„Zirci apátság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
bővítés |
|||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
=== Visszatérés === |
=== Visszatérés === |
||
1629-ben a lilienfeldi kolostor apátja kap megbízást, hogy készítse elő a rend Magyarországra való visszatérését. I. Lipót 1660-ban Újfalusy Márton soproni születésű lilienfeldi szerzetest nevezi ki zirci apáttá, aki Pápán telepedett le, mivel ekkor Zircen nem volt lakható épület. Újfalusy 1678-ban Gyulakeszi határában portyázó török csapatoknak esett áldozatul. Ezt követően a lilienfeldi apátok maguknak tartották fenn a zirci apáti címet. A zirci apátság egykori birtokait csak hatalmas összegért tudták megváltani, illetve hosszadalmas birtokperek által visszaszerezni, ezért Lilienfeld apátja 1699-ben a vállalkozásba befektetett összeg, 31.000 ft megtérítése fejében átadta a feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Kalert Henriknek, akit I. Lipót a következő évben zirci apáttá nevezett ki. A 18. század folyamán a zirci apátság újjáépítése és az apátság elhagyott birtokainak újratelepítése a heinrichaui apátság irányításával és költségén zajlott. 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot, majd miután az utolsó heinrichaui apát, Gloger Konstantin 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált. Ettől kezdve Zirc a magyarországi ciszterci rend központja. |
1629-ben a lilienfeldi kolostor apátja kap megbízást, hogy készítse elő a rend Magyarországra való visszatérését. I. Lipót 1660-ban Újfalusy Márton soproni születésű lilienfeldi szerzetest nevezi ki zirci apáttá, aki Pápán telepedett le, mivel ekkor Zircen nem volt lakható épület. Újfalusy 1678-ban Gyulakeszi határában portyázó török csapatoknak esett áldozatul. Ezt követően a lilienfeldi apátok maguknak tartották fenn a zirci apáti címet. A zirci apátság egykori birtokait csak hatalmas összegért tudták megváltani, illetve hosszadalmas birtokperek által visszaszerezni, ezért Lilienfeld apátja 1699-ben a vállalkozásba befektetett összeg, 31.000 ft megtérítése fejében átadta a feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Kalert Henriknek, akit I. Lipót a következő évben zirci apáttá nevezett ki. A 18. század folyamán a zirci apátság újjáépítése és az apátság elhagyott birtokainak újratelepítése a heinrichaui apátság irányításával és költségén zajlott. 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot, majd miután az utolsó heinrichaui apát, Gloger Konstantin 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált. Ettől kezdve Zirc a magyarországi ciszterci rend központja. |
||
=== Apátok listája === |
|||
*[[Békefi Remig]] 1923-1924 |
|||
*[[Werner Adolf]] 1924-1939 |
|||
*[[Endrédy Vendel]] 1939-1981 |
|||
*[[Kerekes Károly]] 1981-1996 |
|||
*[[Zakar Polikárp]] 1996-2010 |
|||
*[[Dékány Sixtus]] 2011- |
|||
== Épületek == |
== Épületek == |
||
A lap 2011. január 11., 19:47-kori változata
| Zirci Ciszterci Apátság | |
 | |
| Az apátság temploma | |
| teljes név | A Ciszterci Rend Zirci Apátsága[1] |
| További nevei | Zirci monostor |
| Rend | Ciszterciek |
| Alapítás ideje | 1182[2] |
| Egyházmegye | Szombathelyi Egyházmegye |
| Irányított templomok | Szent Imre Plébánia (Budapest) |
| Személyek | |
| Alapító | III. Béla[2] |
| Jelentős személyiségek | Dr. Békefi Remig, Brisits Frigyes, Endrédy Vendel, Hagyó Kovács Gyula, Dr. Palos Bernardin, Sigmond Lóránt, Dr. Zakar Ferenc Polikárp[2] |
| Elhelyezkedése | |
| Fennmaradt részek | teljes egészében áll |
| Nyilvános látogathatóság | látogatható a templom és a múzeum |
 é. sz. 47° 15′ 44″, k. h. 17° 52′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zirci Ciszterci Apátság témájú médiaállományokat. | |
