„Gondolatjel és nagykötőjel” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 89.134.112.50 (vita) szerkesztéséről Luckas-bot szerkesztésére |
|||
3. sor: | 3. sor: | ||
==Használata a helyesírás szerint== |
==Használata a helyesírás szerint== |
||
===Gondolatjel néven=== |
|||
Gondolatjelről önálló mondatok (olykor mondatrészek) összekapcsolásakor beszélünk: |
|||
*elkülönülő gondolatsorok elválasztására (l. {{akh|246}}), |
|||
*közbevetés jelölésére (például ''Az ablak – természetesen – nyitva volt'', l. {{akh|250|szöveg=AkH. 250–252.}}, {{akh|248|b|szöveg=248. b)}}), |
|||
*emberek vagy közmondások idézésekor (például ''„Így jó lesz” – mondta'', l. {{akh|256|b|szöveg=AkH. 256. b), c)}}, {{akh|259|szöveg=259.}}), |
|||
*párbeszédek egymást követő soraiban (l. {{akh|258}}), |
|||
*lazábban kapcsolódó gondolatok elválasztásánál, a pontosvesszőhöz hasonló szerepben (például ''Ez jónak tűnik – szerintem elfogadhatjuk.''). |
|||
A gondolatjelet mindig szóköz előzi meg (kivéve a párbeszédek sorainak elején), utána (esetleg vesszőt, pontosvesszőt vagy kettőspontot követően) újabb szóköz következik. |
|||
nincs adat! |
|||
===Nagykötőjel néven=== |
|||
nincs adat! |
|||
Nagykötőjelről szavak, szókapcsolatok (többnyire lazább, alkalmi) összefűzésekor beszélünk (l. {{akh|263}}): |
|||
*népek, nyelvek összekapcsolásakor (például ''angol–magyar szótár, Osztrák–Magyar Monarchia''), |
|||
*tulajdonnevek összekapcsolásakor (például ''Hadrovics–Gáldi-féle szótár'' [az utóbbi jel kötőjel], ''Újpesti Dózsa–Ferencváros''), |
|||
*teljes tulajdonnevek összekapcsolásakor kis spáciummal (nem szóközzel!) szedendő, hogy az egyes nevek elkülönüljenek (például: Filep László<small> </small>–<small> </small>Bereznai Gyula, Walter Gropius<small> </small>–<small> </small>Moholy-Nagy László) |
|||
*valamettől valameddig terjedő viszony jelölésére (például ''Budapest–Bécs-járat, 2004–2005. évi, Ménesi út 11–13.'') és |
|||
*géptípusok számjelzése mellett (például ''Apollo–11''). |
|||
A nagykötőjel előtt és után nem állhat szóköz. Kivétel ez alól csak az olyan, bonyolultabb esetekben fordul elő, amikor többtagú szókapcsolatokat köt össze egymással (például ''i. e. 753 – i. sz. 456'', ''MINSZK–22 – RAZDAN–3-szerű inkompatibilitás''). |
|||
'''Töröltük''' |
|||
==Jelentésmegkülönböztető szerepe== |
|||
A szövegben hibát találtunk ,ezért töröltük! |
|||
A kiskötőjel és a nagykötőjel különbsége bizonyos esetekben értelmi különbséget is hordoz: |
|||
*Az „1985-1990” arra utal, hogy hozzávetőleg akkortájt valamikor (bár lehet, hogy 1984-ben vagy 1991-ben), az „1985–1990” pedig pontosan az adott időtartományra utal. |
|||
*A „Boyle-Mariotte-törvény” (ami nincs) azt jelentené, hogy egy Boyle-Mariotte nevű emberről nevezték el (vö. [[Gay-Lussac-törvény]], amit Gay-Lussacról neveztek el), a [[Boyle–Mariotte-törvény]] (ami van) pedig azt jelenti, hogy egy Boyle és egy Mariotte nevű emberről nevezték el (ahogy az valójában történt). |
|||
*A „Komárom-Esztergom” a megyére mint egységre utal, a „Komárom–Esztergom” alak pedig a Komárom és Esztergom közti útvonalat jelöli. |
|||
*A „német-római” egy összeforrt egységre utal, mint a [[Német-római Birodalom]] nevében, a „német–olasz” pedig Németország és Olaszország, a németek és az olaszok közti, ill. a német és az olasz nyelv viszonylatában értendő dolgot jelöl. |
|||
== Formája, számítógépes megjelenítése == |
== Formája, számítógépes megjelenítése == |
A lap 2010. november 15., 20:05-kori változata
Írásjelek |
---|
A
A magyar tipográfiában nem használt jelek, valamint az elterjedtebb idegen vagy köznyelvi elnevezések zárójelben vannak megadva.
|
További írásjelek |
|
Számokkal használt írásjelek |
Pénznemjelek |
|
Egyéb tipográfiai jelek |
|
Diakritikus jelek |
A karaktertáblákban |
|
A nagykötőjel és a gondolatjel (jele: –) a magyar helyesírásban egyazon írásjelre utal; használatuktól függően nevezzük egyik vagy másik néven (a gondolatjelet formailag általában megkülönbözteti az a nagykötőjeltől, hogy szóköz előzi meg, és szóköz vagy írásjel követi).
