Ugrás a tartalomhoz

Szalai András (politikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szalai András
SzületettLendler Albert Iván[1]
1917. február 6.[2][1]
Pécs
Elhunyt1949. október 15. (32 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGlied Hajnalka
Foglalkozása
IskoláiA Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
Halál okahalálbüntetés
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalai András témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Sírja Budapesten. Kerepesi temető: Mm. B. 5.

Szalai András, születési nevén Lendler Albert Iván (Pécs, 1917. február 6.Budapest, 1949. október 15.)[4] magyar kommunista politikus, a Rajk-per egyik elítéltje, eszperantista.

Élete

[szerkesztés]

Lendler László (1888–1918)[5] államvasúti mérnök és Schlesinger Borbála (1894–1972) fia.[6] Már gimnazista korában, a pécsi ciszterci gimnázium tanulójaként tagja lett a KMP-nek, emiatt letartóztatták és kénytelen volt félbehagyni tanulmányait. Ezt követően vasesztergályosként helyezkedett el. A '30-as és '40-es években is többször letartóztatták, mert részt vett az ellenállásban. 1945-ben a második világháború után Budapest IV. kerületének pártbizottságán dolgozott, majd az MKP központi káderosztályának lett helyettes vezetője. 1949-ben letartoztatták és a Rajk-perben Rajk Lászlóval és Szőnyi Tiborral együtt halálra ítélték, majd kivégezték.

1955-ben rehabilitálták, 1956. október 6-án pedig Rajkkal, Szőnyivel és a szintén a per kapcsán kivégzett Pálffy Györggyel együtt újratemették. A temetés a kommunista hatalom elleni tömegtüntetéssé vált.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]