„Hubble űrtávcső” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
67. sor: | 67. sor: | ||
[[Fájl:Hubble PSF with flawed optics.jpg|thumb|300px|''Csillag hibás képe a WFPC kamerával'']] |
[[Fájl:Hubble PSF with flawed optics.jpg|thumb|300px|''Csillag hibás képe a WFPC kamerával'']] |
||
A Hubble |
A Hubble-űrtávcső egy 2,4 méter átmérőjű [[Ritchey-Chrétien-távcső|Ritchey-Chrétien-Cassegrain]]-főtükörrel rendelkezik. Teljes hossza 13,2 méter, átmérője 4,2 méter, tömege 11,1 tonna. Az [[ultraviola|ultraviolától]] kezdve a [[látható fény|látható tartományon]] keresztül az [[infravörös]]ig képes érzékelni a beeső fényt (115—2500 [[nanométer]] között). A [[Nap]]ról és a [[Merkúr]]ról a túl erős napfény miatt nem képes felvételt készíteni. Hetente 120 [[Gigabyte]] adatot állít elő. |
||
=== Műszerek az indításkor === |
=== Műszerek az indításkor === |
A lap 2010. január 30., 16:15-kori változata
Sablon:Muhold A Hubble-űrtávcső (Hubble Space Telescope) csillagászati műhold, az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat első tagja, amely optikai és közeli infravörös tartományban végez észleléseket. Fő műszere egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey-Chrétien-távcső, mely négy, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. Az egyik legnépszerűbb űreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „Nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik. Tervezett utódja a James Webb-űrtávcső, bár az csak az infravörös tartományban fog dolgozni, a látható fényében nem. A programban a NASA mellett részt vesz az ESA is.
Küldetés
A HST-t 1990. április 24-én indították a Kennedy Űrközpontból a Discovery űrrepülőgéppel az STS-31 küldetés keretében. Az első képet az NGC 3532 nyílthalmazról készítette, 1990. május 20-án. A felbocsátást követő években hibák jelentkeztek: valahányszor a HST belépett a Föld árnyékába, vagy kilépett onnan, a napelemtáblák beremegtek, és a vibráció zavarta a távcső működését. A beállítást szolgáló 6 giroszkóp közül 3 meghibásodott, s ez már veszélyeztette a HST programját.
Ennek ellenére az első másfél évben 900 csillagászati célpontról 1900 megfigyelés született, köztük olyanok, mint a Plútó/Charon rendszer felbontása, az SN 1987A szupernóva körüli gázgyűrű felfedezése, a Szaturnuszon egy óriási légköri vihar fényképezése stb.
Nagyjavítások
Servicing Mission 1
Az első űrbéli javítására 1993 decemberében került sor, amikor az STS-61 küldetés során az Endeavour űrrepülőgép űrhajósai a HSP (High Speed Photometer) helyére beépítették a COSTAR (Corrective Optics Space Telescope Axial Replacement) korrekciós optikát, a Wide Field and Planetary Camera (WFPC) helyére pedig a beépített korrektorral rendelkező WFPC2 kamerát építették be.
Servicing Mission 2
1997 februárjában (STS-82, Discovery) a Goddard High-Resolution Spectrograph (GHRS) és a Faint Object Spectrograph (FOS) helyére a Space Telescope Imaging Spectrograph (STIS) és a Near Infrared Camera and Multi-Object Spectrometer (NICMOS) került.
Servicing Mission 3A
1999 decemberében (STS-103, Discovery) kicserélték a tervezettnél gyorsabban tönkre menő és emiatt a távcső működését lehetetlenné tevő meghibásodott giroszkópokat (miattuk kellett az SM–3 egy részét a tervezettnél jóval korábban, a cserére szánt összes berendezés elkészülte elé hozni), és a központi számítógépet
Servicing Mission 3B
2002 februárban (STS-109, Columbia) a Faint Object Camera (FOC) helyére az Advanced Camera for Surveys (ACS) került, a NICMOS infravörös kamerát, mely kifogyott a hűtőközegből, új hűtőrendszerrel látták el.
