Harlow Shapley
| Harlow Shapley | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1885. november 2. Nashville, Tennessee |
| Elhunyt | 1972. október 2. (86 évesen) Boulder, Colorado |
| Sírhely | North Cemetery |
| Ismeretes mint | meghatározta a Naprendszer helyzetét a Tejútrendszerben |
| Állampolgárság | amerikai |
| Házastárs | Martha Betz Shapley |
| Gyermekek |
|
| Iskolái |
|
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | University of Missouri, Princetoni Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | csillagászat |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
| Hatással voltak rá |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harlow Shapley témájú médiaállományokat. | |
Harlow Shapley (Nashville, 1885. november 2. – Boulder, 1972. október 20.) amerikai csillagász.
A cefeidákkal végzett 1918-as, úttörő munkájában meghatározta a Tejútrendszer méretét és a Naprendszer helyzetét.[1] Jelentős az az 1953-as munkája, amelyben mekkora egy csillag körül a lakhatósági zóna (Shapley által adott neve: „Liquid Water Belt”, azaz „a folyékony víz övezete”)[2]
Élete, munkássága[szerkesztés]
Willis Shapley és Sarah Stowell gyermekeként született egy farmon.[3]
1907-ben újságírást akart tanulni a Missouri Egyetemen, de amikor kiderült, hogy a kurzust egy évvel elhalasztják, csillagászat szakra iratkozott be.
Végzés után ösztöndíjat kapott a Princetoni Egyetemtől, ahol Henry Norris Russell tanítványa volt. A változócsillagok periódus-fényesség összefüggését (ezt Henrietta Swan Leavitt fedezte fel) felhasználva, meghatározta a gömbhalmazok távolságát.
Elsőként ismerte fel, hogy a Tejútrendszer sokkal nagyobb, mint korábban gondolták, és hogy benne a Naprendszer nem a Galaxis középpontjában helyezkedik el, hanem attól 50 000 fényévre.
Shapley–Curtis-vita néven vált ismertté az az esemény, amelyen Heber D. Curtis-szel vitatkozott a csillagködök és egyéb galaxisok méretéről, illetve arról, hogy azok részei-e galaxisunknak — Shapley úgy gondolta, hogy igen. Ez az 1920-as vita tekinthető az extragalaktikus csillagászat kezdetének.[4] Michael Hoskin történész szerint Shapley motivációja a vitában az volt, hogy jó benyomást tegyen a Harvardról megjelent küldöttségre, akik igazgatójelöltnek tekintették a Harvard College Observatory élére.[5] A vitát Curtis nyerte — a csillagködök Galaxisunkon kívül vannak.
Ebben az időben Shapley a Wilson-hegyi Obszervatóriumban dolgozott, ahová George Ellery Hale vette fel. Nem sokkal később a Harvard College Observatory-ba ment igazgatónak az elhunyt Edward Charles Pickering helyére.
Élesen kritizálta Edwin Hubble megfigyeléseit, amelyekre alapozva azt állította, hogy az univerzumban a Tejútrendszeren kívül számtalan galaxis létezik. Shapley ebben is tévedett; Hubble felfedezése alapvetően átformálta a tudományos világképet.[6]
1921-1952 között volt a Harvard College Observatory igazgatója. Nála dolgozott Cecilia Payne-Gaposchkin, az első olyan személy, aki (1925-ben) a Radcliffe College-ban doktorátust szerzett az obszervatóriumban végzett munkája alapján. Shapley érdemének tartják, hogy az intézményt vezető tudományos központtá emelte. Segítette a Németországból menekült zsidó tudósok elhelyezkedését is.
Az 1940-es években olyan, államilag támogatott tudományos szervezeteket segített, mint a National Science Foundation. Az ő érdeme, hogy az UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization) nevébe belekerült az „S” betű (a „tudományos” angol szó első betűje után).
1947-ben az American Association for the Advancement of Science („a tudomány haladásának amerikai szövetsége”) elnöke lett.
Shapley több globális fenyegetésre mutatott rá: drogok, amik elnyomják a szexuális vágyat; unalom; tömegpusztító fegyverekkel vívott világháború; világjárvány.[7]
1950-ben Shapley kampányt szervezett az akadémián egy akkori bestseller, az orosz emigráns pszichiáter, Immanuel Velikovszkij Worlds in Collision című könyve ellen, amit sokan áltudományosnak tartottak.
