„Bozóky Imre” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
59. sor: | 59. sor: | ||
[[Kategória:Magyar labdarúgó-játékvezetők]] |
[[Kategória:Magyar labdarúgó-játékvezetők]] |
||
[[Kategória:A Magyar Labdarúgó-szövetség elnökei]] |
[[Kategória:A Magyar Labdarúgó-szövetség elnökei]] |
||
[[Kategória:A Kecskeméti SC labdarúgói]] |
|||
[[Kategória:FIFA]] |
[[Kategória:FIFA]] |
A lap 2010. július 8., 02:40-kori változata
Bozóky Imre dr. | |||||||
Személyes adatok | |||||||
Teljes név | Bozóky Imre dr. | ||||||
Születési dátum | 1953. október 20. (70 éves) | ||||||
Születési hely | Soltvadkert, Magyarország | ||||||
Egyéb foglalkozás | Ügyvéd | ||||||
Nemzeti játékvezetés | |||||||
| |||||||
Nemzetközi játékvezetés | |||||||
| |||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bozóky Imre dr. (Soltvadkert, 1953. október 20.) a Magyar Labdarúgó Szövetség volt elnöke, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, partbíró, asszisztens. A József Attila Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Karán végzett. Polgári foglalkozása ügyvéd. Jelenleg a Kecskeméti TE-nél a kommunikáció és kapcsolatrendszerek felelőse.
Pályafutása
Labdarúgóként
Korán megismerkedett a labdarúgással, a kapus poszton szolgálta a labdarúgást. Az első igazolással rendelkező együttese a Veszprémi Vegyész (NB. II-es ifjúsági csapat), egyetemi évei alatt a SZEOL (NB. I-es Tartalékcsapat), majd szűkebb hazájában, Bács-Kiskun megyében a Kecskeméti SC (NB. II-es, NB. III-as) egyesületében sportolt.
Labdarúgó-játékvezetőként
Stílusa
A partbíró alkalmazott taktikája elősegítette azt a hozzáállást, hogy a játékszabályok és azok szelleméből eredő döntések biztosítsák a játék szolgálatát. Szabályalkalmazása határozott, ítélkezése következetes. Átfogó figyelemmel, gyors elemző- és reagálókészséggel rendelkezik. Kifogástalan fizikai- és szellemi állapota (szabályismerete) biztosította, hogy a valósághoz viszonyított taktikája eredményes legyen. Fellépése határozott, tevékenysége alakias, szolgálata nem részrehajló, szakmai tapasztalata kimagasló. Együttműködési készsége kifogástalan, megfelelő alázattal alkalmazkodik a játékhoz, a játékvezető elvárásaihoz. Feleslegesen nem fontoskodik, jelzései előírásszerűek, világosak, érthetők, jól kivitelezettek, megfelelő ideig kitartottak. Jelzéseit csak akkor szüntette meg, amikor a játékvezető felvette a szemkontaktust. A megbeszéltek szerint kiegészítő jelzéseket is alkalmazott, amivel segítette a játék folyamatosságát, szabályszerűségét. Folyamatosan koncentrált, ha kellett, szükségszerűen, nagy biztonsággal (rutin, gyakorlat, emlékképek aktivizálása, stb.) avatkozott játékba.
Nemzeti játékvezetés
A játékvezetői vizsga megszerzését követően Bács megyében, mint gyakorló játékvezető, különböző labdarúgó bajnokságokban szerezte meg a szükséges tapasztalatokat. Ellenőreinek, sportvezetőinek javaslatára 1991-ben lett országos játékvezető, az NB. II-es játékvezetői keret tagja. 1993-ban emelték a legmagasabb labdarúgó bajnokság játékvezetői keretébe. Az első bajnoki mérkőzése még ebben az évben szeptember 4-én, a Videoton–Sopron (4:1) találkozó volt. A FIFA által kezdeményezett nemzeti partbírói keret kialakításánál vele is elbeszélgetett a JT elnöksége. A játékvezetéstől 1993. október 23-án, a Siófok–Haladás (1:1) bajnoki mérkőzéssel búcsúzott. Első ligás mérkőzéseinek száma: 3
Nemzetközi játékvezetés
A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Testülete 1994-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemezetek közötti válogatott- és klubmérkőzésen volt a működő játékvezető segítő partbírója. A világbajnokságot követően Puhl Sándor állandó segítői lehettek Hamar Lászlóval.
Sportvezetőként
A Bács-Kiskun Megyei Labdarúgó-szövetség elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, az MLSZ elnökségi tagja (1998), az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) fellebbviteli bizottságának tagja (2002).
1998-ban az MLSZ-ben Kovács Attila (1998-1999) elnök rendcsinálásba kezdett, ami rövid idő alatt komoly ellenállásba ütközött. Elnökségének idején a sértett vezetőtársainak hatalmaskodása komoly erkölcsi károkat okozott a nemzeti- és a nemzetközi megítélésében. A magyar kormány sportvezetése és a FIFA megegyeztek, hogy egy rendkívüli közgyűlés összehívásával oldják fel a kialakult helyzetet. Bozóky Imre dr. a Bács-Kiskun Megyei Labdarúgó Szövetség elnökeként a 14 tagú elnökség egyik tagja. 1999-ben Bozóky Imre dr. lett az új elnök, 2006-ig tartó elnöksége Barcs Sándor után a második leghosszabb idejű lehetett. 2000. szeptemberben Puhl Sándort az MLSZ alelnökének választották. Elnöksége idején kétszer pályázta meg az MLSZ - megfelelő kormányzati támogatással - a labdarúgó Európa-bajnokság döntőjének megrendezését, sikertelenül.
2005 végétől 2006 elejéig újból hatalmi harcok kezdődtek az MLSZ-ben. Az elnökség visszahívta Puhl Sándort az MLSZ Játékvezető Bizottságának elnöki posztjáról, és Vágner Lászlót nevezte ki. Döntés született arról is, hogy a jövőben dr. Bozóky Imre és Puhl Sándor helyett Dunai Antal mellett Kisteleki István és Mészöly Kálmán képviselje MOB-tagként a labdarúgást az olimpiai mozgalomban. Vádak, ellen vádak, majd az összehívott közgyűlés Kisteleki Istvánt választotta új elnöknek.
Sikerei, díjai
2000. decemberében Michel Zen Ruffinenn a FIFA főtitkára levélben értesítette az MLSZ elnökségét, hogy Bozókyt az ifjúsági labdarúgó világbajnokság szervező bizottságának tagjává választották.
2009-ben a Bács-Kiskun Megyei Labdarúgó-szövetség vezetője a megye és a dél-alföldi régió futballját segítő tevékenységének elismeréseként tárgyjutalomba részesítette.
Források
- Hornyák Lajos: A labdarúgás játékszabályai (Labdarúgó játékvezetők kézikönyve) - HOT-FIVE Kft. 2002 ISBN 963-202-807-4
- Nemzeti Sport - 1999. január 17.