Abraham Heidanus
| Abraham Heidanus | |
 | |
| Született | 1597. augusztus 10.[1] Frankenthal[2] |
| Elhunyt |
Leiden |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Leideni Egyetem rektora |
| Iskolái | Leideni Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Abraham Heidanus témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Abraham Heidanus vagy holland nevén Abraham van der Heyden (Frankenthal, 1597. augusztus 10. – Leiden, 1678. október 15.) német származású holland kálvinista teológus.
Életútja[szerkesztés]
1608-ban apja, Caspar van der Heiden Amszterdamban lett prédikátor. A gyermek Heidanus ott kezdte meg alapiskoláit, majd a leideni Vallon Kollégiumban folytatta tanulmányait Daniel Colonius keze alatt. 1618-tól két évig különböző német, francia, angol és svájci egyetemeken képezte magát tovább. Ezekben az években kötött barátságot Jean Daillé francia kálvinista lelkésszel. Ezt követően a naardeni vallon közösség lelkésze volt 1627-ig, amikor Leidenbe hívták meg lelkipásztornak.
Ortodox protestáns kortársaihoz képest nyitottabban szemlélte a haladó szellemű, az arminiánusok közé tartozó remonstránsok törekvéseit, de 1641-ben Wedderlegginghe der Remonstr. Catechismi (’A remonstráns katekizmus elutasítása’) címen kiadta gondolatait, amelyre a remonstráns Simon Episcopius válaszolt vitairatában. A harderwijki akadémia felajánlotta Heidanusnak a teológusprofesszori katedrát, de ő visszautasította a felkérést. 1648-ban azonban, amikor Constantine L’Empereur halálával megürült a leideni egyetem teológiai tanszéke, Heidanus vette át a helyét. Székfoglaló beszéde még kegyes dogmatizmusáról híresült el.[3] Ekkor azonban már ismeretségben állt a skolasztikus filozófia helyébe saját racionalista bölcseletét kiépítő René Descartes-tal, az új eszme hatása alá került, és hamarosan az ortodox Gisbertus Voetius és a haladó szemléletű Johannes Coccejus között dúló dühödt hitvitáknak is részese lett mint Coccejus szövetségese.
Az éveken át húzódó vita következményeként a leideni egyetem 1672-ben antikarteziánus intézkedéseket hozott, és betiltotta az „istentelen tanokat”. Heidanus Consideratien over eeinighe saecken onlanx voorgevallen in de Universiteit binnen Leiden címen kiadott írásában szembeszállt az intézkedéssel és kiállt a tudományos haladás mellett. Publikált gondolatai annyira felbőszítették az egyetem kurátorait, hogy 1676. május 4-én elcsapták az elaggott Heidanust. Hátra lévő éveiben lelkészi hivatásának élt, illetve 1676-ban kiadta Corpus theologiae christianae című művét, a teljes teológiai rendszer első karteziánus újragondolását.
Leideni tanítványai közé tartozott Apáczai Csere János.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Leidse Hoogleraren (holland nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 19.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 12.)
- ↑ Bán Imre: Apáczai Csere János. Bibliogr. V. Molnár László, kísérő tanulmány Bitskey István. Budapest: Akadémiai. 1958. 96. o. = Irodalomtörténeti Könyvtár, 2.
- ↑ Bán Imre: Apáczai Csere János. Bibliogr. V. Molnár László, kísérő tanulmány Bitskey István. Budapest: Akadémiai. 1958. 96. o. = Irodalomtörténeti Könyvtár, 2.
Források[szerkesztés]
- Allgemeine Deutsche Biographie XI. Leipzig: Duncker & Humblot. 1880. 292–293. o.