Szakács Andor (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szakács Andor
Született1865
Étfalva
Elhunyt1924. március 21. (58-59 évesen)[1]
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Színésziskola (–1887)
SírhelyeHázsongárdi temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Szakács Andor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szakács Andor (Étfalva, 1865Kolozsvár, 1924. március 21.) színész, rendező.

Életútja[szerkesztés]

A Színművészeti Akadémián tanult, majd Kolozsvárott lépett színpadra 1887. szeptember 11-én. Ecsedi Kovács Gyula tanítványa volt. Működött Szegeden, Szabadkán, Aradon, Temesvárott (Makó Lajosnál). Mint előkelő nevű művész a tragikus szerepkörben feledhetetlen sikereket aratott. 1889. február 12-én Kolozsvárott volt a házassága Gárdonyi Terézzel.[2] 1903. június 18-án vendégként fellépett a Nemzeti Színházban az Othello Jagójaként. 1894-től az Országos Színészegyesület igazgatótanácsának volt tagja. 1923. október 1-én nyugalomba vonult.

Magánélete[szerkesztés]

Neje, Gárdonyi Heberling Teréz született 1869. február 14-én, meghalt 1913. szeptember 21-én, Kolozsvárott. Atyja Gárdonyi Antal színész, anyja Heberling Liszka színésznő. 1886. április 22-én lépett a színipályára. 1899. augusztus 25-én mint vendég fellépett a Népszínházban A baba című operett Bonifác asszony szerepében.

Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

  • Sárga csikó (1913) – Bakaj András
  • Falu rossza (1914)
  • A tolonc (1914) – Angyal Pál
  • Bánk bán (1914) – Petúr bán
  • A börzekirály (1915) – Koltay gróf
  • Tetemrehívás (1915) – az öreg Bárczy
  • Leányfurgang (1915)
  • Éjféli találkozás (1915)
  • Havasi Magdolna (1915) – öreg Pavel, a pásztor
  • A kormányzó (1915)
  • Liliomfi (1915)
  • Az alvajáró (1916)
  • Vergődő szívek (1916)
  • Méltóságos rabasszony (1916) – Gerson, vállalkozó
  • A dolovai nábob leánya (1916) – Jób Sándor
  • Soha többé… mindörökké! (1916) – gazdag kereskedő
  • Szibéria (1916) – Korabkin, kormányzó
  • A gyónás szentsége (1916)
  • Fehér éjszakák (1916) – Gorcsakoff herceg, a kormányzó
  • A kétszívű férfi (1916)
  • Nehéz szerep (1917) – Répássy tábornok
  • Az utolsó éjszaka (1917) – Szergej Szergejevics, orosz ezredes
  • A megbélyegzett (1917) – Madarassy bankigazgató
  • A névtelen asszony (1917) – Chesnal, orvos
  • Baccarat (1917) – Lebourg báró
  • A szerzetes (1917) – püspök
  • A vén bakancsos és fia, a huszár (1917)
  • A Gyurkovics lányok (1917) – Radványi báró, az ezredes
  • A vágy (1917) – Lelkiismeret
  • Hotel Imperial (1917) – Juskievics tábornok
  • Falusi madonna (1918) – Csapláros Ferenc
  • Palika (1918) – Palika apja
  • Akik életet cseréltek (1918)
  • A kancsuka hazájában (1918) – Lentovszky, öreg kozák katona
  • A vadorzó (1918) – Kerdelmann, fogadós
  • Doktorok tragédiája (1918) – az orvos

Működési adatai[szerkesztés]

1887–90: Kolozsvár; 1890–92: Arad; 1892: Rakodczay Pál; 1892–93: Miskolc; 1893–94: Arad; 1894–95: Szeged, Újvidék; 1895–96: Szabadka; 1896–1900: Szeged, Temesvár; 1905–08: Debrecen, Nyíregyháza; 1908–1909: Pozsony, Fiume; 1909–10: Felvidék.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szakács Andor, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14398.htm
  2. Fővárosi Lapok 1889. február 16. / 46. szám

Források[szerkesztés]