„Anna-forrás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
1925-ben kezdtek hévízforrás után kutatni [[Pávai-Vajna Ferenc]] geológus szakvéleménye alapján. Két évvel később találtak rá a gyógyvízre. A forrás a nevét a gyógyvizet palackozó vállalkozó, Patzauer Dezső 1938-ban született lányáról kapta. Patzauer szorgalmazta, hogy a forrás vizét gyógyvíznek minősítsék, ami 1929-ben meg is történt. A ma látható Anna-kút a forrás feltárásának közelében van, tetején [[Csáky József (szobrász)|Csáky József]] ''Táncoslány'' című, 1959-ben készült szobra áll.<ref name="szegedhu" /><ref name="delmagyar">[http://www.delmagyar.hu/hirek/hibas_az_anna-kut_felirata/119087/ Hibás az Anna-kút felirata]</ref> |
1925-ben kezdtek hévízforrás után kutatni [[Pávai-Vajna Ferenc]] geológus szakvéleménye alapján. Két évvel később találtak rá a gyógyvízre. A forrás a nevét a gyógyvizet palackozó vállalkozó, Patzauer Dezső 1938-ban született lányáról kapta. Patzauer szorgalmazta, hogy a forrás vizét gyógyvíznek minősítsék, ami 1929-ben meg is történt. A ma látható Anna-kút a forrás feltárásának közelében van, tetején [[Csáky József (szobrász)|Csáky József]] ''Táncoslány'' című, 1959-ben készült szobra áll.<ref name="szegedhu" /><ref name="delmagyar">[http://www.delmagyar.hu/hirek/hibas_az_anna-kut_felirata/119087/ Hibás az Anna-kút felirata]</ref> |
||
A közelben lévő [[MÁV-palota (Szeged)|MÁV-palotát]] egy időben a forrás vizével fűtötték, ez volt Magyarországon az első, geotermikus energiával fűtött épület.<ref name="delmagyar" /> A kúttól pár méterre található az [[Anna fürdő]] impozáns épülete, amit az innen nyert [[termálvíz]]zel látnak el. |
A közelben lévő [[MÁV-palota (Szeged)|MÁV-palotát]] egy időben a forrás vizével fűtötték, ez volt Magyarországon az első, geotermikus energiával fűtött épület.<ref name="delmagyar" /> A kúttól pár méterre található az [[Anna-fürdő (Szeged)|Anna-fürdő]] impozáns épülete, amit az innen nyert [[termálvíz]]zel látnak el. |
||
== Közlekedés == |
== Közlekedés == |
||
A lap 2011. június 2., 17:07-kori változata
Az Anna-forrás Szeged belvárosában található artézi kút, a dél-alföldi régió első hévízforrása. 944 méter mélyből fakad. 51°C-os hőforrás, ásványi sókban gazdag, szénsavval dúsított gyógyvize van.[1]
Története
1925-ben kezdtek hévízforrás után kutatni Pávai-Vajna Ferenc geológus szakvéleménye alapján. Két évvel később találtak rá a gyógyvízre. A forrás a nevét a gyógyvizet palackozó vállalkozó, Patzauer Dezső 1938-ban született lányáról kapta. Patzauer szorgalmazta, hogy a forrás vizét gyógyvíznek minősítsék, ami 1929-ben meg is történt. A ma látható Anna-kút a forrás feltárásának közelében van, tetején Csáky József Táncoslány című, 1959-ben készült szobra áll.[1][2]
A közelben lévő MÁV-palotát egy időben a forrás vizével fűtötték, ez volt Magyarországon az első, geotermikus energiával fűtött épület.[2] A kúttól pár méterre található az Anna-fürdő impozáns épülete, amit az innen nyert termálvízzel látnak el.
Közlekedés
Az Anna-forrás Szeged legfontosabb villamoscsomópontja, az 1-es, 3-as, 3F és 4-es villamosok itt haladnak át egyedül egy helyen. A vágányokat 2008-ban nagyszabású munkák során átépítették, korszerűsítették. Több fontos helyi autóbuszjárat és 8-as troli is érinti az Anna-forrást. A megállóhelyek neve minden esetben Anna-forrás, de esetenként a hangosbemondó az Anna-kút szavakat használja. A menetrendben találkozhatunk egybeírt verzióval is (Annaforrás).