„Emberiség elleni bűncselekmények” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: ro:Crime împotriva umanității |
a Bot: következő hozzáadása: hr:Zločin protiv čovječnosti |
||
| 51. sor: | 51. sor: | ||
[[gl:Crime de lesa humanidade]] |
[[gl:Crime de lesa humanidade]] |
||
[[he:פשע נגד האנושות]] |
[[he:פשע נגד האנושות]] |
||
[[hr:Zločin protiv čovječnosti]] |
|||
[[id:Kejahatan kemanusiaan]] |
[[id:Kejahatan kemanusiaan]] |
||
[[it:Crimine contro l'umanità]] |
[[it:Crimine contro l'umanità]] |
||
A lap 2010. június 13., 13:52-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények büntetése viszonylag új keletű szabályozás: a második világháború után kezdődött. Hazánkban ennek két alapja van: a nemzetközi jogon alapuló szerződéses kötelezettségvállalások és az Alkotmánybíróság 53/1993. sz. határozata, mely szerint ezen a területen a magyar büntetőjog jogforrási rendszerének a része a nemzetközi szokásjog. A Büntető Törvénykönyv ezeket a bűncselekményeket a XI. fejezetben helyezte el két cím alatt: Béke elleni és háborús bűncselekmények.
Béke elleni bűncselekmények
Ebbe a körbe tartoznak azok a bűncselekmények, amelyek a békét, a népek szabadságát, a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoportok létét és elnyomásmentes élethez való jogát veszélyezteti.
Háborús bűncselekmények
Mivel évezredes „hagyomány” volt a háborús időben a szemben álló felek közti kegyetlenkedés, szükségesnek találtatott ezt valamiképpen szabályozni. Hazánkban legelőször az 1913. évi XLIII. törvény tartalmazott ilyen irányú rendelkezéseket. A második világháborúban tapasztaltak miatt azonban nemzetközi téren is szükségessé vált egy átfogó szabályozás. Ennek eredményei az 1949-es genfi egyezmények, melyet a magyar jogrend az 1954. évi 32. törvénnyel iktatott be. Az egyezménycsomag négy esetkört tartalmazott: A hadra kelt fegyveres erők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javítása; a tengeri haderők sebesültjeinek, betegeinek és hajótöröttjeinek helyzetének javítása; a hadifoglyokkal való bánásmód; és a polgári lakosság háború idején való védelme.
Ennek megfelelően a hatályos Btk. a következő bűncselekményeket nevesíti:
- Polgári lakosság elleni erőszak.
- Háborús fosztogatás.
- Bűnös hadviselés.
- Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása.
- Kulturális javak nemzetközi védelmének megsértése.
- Harctéri fosztogatás.
- Fegyverszünet megszegése.
- Hadikövet elleni erőszak.
- Visszaélés a Vöröskereszttel.
Emellett egyéb háborús bűntettekről rendelkezik az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet, melyek szintén büntetendők.
Forrás
- Fehér Lenke - Horváth Tibor - Lévay Miklós : Magyar büntetőjog, Különös rész. 1. kötet. KJK-KERSZÖV, 2005. ISBN 963-224-866-X