A Zirci Ciszterci Apátság a ciszterci rend magyarországi központja Zircen. A Ciszterci Rend Zirci Kongregációjához tartozik, melynek rajta kívül a Dallasi Apátság és a Kismarosi Apátság is tagja. A zirci apát egyben a kongregáció prézes apátja is.[2][3] A jelenlegi apátot, Dékány Sixtust 2011. január 8-án választotta meg a zirci konvent és a kongregáció küldöttei, és iktatták be hivatalába.[4]
Történelem
Középkor
III. Béla király 1184-ben alapított itt a Bakony szívében, királyi erdőbirtokon és vadászterületen monostort a cisztercieknek. Az első szerzetesek Franciaországból, a clairvaux-i apátságból jöttek. Clairvaux alapító apátja Szent Bernát volt, a 12. század legnagyobb embere és szentje. 1113 tavaszán testvéreivel, rokonaival, barátaival együtt mintegy harmincan kérték felvételüket a nem régen alapított "Új monostorba", Ciszterciumba, francia néven Citeauxba. Bernát élete végéig – 1153-ig – Clairvaux apátja maradt. Gyújtó szavára és szerzetesei példájára oly sokan vállalták a ciszterciek életmódját, hogy Európa néhány évtized alatt tele lett ciszterci monostorokkal. Szent Bernát életében Magyarországon csak egy alapítás történt, II. Géza király 1142-ben az osztrák Heiligenkreutzból cisztercieket telepített Cikádorra, a mai Bátaszék helyére. A legnagyobb jótevőjük azonban III. Béla király volt, aki Zircen kívül még négy helyre hívott cisztercieket.
Az apátság alapítása előtti időkből csak egyetlen történelmi feljegyzés maradt Zircről. A Képes krónika leírása szerint 1060 decemberében I. András királyt – aki öccse, I. Béla elől menekülve Mosonynál megsebesült – a Bakonyerdőbe, zirci udvarházába hozták. Itt halt meg, itt ravatalozták fel, s innen szállították az általa alapított Tihanyi Apátságba, ahol az altemplomban helyezték örök nyugalomra. A ciszterciek a városoktól, lakott helyektől távol eső csendes helyeket, különösen a völgyeket, patakok partját kedvelték. A Bakonyerdő csendje, a Cuha patak tiszta vize, a gazdálkodásra alkalmas talaj igen megfelelő volt az imádkozó és dolgozó szerzeteseknek.
A ciszterci rend hármas eszmeisége: az anyaföld, amelyet műveltek, az oltár, ahol áldoztak, s a katedra, melyről tanítottak. Az írni, olvasni tudó szerzetesek (monachusok) mellett a munkástestvérek (konverzusok) a virágzó gazdaságban végeztek nehéz, kétkezi – földművelési, állattenyésztési – munkát. A ciszterciek a 12. század végén a végtelen bakonyi erdőség közepén óriási építkezésbe kezdtek.
| „ | …építőanyaggal megrakott szekerek csikorogtak az úton, az ősi csendet favágók zaja veri fel, kőfaragók vésik, csiszolják az ablakokat …a pillérkötegek egyszerű, nemes díszeit, zsindellyel megrakott kocsik állnak meg …mindenhol munkáskéz serénykedik … a clairvaux-i szerzetesek számára most épül Zirc. (Horváth Konstanstin) |
” |
Hatalmas méretű templom és monostor épült késő román-kora gót stílusban. Ma mindenből két emlék látható. Egy pillérköteget az utókor eredeti helyén megőrzött, melyre 1751-ben Szent Imre herceg barokk szobrát helyezték el. A barokk bazilikában a Szentháromság oltárnál elhelyezett kőlap a középkori templomból való s felirata jelzi, III. Béla fia: Imre is apja szellemében támogatta a francia szerzeteseket. A latin nyelvű felirat: „Ezt az oltárt Imre magyar király alapította az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Amen.”
A középkor végére az apátság mellett jobbágyfalu keletkezett. 1422-ből fennmaradt egy oklevél, amely 40 zirci jobbágy nevét őrizte meg. Nevük hangzása szerint mind magyarok voltak. A török hódítás következtében a 16. század közepén mind az apátság, mind a falu teljesen elnéptelenedett és 150 évig lakatlan maradt. Az apátsági templom és a szerzetesek otthona elhagyatva romlásnak indult.
