Szantorini

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szantorini (Σαντορίνη)
Santorinisunset.JPG
Közigazgatás
Ország  Görögország
Régió Dél-Égei-szigetek
Prefektúra Kükládok
Székhely Fíra
Népesség
Teljes népesség 13 402 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Égei-tenger
Szigetcsoport Kükládok
Terület 91-92 km²

Irányítószám: 847 00, 847 02
Körzetszám: 22860
Rendszám: EM
Elhelyezkedése
Szantorini (Görögország)
Szantorini
Szantorini
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 36° 25′ 12″, k. h. 25° 25′ 54″Koordináták: é. sz. 36° 25′ 12″, k. h. 25° 25′ 54″
A Szantorini weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szantorini témájú médiaállományokat.

Szantorini[1] (görög betűkkel: Σαντορίνη)[1] egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tengerben. Görögország része, Athéntól körülbelül 200 km-rel délkeletre. A Kükládok szigetcsoportjának legdélibb tagja.

Szantorini alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten; ez alakította ki a jelenlegi, nagyrészt vízzel feltöltött kalderát. Látványos szépsége és élénk éjszakai élete a szigeteket Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették.

Etimológia[szerkesztés]

A sziget klasszikus elnevezése Thíra (előfordul Théra, Thira, Fira átírással is, görögül Θήρα, IPA: ˈθira). A Szaloniki Szent Irénre utaló Szantorini nevet a Latin Császárság idején a velenceiektől, a 13. században kapta.

Előző nevei az ókorban: Kallisztē (Καλλιστή, jelentése: „szépséges, a legszebb”), Sztrongilē (Στρογγύλη, jelentése „kör alakú, kerek”). E nevek eredeti alakjára és hajdani természeti és anyagi gazdagságára egyaránt következtetni engednek.

Földrajz[szerkesztés]

Az óriási, 12-szer 7 km méretű, nagyjából téglalap alakú központi lagúnát három oldalról 300 m magas, meredek sziklaszirtek veszik körül. A sziget a szirtektől lankásan ereszkedik az Égei-tengerbe. A kitörésekből láva viszonylag sok olivint és figyelemreméltóan kevés amfibolt tartalmaz.

Területe 73 km². A sziget egy 3500 évvel ezelőtti hatalmas vulkanikus robbanás nyomait őrzi: ez berobbantotta a sziget közepét, és egy kalderát hozott létre. A tengeri bejárattal szemben egy sokkal kisebb sziget, Thirazia helyezkedik el. Thíra kikötői, az Athiniosz és az Old Port befelé néznek, mint ahogy a főváros, Fíra is a belső sziklafal tetején kapaszkodik. A kaldera 400 m mély, ezért mindenféle hajó számára alkalmas kikötőhely.

A szigetcsoport[szerkesztés]

Santorini
A szigetek
Név Görög név Terület
km² [2]
Magasság
Thira Θήρα 79,19 567
Thirassia (Thiraszia) Θηρασία 9,25 295
Nea Kameni Νέα Καμένη 3,34 127
Christiani Χριστιανή 1,19 285
Palea Kameni Παλαιά Καμένι 0,52 98
Askania Ασκανιά 0,26 160
Aspronisi Ασπρόνησι 0,14 70
Eschati Εσχάτη 0,001* 15
Agios Nikolaos Άγιος Νικόλαος 0,003*
Kimina Κίμινα 0,0005*

* Az apró szigeteknél becsült terület

Szantorini műholdfelvételen. A középről haladva az óramutató járása szerint: Nea Kaymeni; Palea Kaymeni; Aszpronízi; Therazia; Thíra
Santorini 3D

Története[szerkesztés]

Ez a Dél-Égei vulkáni ív vulkanikusan legaktívabb pontja. Maga a vulkáni ív kb. 500 km hosszú és 30–40 km széles. Benne a vulkanikus aktivitás kb. 3-4 millió éve kezdődött, Théráé azonban csak mintegy 2 millió éve, a mai Akrotíri falu körüli kürtőkből eredő dácitos lávafolyással és tufaszórással.

A kaldera kialakulása volt bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése. Régészeti feltárások nyomán ez Kr. e. 1500 körül történt,[3] míg a radiokarbon vizsgálatok Kr. e. 1645 és 1600 közé teszik. Ez a kitörés a minószi civilizáció csúcspontján következett be. A robbanásból visszamaradt kalderát több száz méter vastag vulkáni hamu vette körül. A cunami közvetve hozzájárulhatott a Szantorínitől 110 km-re délre fekvő Kréta szigetén virágzott minószi civilizáció összeomlásához. Egy népszerű elmélet szerint a thérai kitörés a forrása Atlantisz legendájának is.[4]

Kutatók szerint a bibliai Exodusban leírt tíz egyiptomi csapásból is ez okozhatott legalább hármat, így a háromnapos sötétséget is.[5]

Kr. e. 9. század körül a dórok népesítették be a szigetet, akik Líbiában megalakították Kr. e. 630 táján a Cyrene gyarmatot.

