Burghausen

	Burghausen
	; Burghausen címere
	; Burghausen címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Altötting járás; Salzachkreis (1808. október 1. – 1817. március 31.);
Polgármester	Florian Schneider (2020. május 1. – )
Irányítószám	84489
Körzethívószám	08677
Rendszám	AÖ,LF
Testvérvárosok	Lista Sulmona; Fumel; Hohenstein-Ernstthal; Ptuj;
	Népesség
Teljes népesség	19 364 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	977,49 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	421 m
Terület	19,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 10′, k. h. 12° 50′Koordináták: é. sz. 48° 10′, k. h. 12° 50′
	Burghausen Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Burghausen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Burghausen témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Burghausen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 19 364 fő (2022. december 31.).^[1] Burghausen Haiming, Überackern, Hochburg-Ach, Sankt Radegund, Burgkirchen an der Alz és Mehring községekkel határos.

Népessége[szerkesztés]

Népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1808 és 2022 között

Lakosok száma	3010	5215	18 153	16 892	17 544	17 715	18 259	18 431	18 701	19 364
	1808	1925	1970	1975	2011	2013	2015	2016	2019	2022

Adatok: Wikidata

Fekvése[szerkesztés]

Markttól délre.

Története[szerkesztés]

Mint császári birtokot 1025-ben említették először, azonban a legújabb ásatások leletei szerint a Burghausen vár területe már a bronzkorban is lakott volt. A régészek kelta, vaskori és római kori leletekre bukkantak itt.

1164-ben Oroszlán Henrik vette birtokba a várat, 1180-ban a vár Wittelsbach birtok volt. 1229 körül kapott városi rangot. 1255-től az alsó-bajorországi hercegek második rezidenciájának számított. Burghausen fő bevételi forrása a sókereskedelem volt.

A Burg Németország talán legnagyobb gótikus vára, mely 1 km hosszan húzódik a Salzach fölötti dombsoron. A szinte bevehetetlen helyen már a kelták is építettek őrhelyet, A Burg a kora középkorban erődített királyi vár volt, ide menekült 1024-ben II. Henrik német-római császár özvegye, a később szentté avatott Kunigunda. A vár a 12. században többször is gazdát cserélt. 1180-ban a Wittelsbach grófok foglalták el és a vár birtokában lettek bajor hercegekké.

1255-ben XIII. Henrik bajor herceg kezdte el építeni az új várat a dombsor déli csúcsán. Elődei addigra már városi ranggal is felruházták azt a parányi települést, amely a Salzach folyó partján álló egyetlen házsorból állt. Az ősi, szorosan egymáshoz tapadó házak sorát ismétlődő tűzvészek pusztították el, de a Salzach áradásai is sok kárt okoztak a vár alján megtelepedőknek.

Az eredetileg hat, mára azonban 5 várból álló épületegyüttest erődcsoportot 1459–1503 között erődített várfallal vették körbe, köztük őrtornyokkal. Az egyes várakat egymástól masszív hidak és kapuk választják el.

A védelmi funkció megszűntével az erődöket lakóépületekké alakították át; a Guinness Rekordok Könyve szerint 1051 méteres hosszával ez a világ leghosszabb kastélya. Az együttest hat belső udvar, több torony és bástya tagolja. Épületeiben három múzeumot (Burgmuseum, Stadtmuseum, Fotomuseum) rendeztek be.^[2] Két kápolnája a Hedwigskapelle és az Elisabethkapelle.^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Vár (Burg)
Szentkereszt-templom – Burghausen határában 1477-ben épült fel. 1953-ban történt tatarozása során késő gótikus freskókat tártak itt fel.
Szent Rupert-várkápolna – 1480-ban épült gótikus stílusban.