Visszatérés
1629-ben a lilienfeldi kolostor apátja kap megbízást, hogy készítse elő a rend Magyarországra való visszatérését. I. Lipót 1660-ban Újfalusy Márton soproni születésű lilienfeldi szerzetest nevezi ki zirci apáttá, aki Pápán telepedett le, mivel ekkor Zircen nem volt lakható épület. Újfalusy 1678-ban Gyulakeszi határában portyázó török csapatoknak esett áldozatul. Ezt követően a lilienfeldi apátok maguknak tartották fenn a zirci apáti címet. A zirci apátság egykori birtokait csak hatalmas összegért tudták megváltani, illetve hosszadalmas birtokperek által visszaszerezni, ezért Lilienfeld apátja 1699-ben a vállalkozásba befektetett összeg, 31.000 ft megtérítése fejében átadta a feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Kalert Henriknek, akit I. Lipót a következő évben zirci apáttá nevezett ki. A 18. század folyamán a zirci apátság újjáépítése és az apátság elhagyott birtokainak újratelepítése a heinrichaui apátság irányításával és költségén zajlott. 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot, majd miután az utolsó heinrichaui apát, Gloger Konstantin 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált. Ettől kezdve Zirc a magyarországi ciszterci rend központja.
Apátok listája
- Békefi Remig 1923-1924
- Werner Adolf 1924-1939
- Endrédy Vendel 1939-1981
- Kerekes Károly 1981-1996
- Zakar Polikárp 1996-2010
- Dékány Sixtus 2011-
Épületek
Templom
Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.
A központi ablak felett címerkép található (2. kép). Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egy R és egy A betűt köt össze egy csillagnak kiképzett keresztmotívum. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az itteni papok tevékenységére és ideológiájára utal az alsó címerkép (3. kép). Máltai kereszt, vagyis a szeretet a kiinduló értelmezés. A MORS, vagyis latinul a halál szót forgatja a kereszt, mint egy malom, nem a szárain helyezkednek el. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. A speciális póz, kővel a kezében kedvelt ábrázolásmódja, melynek jelentése, hogy a repülő darucsapat vezérmadara mindig egy követ tart a kezében, hogyha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet pásztorbot, a papok jelképe köti össze, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangjára.
A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.
Múzeum és könyvtár
A Monostor ad továbbá helyet még a Reguly Antal Műemlék Könyvtárnak és a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak is. A könyvtár legnagyobb kincsei a ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat-ritkaságok. A ciszterci papok évszázados szorgalommal őrizték meg ezeket, javították meg, védték, így napjainkban is kiváló állapotban vannak, de látogató számára nem elérhetőek. A múzeumban ez egész Bakonyra jellemző fafajták ismertetését (kérgét, leírását, fotókat) tekinthetjük meg, a környékre jellemző geológiai ismeretanyaggal és emlékekkel együtt. Állandó kiállításai a "A Bakony természeti képe" és "A Kárpát-medence ásványai". A Zirci Galéria kap még helyet a kiállítások mellett, illetve Zirc nagyjai és Bakonykutatók Panteonja.
A múzeum bejárata
Klasszicista stílusú bővítése a monostornak. Tetején tümpanon jelzi a stílust az alatta lévő korintoszi oszlopokkal együtt. A homlokzat alatt két angyal fogta címer található. Az erkély párkányán fáklyának kiképzett dísznövénytartók találhatók, amelyek a tűz újító ereje és a virág születése között vonnak párhuzamot. Állapota – hála a restaurálásoknak – ép, ezért adhat otthont különböző intézményeknek.
Hivatkozások
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ A Ciszterci Rend Zirci Apátsága (magyar nyelven). Ciszterci Rend Zirci Kongregációja. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
- ↑ a b c d Zirci (Ciszterci) Apátság (magyar nyelven). Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
- ↑ Zirc: Abtwahl (német nyelven). cisterciensia, 2011. január 7. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
- ↑ Sixtus Dékány — neuer Abt von Zirc (német nyelven). cisterciensia, 2011. január 8. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