Az ókori Thíra sziklaírásai a spártaihoz hasonló, saját ábécé kialakulásáról tanúskodnak.

A középkorban, a 8. században, majd 1570-ben és 1650-ben újabb aktív vulkáni működések következtek; heves földrengések közepette az öbölben kisebb-nagyobb szigetek születtek.

1579-ben az Oszmán Birodalom hódította meg. A görög szabadságharc eredményeként, 1830-ban került az újonnan alakult Görögországhoz.

Szantoríni ma[szerkesztés]

Fíra és a kaldera

A sziget ma Európa egyik legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontja. Nevezték a világ 7 csodája közé. Nyáron, júniustól augusztus végéig több mint egymillió turista látogat a szigetre, többségük hatalmas óceánjáró hajóval. Ezen hajók többsége a főváros, Fíra alatt áll meg, és az utasok szamárháton, felvonóval vagy gyalog, majd' 600 lépcsőfokon jutnak fel a városba.

A főváros, Fíra bővelkedik a jobbnál jobb éttermekben, szállodákban, a legolcsóbbtól a luxus kategóriáig.

Fontosabb városai: Fíra (Thira) Oia, Kamari, Perissa.

A szigeten terem a fehér padlizsán, a fáva bab, az aprószemű paradicsom és a katsouni nevű uborka, Világhírűek a borai.

A sziget jellegzetessége az Assyrtiko nevű bor. A szőlőt a szigeten folyamatosan fúvó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. A bor jellegzetes ízét a vulkáni kőzetnek tulajdonítják. Fontosabb borászatai: Santo Wines, Vinsanto, Volcan Wines, Boutari Wines, Canava S.A., Halaris Winery. Többségük látogatókat is fogad.

A szigeten magasodó Profitisz Iliász (Illés próféta) hegyre egy szerpentines út vezet fel, ami gyalog vagy lóháton járható.

A közelmúltban adták át Vlichada kikötőjét, amit kisebb hajók, vitorlások használhatnak, mert mindössze 4 méter mély. Egy másik kikötőt a repülőtér közelébe terveznek, mivel a jelenlegi két nagy kikötő túl forgalmas a nyári hónapokban.

A szigetnek a nagy számban érkező turisták miatt komoly környezeti problémái vannak. Problémás nyáron az ivóvíz-ellátás, ezt kiküszöbölendő Oia mellett építettek egy teljesen digitális vezérlésű víztisztító telepet. Terveznek egy másikat is a sziget többi városának ellátására, hogy ne kelljen méregdrágán, tankerekkel a szigetre szállítani az ivóvizet. (A munkálatokat az Európai Unió támogatja). A hulladékokat égetőbe fogják szállítani: 2008 októberében hatalmas szelektív hulladékgyűjtő kampány kezdődött a szigeten.

A 2007 áprilisában a kalderában elsüllyedt Sea Diamond nevű óceánjáró jelenleg is hullámsírjában fekszik. Kiemelésére nemzetközi aláírásgyűjtést is szerveztek, mindeddig hasztalanul.

Éghajlat[szerkesztés]

Átlagos hőmérséklet

Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec
Max. °C 14 14 16 18 23 27 29 29 26 23 19 15
Min. °C 10 10 11 13 17 21 23 23 21 18 14 11

Átlagos csapadék[6]

Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec
mm 71 43 40 16 11 0 7 0 11 38 59 75
nap 10 9 7 4 3 0 1 0 2 4 8 11

Átlagos napsütés (óra/nap)[6]

Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec
Óra 7 7 9 11 12 13 14 13 11 9 8 6

Vízhőmérséklet[6]

Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec
°C 16 16 16 17 19 22 24 25 24 23 20 18

Panoráma[szerkesztés]

Panorámakép Fíra tengerpartjáról
Panorámakép Fíra tengerpartjáról

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b OH. 1297. Szoros átírása voltaképpen Szandoríni lenne, de az ÚNMH. hagyományos formaként megtartani rendeli (235).
  2. Charles Arnold : Die Inseln des Mittelmeers, 2008, ISBN 3-86648-096-2
  3. Warren, Peter M. (2006). "The Date of the Thera Eruption in Relation to Aegean-Egyptian Interconnections and the Egyptian Historical Chronology". In Czerny E.; Hein I.; Hunger H.; Melman D. and Schwab A. (editors). Timelines: Studies in Honour of Manfred Bietak. Orientalia Lovaniensia Analecta, 149. Louvain-la-Neuve, Belgium: Peeters. pp. 2: 305–321. ISBN 90-429-1730-X
  4. Valós szökőár alapján született meg Atlantisz legendája – Múlt-kor, 2009. október 16.
  5. http://www.mult-kor.hu/20100330_klimavaltozas_es_vulkankitores_eredmenye_volt_a_tiz_csapas
  6. ^ a b c holiday-weather.com
  • Polyglott: Égei-tengeri szigetek, 1997

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szantorini témájú médiaállományokat.