Használata a helyesírás szerint
Gondolatjel néven
Gondolatjelről önálló mondatok (olykor mondatrészek) összekapcsolásakor beszélünk:
- elkülönülő gondolatsorok elválasztására (l. AkH.12 246.),
- közbevetés jelölésére (például Az ablak – természetesen – nyitva volt, l. AkH. 250–252., 248. b)),
- emberek vagy közmondások idézésekor (például „Így jó lesz” – mondta, l. AkH. 256. b), c), 259.),
- párbeszédek egymást követő soraiban (l. AkH.12 258.),
- lazábban kapcsolódó gondolatok elválasztásánál, a pontosvesszőhöz hasonló szerepben (például Ez jónak tűnik – szerintem elfogadhatjuk.).
A gondolatjelet mindig szóköz előzi meg (kivéve a párbeszédek sorainak elején), utána (esetleg vesszőt, pontosvesszőt vagy kettőspontot követően) újabb szóköz következik.
Nagykötőjel néven
Nagykötőjelről szavak, szókapcsolatok (többnyire lazább, alkalmi) összefűzésekor beszélünk (l. AkH.12 263.):
- népek, nyelvek összekapcsolásakor (például angol–magyar szótár, Osztrák–Magyar Monarchia),
- tulajdonnevek összekapcsolásakor (például Hadrovics–Gáldi-féle szótár [az utóbbi jel kötőjel], Újpesti Dózsa–Ferencváros),
- teljes tulajdonnevek összekapcsolásakor kis spáciummal (nem szóközzel!) szedendő, hogy az egyes nevek elkülönüljenek (például: Filep László – Bereznai Gyula, Walter Gropius – Moholy-Nagy László)
- valamettől valameddig terjedő viszony jelölésére (például Budapest–Bécs-járat, 2004–2005. évi, Ménesi út 11–13.) és
- géptípusok számjelzése mellett (például Apollo–11).
A nagykötőjel előtt és után nem állhat szóköz. Kivétel ez alól csak az olyan, bonyolultabb esetekben fordul elő, amikor többtagú szókapcsolatokat köt össze egymással (például i. e. 753 – i. sz. 456, MINSZK–22 – RAZDAN–3-szerű inkompatibilitás).
Jelentésmegkülönböztető szerepe
A kiskötőjel és a nagykötőjel különbsége bizonyos esetekben értelmi különbséget is hordoz:
- Az „1985-1990” arra utal, hogy hozzávetőleg akkortájt valamikor (bár lehet, hogy 1984-ben vagy 1991-ben), az „1985–1990” pedig pontosan az adott időtartományra utal.
- A „Boyle-Mariotte-törvény” (ami nincs) azt jelentené, hogy egy Boyle-Mariotte nevű emberről nevezték el (vö. Gay-Lussac-törvény, amit Gay-Lussacról neveztek el), a Boyle–Mariotte-törvény (ami van) pedig azt jelenti, hogy egy Boyle és egy Mariotte nevű emberről nevezték el (ahogy az valójában történt).
- A „Komárom-Esztergom” a megyére mint egységre utal, a „Komárom–Esztergom” alak pedig a Komárom és Esztergom közti útvonalat jelöli.
- A „német-római” egy összeforrt egységre utal, mint a Német-római Birodalom nevében, a „német–olasz” pedig Németország és Olaszország, a németek és az olaszok közti, ill. a német és az olasz nyelv viszonylatában értendő dolgot jelöl.
Formája, számítógépes megjelenítése
A kódtáblában több vízszintes vonalat is találunk, gondolatjelként latinbetűs írásokban a következőket használják:
- – félkvirtmínusz, endash: Egy en (fél em) szélességű gondolatjel és nagykötőjel.
- — kvirtmínusz, emdash: Egy em szélességű, angolszász jel. Lásd még szóköz.
A magyarban bármelyik célra csakis a rövidebbet, vagyis a félkvirtmínuszt használjuk; ez azonban még mindig hosszabb és vékonyabb a kötőjelnél.
HTML-kódja –
vagy –
. A Windowsban az Alt+0150 kombinációval lehet előhívni; a Wordben pedig a bal Ctrl gombbal és a számbillentyűzeten lévő mínuszjellel is elérhető. Unicode-kódja U+2013.
Ha a nagykötőjel semmiképpen sem érhető el, két kötőjellel (--) szokták helyettesíteni – ez a megoldás is jobb, mint pusztán kötőjelet írni helyette.