Székely Szabó Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Székely Szabó Zoltán
Született 1949. augusztus 26. (71 éves)
Rücs
Állampolgársága román
Nemzetisége magyar
Foglalkozása színész,
újságíró,
író,
humorista
Kitüntetései Gróf Bánffy Miklós-díj (2008)

Székely Szabó Zoltán (írói neve: Székely Tamás; Rücs, Maros megye, 1949. augusztus 26. –) erdélyi magyar színész, újságíró, író, humorista.

Életútja[szerkesztés]

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban érettségizett 1967-ben. A kolozsvári BBTE magyar–angol szakán (1973), majd a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színészképző szakán (1976) szerzett diplomát. 1973-ban Kézdikőváron tanár volt két hónapig, majd 1976–86 között a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház színésze. 1987-ben Nyugat-Európába emigrált. Azóta Bécsben színházszervező, rendező, szerkesztő.

Munkássága[szerkesztés]

Első írása a Thália c. diáklapban jelent meg 1970-ben. Cikkeit, főként a sepsiszentgyörgyi színészéletről a Megyei Tükör, az Ifjúmunkás, az Új Élet, 1990 után a Hócipő közölte. Az 1990-es évektől a Bécsi Napló szerkesztőbizottsági tagja, 1993–2002 között a bécsi Europa Club évkönyveinek szerkesztője.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Színházszervezői munkásságáért az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Bánffy Miklós-díjával tüntették ki (2008).

Kötetei[szerkesztés]

  • Dákok a nyitott égbolton – Olaj a Tűzhelyre (politikai szatírák, Budapest, 1991);
  • Öntudat és faeke (politikai szatírák, Budapest, 1992);
  • Volt egyszer egy társulat (beszélgetések, szatírák, paródiák, Budapest, 1993);
  • Egy nemzedék – két felvonásban – erdélyi színészek tegnap és ma (interjúk, Budapest, 1994);
  • Az elvtárs nem vész el (politikai szatírák, Sepsiszentgyörgy, 1996);
  • Könnyű nekem (humoros zagyvaság, Baja, 2003);
  • Bécsi magyar színhá­zasdim (Bécs, 2003)
  • Tutuka avagy Az utolsó Szabó. 1/2 önéletrajz 60. születésnapomra; szerzői, s.l., 2009
  • Egy nemzedék három felvonásban. Erdélyi magyar színészek tegnapelőtt, tegnap és ma; Kriterion, Kolozsvár, 2012

Források[szerkesztés]