetés Szarvady Gyulával. Utunk, 1977/33;
  • Isztrosz király. Hazai alkotás az Állami Magyar Opera színpadán. Utunk, 1979/23.
  • Laskay Adrienne: A kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve. Kolozsvár, 2003.