A csillagászat mellett a mirmekológia is érdekelte (mirmekológia: hangyákkal foglalkozó tudományág).
Időnként kritizálták, mert szorgalmazta a tudományos adatcserét és együttműködést a Szovjetunióval. Késői éveit utazással, valamint csillagászati és filozófiai témájú előadásokkal töltötte.
Tagságok[szerkesztés]
1935-1971 között bizottsági tagja volt a tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó Science Service szervezetnek (mai neve: „Society for Science & the Public”).
1941-ben a ciklusok tanulmányozásával foglalkozó alapítvány („Foundation for the Study of Cycles”) állandó bizottságának tagja lett.
Könyvei[szerkesztés]
Számos könyvet írt csillagászati témákról, illetve általában a tudományról. Ezek között van a Source Book in Astronomy (New York: McGraw-Hill, 1929, társszerző: Helen E. Howarth, aki szintén az obszervatóriumban dolgozott). A kiadó tudománytörténeti sorozatának ez volt az első könyve.
1953-ban írta a Liquid Water Belt („a folyékony víz övezete”) című tanulmányát, ami tudományosan alátámasztotta Hubertus Strughold elméletét az ökoszféráról.[8]
1957-es könyvében, az Of Stars and Men-ben („csillagokról és emberekről”) javasolta a „metagalaktika” elnevezést arra a fogalomra, amit ma szuperhalmaz néven ismerünk.
Népszerű könyve a Through Rugged Ways to the Stars.
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- Henry Draper-érem - Tudományos akadémia, USA (1926)[9]
- Prix Jules Janssen - Francia csillagászati társaság (1933)
- Rumford-díj - Amerikai művészeti és tudományos akadémia (1933)[10]
- Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1934)[11]
- Bruce-érem - Csendes-óceáni csillagászati társaság (1939)[12]
- Franklin Medal (1945)
- Henry Norris Russell Lectureship - Amerikai csillagászati társaság (1950)[13]
Emlékezete[szerkesztés]
Családi élet[szerkesztés]
1914-ben megházasodott, felesége Martha Betz. Martha segítette férjét a csillagászati kutatásokban a Mount Wilson-on és a Harvard Observatory-ban is. Több cikket írt csillagfedésekkel kapcsolatban és más csillagászati témákban. Egy lányuk és négy fiuk volt, akik közül az egyik, Lloyd Shapley matematikus és közgazdász 2012-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bart J. Bok. Harlow Shapely 1885-1972 A Biographical Memoir. National Academy of Sciences
- ↑ Richard J. Hugget, Geoecology: an evolutionary approach. pg 10
- ↑ Hockey, Thomas. The Biographical Encyclopedia of Astronomers. Springer Publishing (2009). ISBN 978-0-387-31022-0. Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 22.
- ↑ "The Scale of the Universe" Shapley, H. and Curtis, H. D., Bulletin of the National Research Council, 2, 169, p. 171-217 (1921)
- ↑ "The 'Great Debate': What Really Happened" Hoskin, M., Journal for the History of Astronomy, 7, 169 (1976)
- ↑ ^ Marcia Bartusiak (2010). The Day We Found the Universe. Random House Digital, Inc. pp. x-xi.
- ↑ „People: Inside Dopester”, 1947. január 6.. [2013. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. november 17.)
- ↑ James F. Kasting, How to find a habitable planet. pg 127
- ↑ Henry Draper Medal. National Academy of Sciences. [2012. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 19.)
- ↑ Past Recipients of the Rumford Prize. American Academy of Arts and Sciences. [2012. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 19.)
- ↑ Winners of the Gold Medal of the Royal Astronomical Society. Royal Astronomical Society. [2011. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 19.)
- ↑ Past Winners of the Catherine Wolfe Bruce Gold Medal. Astronomical Society of the Pacific. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 19.)
- ↑ Grants, Prizes and Awards. American Astronomical Society. [2010. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 19.)
Források[szerkesztés]
- Glenn D. Considine (főszerk.): Van Nostrand's Scientific Encyclopedia, 2008, John Wiley & Sons, Inc., ISBN 978-0-471-74338-5, p. 4759.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Harlow Shapley című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
