„Zolnai Gyula” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: + kat. |
a Dátumformátum, dátumtoldalékolás, dátumkékítés |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Zolnai Gyula''', írói álneve Somkuti ([[Nagysomkút]], [[1862]]. [[december 3]] |
'''Zolnai Gyula''', írói álneve Somkuti ([[Nagysomkút]], [[1862]]. [[december 3.]] – [[Budapest]], [[1949]]. [[december 24.]]) magyar nyelvész, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja (l. 1897, r. 1924, t. 1945). [[Zolnai Béla]] francia filológus atyja. |
||
== Életútja == |
== Életútja == |
A lap 2011. január 26., 01:16-kori változata
Zolnai Gyula, írói álneve Somkuti (Nagysomkút, 1862. december 3. – Budapest, 1949. december 24.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1897, r. 1924, t. 1945). Zolnai Béla francia filológus atyja.
Életútja
Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, majd gimnáziumokban tanított, Egerben (1887-88), Székesfehérvárott (1888–93) és Budapesten (1894–1906). 1895-ben a magyar nyelvtudomány magántanárává habilitálták a budapesti egyetemen. 1906-tól a kolozsvári, 1918-tól a pozsonyi, 1921-től a pécsi egyetemen a magyar nyelvtudomány és az összehasonlító finnugor nyelvészet nyilvános rendes tanára. 1930-ban, 68 éves korában vonult nyugalomba.
Munkássága
1898-ban az MTA szótári bizottsága megbízta egy nagyszótár általános tervének elkészítésével és szerkesztésével; a szótár gyűjtőmunkáit 1906-ig vezette. 1905–06-ban a Magyar Nyelv társszerkesztője. Szerkesztette és kiadta a Szamota István által kezdett oklevélszótárt. A magyar nyelvtudomány több területén munkálkodott; főleg nyelvtörténettel, etimológiával, mondattannal foglalkozott, munkásságával a nyelvművelés ügyét is szolgálta. Számos finn költő verseit és Aleksis Kivi népi drámáját fordította magyar nyelvre. A finn irodalomból fordított verseit hetilapokban, antológiákban is közreadta.
Művei (válogatás)
- Szómagyarázatok (Budapest, 1890);
- Mátyusföld nyelvjárása (Budapest, 1891);
- Mondattani búvárlatok (Budapest, 1893);
- Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (Budapest, 1894);
- Az új nagy szótár feladatáról (Budapest, 1899);
- Magyar oklevélszótár (Budapest, 1906);
- A-si képzőeredete (Értekezések a Nyelv-és Széptudományok Köréből, XXIII. 10. sz., Budapest, 1920);
- A mondatátszövődés (Budapest, 1926; franciául is, 1926);
- Kivi Elek: A pusztai vargáék. Fordítás. (1929);
- Zur sprachlichen Differenzierung[1] (Helsingfors);
- Idegen szavaink és a nyelvújítás (Budapest, 1937)
Irodalom
- Klemm Antal: Zolnai Gyula (Magyar Nyelv, 1932);
- Györke József: Zolnai Gyula. (Magyar Nyelv, 1942);
- Sági István: Zolnai Gyula. (Magyar Nyelv, 1950. 3. sz.)
Források
- ↑ A nyelvi differenciálódás.
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2315. o. ISBN 963-05-6807-1
- MÉL