„Taródcsencs” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: eo:Tudersdorf |
a kisebb formai javítások |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
'''Taródcsencs''' ({{ny-de|Tudersdorf}}, {{ny-hr|Tarodova Čenča/Tudorica}}) [[Tobaj]] településrésze, egykor önálló község [[Ausztria|Ausztriában]] [[Burgenland]] tartományban a [[Németújvári járás]]ban. |
'''Taródcsencs''' ({{ny-de|Tudersdorf}}, {{ny-hr|Tarodova Čenča/Tudorica}}) [[Tobaj]] településrésze, egykor önálló község [[Ausztria|Ausztriában]] [[Burgenland]] tartományban a [[Németújvári járás]]ban. |
||
==Fekvése== |
== Fekvése == |
||
[[Németújvár]]tól 7 |
[[Németújvár]]tól 7 km-re északnyugatra a Strém-patak jobb partján fekszik. |
||
==Története== |
== Története == |
||
A szomszédos Horvátcsencshez hasonlóan a [[16. század]]ban tűnik fel. Kezdetben horvát lakossága volt, mely valószínűleg a 16. század első felében telepedett le az addig Németcsencs határához tartozó területen, mely a Beed, Radován, Tarródy és Tudor családok birtoka volt. Első írásos említése az [[1582]]-es adóösszeírásban történt ''"Radovan Chench"'' alakban. [[1750]] körül ''"Totter Csencs"'', vagy ''"Torrod"'', [[1850]] körül ''"Radvancsencs"'', vagy ''"Tarodcsencs"'' néven említik. 1750-ben a Panny és Jandrisovits családok lakták. [[1789]]-ban az előző két családon kívül még az Unger, Burkovits és Keglovits családoknak voltak itt házaik. [[1787]]-ben 11 házában 71 lakos élt, [[1828]]-ban is 11 ház állt a faluban 77 lakossal. Halottaikat [[1867]]-ig Horvátcsencsen temették. [[1812]]-ben 76, [[1832]]-ben 70, [[1850]]-ben 82 lakosa volt. A [[19. század]] végén és a [[20. század]] elején 40 lakos vándorolt ki a tengerentúlra. |
A szomszédos Horvátcsencshez hasonlóan a [[16. század]]ban tűnik fel. Kezdetben horvát lakossága volt, mely valószínűleg a 16. század első felében telepedett le az addig Németcsencs határához tartozó területen, mely a Beed, Radován, Tarródy és Tudor családok birtoka volt. Első írásos említése az [[1582]]-es adóösszeírásban történt ''"Radovan Chench"'' alakban. [[1750]] körül ''"Totter Csencs"'', vagy ''"Torrod"'', [[1850]] körül ''"Radvancsencs"'', vagy ''"Tarodcsencs"'' néven említik. 1750-ben a Panny és Jandrisovits családok lakták. [[1789]]-ban az előző két családon kívül még az Unger, Burkovits és Keglovits családoknak voltak itt házaik. [[1787]]-ben 11 házában 71 lakos élt, [[1828]]-ban is 11 ház állt a faluban 77 lakossal. Halottaikat [[1867]]-ig Horvátcsencsen temették. [[1812]]-ben 76, [[1832]]-ben 70, [[1850]]-ben 82 lakosa volt. A [[19. század]] végén és a [[20. század]] elején 40 lakos vándorolt ki a tengerentúlra. |
||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
[[1910]]-ben 98, túlnyomórészt német lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Németújvári járás]]ához tartozott. [[1921]]-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A [[II. világháború]]ban nyolcan estek el, négyen pedig eltűntek a fronton harcoló helyiek közül. Neveik az [[1909]]-ben állatott kereszthez csatlakozó hősi emlékművön vannak feltüntetve. [[1971]]-ben [[Németcsencs]], [[Horvátcsencs]], [[Pónic]] és [[Vasnyúlfalu]] községekkel együtt Tobajhoz csatolták. |
[[1910]]-ben 98, túlnyomórészt német lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Németújvári járás]]ához tartozott. [[1921]]-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A [[II. világháború]]ban nyolcan estek el, négyen pedig eltűntek a fronton harcoló helyiek közül. Neveik az [[1909]]-ben állatott kereszthez csatlakozó hősi emlékművön vannak feltüntetve. [[1971]]-ben [[Németcsencs]], [[Horvátcsencs]], [[Pónic]] és [[Vasnyúlfalu]] községekkel együtt Tobajhoz csatolták. |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
