„Teplice” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: vi:Teplice |
a Bottal végzett egyértelműsítés: II. Ulászló –> II. Ulászló magyar király |
||
47. sor: | 47. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
'''Teplice''' egykor híres fürdőváros volt, melegvizű fürdőit már a [[16. század]]ban említették, de az első okleveles említése [[1158]]-ból maradt fenn, amikor [[II. Ulászló]] cseh király és felesége a thüringiai származású Judit királyné itt kolostort és bencés apátságot alapított, amely a [[husziták|huszita háborúk]] alatt pusztult el. |
'''Teplice''' egykor híres fürdőváros volt, melegvizű fürdőit már a [[16. század]]ban említették, de az első okleveles említése [[1158]]-ból maradt fenn, amikor [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] cseh király és felesége a thüringiai származású Judit királyné itt kolostort és bencés apátságot alapított, amely a [[husziták|huszita háborúk]] alatt pusztult el. |
||
A [[15. század]] végén [[I. György cseh király|Podjebrad György]] cseh király és felesége várat is emeltetett itt. |
A [[15. század]] végén [[I. György cseh király|Podjebrad György]] cseh király és felesége várat is emeltetett itt. |
A lap 2011. június 26., 13:11-kori változata
Teplice | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Csehország | ||
Kerület | Ústecký kerület | ||
Járás | Teplicei járás | ||
Polgármester | Jiří Štábl | ||
Irányítószám |
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 50 843 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 229 m | ||
Terület | 23,783125 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 38′, k. h. 13° 49′Koordináták: é. sz. 50° 38′, k. h. 13° 49′ | |||
Teplice weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Teplice témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Teplice (Német nyelven: Teplitz-Schönau) település Csehországban, az Ústecký kerületben.
Fekvése
Csehország nyugati részén, Dubitól 5 km-rel délre fekvő település.
Története
Teplice egykor híres fürdőváros volt, melegvizű fürdőit már a 16. században említették, de az első okleveles említése 1158-ból maradt fenn, amikor II. Ulászló cseh király és felesége a thüringiai származású Judit királyné itt kolostort és bencés apátságot alapított, amely a huszita háborúk alatt pusztult el.
A 15. század végén Podjebrad György cseh király és felesége várat is emeltetett itt.
1793-ban egy nagy tűzvész pusztított itt, miután a város nagy részét klasszicista stílusban építették át.
Az első világháborúig a Habsburg Birodalomhoz tartozott, ekkor csatolták az újonnan létrehozott Csehszlovákiához. A lakossága túlnyomórésze az 1947-es kitelepítésig német volt, a Szudétavidék számos német szervezete székelt itt. A második világháború után, miután a csehszlovák kormány bevezette a Beneš-dekrétumokokat, a német etnikumú lakosságát kitelepítették Teplicéből.
A fürdőváros fénykorában több híresség is ellátogatott ide, például Goethe, Beethoven is fürdővendég volt a városban.
Forrásvizeinek vízhozama az 1800-as évek vége felé erősen meggyengült, mára már a vizet szivattyúkkal tudják csak a felszínre hozni. Vize isiász, köszvény, reuma, ízületi betegségek, bénulások ellen hatásos. Szerepét mára már nagyrésztKarlovy Vary vette át.
Nevezetességek
- Teplicei kastély - 1583 és 1634 között épült reneszánsz stílusban egy középkori kolostor alapjain, később empire stílusban építették át. A kastélyban múzeum és képtár működik.
Híres emberek
- Julius von Payer (1841-1915) - sarkkutató
- Karl Pohlig (1864-1928) - karmester
- Paul Kohner (1902-1988), film producer
- Frederick Kohner (1905-1986) - író
- Helmut Pfleger (született 1943) - sakk nagymester
Források
- Csehországi utazások (Panoráma 1978)
Hivatkozások
- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)