A 2003-as Columbia-katasztrófa után életbe léptetett biztonsági előírások szerint ha a felbocsátás után az űrrepülőgép megsérül, akkor lehetővé kell tenni, hogy a legénység eljusson Nemzetközi Űrállomásra. Ezért a NASA akkori igazgatója törölte a már előre betervezett Hubble szervizeléseket. Ennek eredményeként egymás után hibásodtak meg a fedélzeti műszerek. 2006-ban az űrtávcső fő megfigyelő-berendezése, az Advanced Camera for Surveys (ACS) kétszer is leállt, júniusban és szeptemberben. A hiba egy nagy felbontású csatorna (High Resolution Channel, HRC) áramellátásában lépett fel.[1] Miután egy új megoldást találtak az űrhajósok vészhelyzetbeni kimentésére, Mike Griffin, a NASA jelenlegi igazgatója engedélyezett még egy negyedik szervizküldetést, 2008-ban.[2]
Servicing Mission 4
Az ötödik nagyjavítás, az STS–125 küldetés keretében jelentős halasztással, 2009. május 11-én indult.
Az obszervatórium ezzel a küldetéssel elérte a tudományos teljesítménye csúcsát. Az STS-125 küldetés után elért eredmények meggyőző bizonyítékai a küldetés sikerének.
Két új eszköz, a Wide Field Camera 3 és a Cosmic Origins Spectrograph lettek telepítve, és két másik, az Advanced Camera for Surveys és a Space Telescope Imaging Spectrograph javítva lettek áramköri szinten.
A küldetés tudósai azt is bejelentették, hogy a közeli infravörös kamera (Near Infrared Camera) és a Multi-Object spektrométer (Multi-Object Spectrometer (NICMOS)) három hónapon át tartó kalibrálás és tesztelés után újra üzemelnek.
További tervek
A megfigyelések között szerepelnek a Kuiper-öv objektumai a Naprendszerünk peremén, bolygók születése más csillagok körül, és a Naprendszeren kívüli bolygók légköri összetételének és szerkezetének „szondázása”.
Vannak nagyra törő tervek, hogy elkészítsék a legmélyebb univerzum közeli infravörös portréját, hogy felfedjék korábban soha nem látott, születő galaxisok létezését, amik akkor léteztek, amikor a világegyetem kevesebb, mint 500 millió éves volt.
További tervek megkísérlik megvilágítani a sötét energia problémáját.[3]
A Hubble-űrtávcsövet 2013-ban a James Webb-űrtávcső váltja fel, majd a jelenlegi tervek szerint a Hubble-t a Csendes-óceánba irányítva megsemmisítik.
Az űrtávcső felépítése
A Hubble-űrtávcső egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey-Chrétien-Cassegrain-főtükörrel rendelkezik. Teljes hossza 13,2 méter, átmérője 4,2 méter, tömege 11,1 tonna. Az ultraviolától kezdve a látható tartományon keresztül az infravörösig képes érzékelni a beeső fényt (115—2500 nanométer között). A Napról és a Merkúrról a túl erős napfény miatt nem képes felvételt készíteni. Hetente 120 Gigabyte adatot állít elő.
Műszerek az indításkor
- Wide Field and Planetary Camera (WF/PC) – kamera, utódja a WFPC2 (SM–1), majd a WFPC3 (SM–4) lett
- Faint Object Camera (FOC) – kamera
- Faint Object Spectrograph (FOS) – színképelemző műszer
- Goddard High-Resolution Spectrograph (GHRS) – színképelemző műszer
- High Speed Photometer (HSP) – fotométer
Űrbeli javítás során felszerelt műszerek
- WFPC2 (a WFPC helyére)
- Near Infrared Camera and Multi-Object Spectrograph (NICMOS) – spektrográf
- Corrective Optics Space Telescope Axial Replacement (COSTAR) – Korrekciós optika (a HSP helyére)
- Space Telescope Imaging Spectrograph (STIS) (a GHRS helyére)
- Near Infrared Camera and Multi-Object Spectrometer (NICMOS) (a FOS helyére)
- Advanced Camera for Surveys (ACS) (a FOC helyére)
- Cosmic Origins Spectrograph (COS) (a COSTAR helyére)
- Wide Field Camera 3 (WFC3, a WFPC2 helyére)
Források
- ↑ Ismét Hubble-gondok (2006. október 1.)
- ↑ Öt év hosszabbítás a Hubble Űrtávcsőnek, hirek.csillagaszat.hu, 2006. november 2.
- ↑ http://science.nasa.gov/headlines/y2009/09sep_hubbleimages.htm?list1076597 Spectacular First Images from the Rejuvenated Hubble Space Telescope - 2009-09-08
Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap
- Így készülnek a Hubble-fotók - a nyers képtől a magazinokig. Knights of Cydonia Region, 2009. március 1. (Hozzáférés: 2009. március 5.)
- Így készülnek a Hubble-fotók - a színek és a tudomány. Knights of Cydonia Region, 2009. március 5. (Hozzáférés: 2009. március 5.)