*[http://www.gemeinde-tobaj.at/cms/index.php?ot_deutschtschantschendorf_ueber Tobaj hivatalos oldala] |
* [http://www.gemeinde-tobaj.at/cms/index.php?ot_deutschtschantschendorf_ueber Tobaj hivatalos oldala] |
||
*[http://www.austriasites.com/sued-bgld/tudersdorf.htm Taródcsencs a dél-burgenlandi települések honlapján] |
* [http://www.austriasites.com/sued-bgld/tudersdorf.htm Taródcsencs a dél-burgenlandi települések honlapján] |
||
*[http://www.st-nikolaus.com/ Várszentmiklós weblapja] |
* [http://www.st-nikolaus.com/ Várszentmiklós weblapja] |
||
*[http://www.oeaw.ac.at/vid/download/histortslexikon/Ortslexikon_Burgenland.pdf Burgenland településeinek lexikona] |
* [http://www.oeaw.ac.at/vid/download/histortslexikon/Ortslexikon_Burgenland.pdf Burgenland településeinek lexikona] |
||
==Jegyzetek== |
== Jegyzetek == |
||
<references/> |
<references/> |
||
A lap 2010. augusztus 23., 18:43-kori változata
| Taródcsencs (Tudersdorf) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Kerület | Németújvári járás |
| Rang | Tobaj településrésze |
| Járás | Tobaj |
| Alapítás éve | 1582 |
| Polgármester | Manfred Kertelics (ÖVP) |
| Irányítószám | 7540 |
| Körzethívószám | 03322 |
| Forgalmi rendszám | GS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Taródcsencs (németül: Tudersdorf, horvátul: Tarodova Čenča/Tudorica) Tobaj településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.
Fekvése
Németújvártól 7 km-re északnyugatra a Strém-patak jobb partján fekszik.
Története
A szomszédos Horvátcsencshez hasonlóan a 16. században tűnik fel. Kezdetben horvát lakossága volt, mely valószínűleg a 16. század első felében telepedett le az addig Németcsencs határához tartozó területen, mely a Beed, Radován, Tarródy és Tudor családok birtoka volt. Első írásos említése az 1582-es adóösszeírásban történt "Radovan Chench" alakban. 1750 körül "Totter Csencs", vagy "Torrod", 1850 körül "Radvancsencs", vagy "Tarodcsencs" néven említik. 1750-ben a Panny és Jandrisovits családok lakták. 1789-ban az előző két családon kívül még az Unger, Burkovits és Keglovits családoknak voltak itt házaik. 1787-ben 11 házában 71 lakos élt, 1828-ban is 11 ház állt a faluban 77 lakossal. Halottaikat 1867-ig Horvátcsencsen temették. 1812-ben 76, 1832-ben 70, 1850-ben 82 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején 40 lakos vándorolt ki a tengerentúlra.
Fényes Elek szerint "Tarród-Csencs, horvát falu, Vas vgyében, 90 kath. lak. Mind a három Csencs a németujvári uradalomhoz tartozik, s ut. p. Szombathelyen át Németujvár." [1]
Vas vármegye monográfiája szerint "Taród-Csencs, kis falu, összesen 17 házzal és 93 német- és horvátajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Puszta-Szt.-Mihály, távírója Német-Ujvár. A község a Strém patak mentén fekszik." [2]
1910-ben 98, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A II. világháborúban nyolcan estek el, négyen pedig eltűntek a fronton harcoló helyiek közül. Neveik az 1909-ben állatott kereszthez csatlakozó hősi emlékművön vannak feltüntetve. 1971-ben Németcsencs, Horvátcsencs, Pónic és Vasnyúlfalu községekkel együtt Tobajhoz csatolták.
Külső hivatkozások
- Tobaj hivatalos oldala
- Taródcsencs a dél-burgenlandi települések honlapján
- Várszentmiklós weblapja
- Burgenland településeinek lexikona
Jegyzetek
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye