„Váczy Kálmán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Vaczykz (vitalap | szerkesztései)
14. sor: 14. sor:
Csupán ezzel a könyvvel beírta volna nevét a tudománytörténetbe, de [[1980]]-ban megjelent hétnyelvű növénytani szótára világhírnevet is szerzett számára. Egyedülálló alkotása a szakirodalomban a többnyelvű botanikai lexikon (<i>Lexicon Botanicum Polyglottum</i>) amely több mint 25000 botanikai fogalmat és szakkifejezést ad meg [[latin]], [[román]], [[angol]], [[német]], [[francia]], [[magyar]] és [[orosz]] nyelven. Húsz évig dolgozott rajta, latin és magyar műszavakat alkotott és vezetett be elsőként.
Csupán ezzel a könyvvel beírta volna nevét a tudománytörténetbe, de [[1980]]-ban megjelent hétnyelvű növénytani szótára világhírnevet is szerzett számára. Egyedülálló alkotása a szakirodalomban a többnyelvű botanikai lexikon (<i>Lexicon Botanicum Polyglottum</i>) amely több mint 25000 botanikai fogalmat és szakkifejezést ad meg [[latin]], [[román]], [[angol]], [[német]], [[francia]], [[magyar]] és [[orosz]] nyelven. Húsz évig dolgozott rajta, latin és magyar műszavakat alkotott és vezetett be elsőként.


Mintegy 80 tudományos dolgozatot közölt a botanika köréből, több mint felét külföldi folyóiratokban (köztük a legjelentősebb [[Taxon]]-ban) személyes hozzájárulásával gazdagítva a botanikai tudomány fejlődését. Tagjai közé választja a [[Növénynevezéktani Nemzetközi Társaság]] ([[Utrecht]]). [[1964]]-ben [[Edinburgh]]ban a nemzetközi nevezéktani kongresszuson negyven javaslatot tett a [[Nevezéktani Kódex]] módosítására, melyek közül tizenegyet a kongresszus el is fogadott és azok bekerültek a jelenleg is érvényes Kódexbe. Mint közismert botanika rendszertani szakembert a [[Kalkutta]]i Egyetem rektorátusa ([[India]]) is felkérte biológiai doktori értekezések külföldi meghívott ellenőrzőjének. A Kolozsvári Egyetem szintén felkérte véleményezésekre, arra azonban nem méltatták, hogy bíráló bizottsági taggá nevezzék ki.
Mintegy 80 tudományos dolgozatot közölt a botanika köréből, több mint felét külföldi folyóiratokban (köztük a legjelentősebb [[Taxon]]-ban) személyes hozzájárulásával gazdagítva a botanikai tudomány fejlődését. Tagjai közé választja a [[:en:International Association for Plant Taxonomy|Nemzetközi Növénynevezéktani Társaság]] ([[Utrecht]]). [[1964]]-ben [[Edinburgh]]ban a nemzetközi nevezéktani kongresszuson negyven javaslatot tett a [[:en:International Code of Botanical Nomenclature|Botanikai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe]] (ICBN) módosítására, melyek közül tizenegyet a kongresszus el is fogadott és azok bekerültek a jelenleg is érvényes Kódexbe. Mint közismert botanika rendszertani szakembert a [[:en:University of Calcutta|Kalkuttai Egyetem]] rektorátusa ([[India]]) is felkérte biológiai doktori értekezések külföldi meghívott ellenőrzőjének. A Kolozsvári Egyetem szintén felkérte véleményezésekre, arra azonban nem méltatták, hogy bíráló bizottsági taggá nevezzék ki.


[[1976]]-ban bekövetkező nyugdíjazásakor a hosszú évek során összeállított [[herbárium]]át el kellett szállítania a kolozsvári akadémiai intézetből. Az 5000 növényt tartalmazó gyűjteményt Flóra kötetekkel és más botanikai könyvekkel együtt a [[sepsiszentgyörgy]]i [[Székely Nemzeti Múzeum]]nak ajándékozta. Tudományos tevékenységét nyugdíjba vonulása után is folytatja. Levelezik, szaklapoknak fordít főleg latin és görög nyelvből. Szakvéleményét kérik az országból és a világ különböző részeiről egyaránt latin nyelvű diagnózisok összeállításában, egy-egy nehezebb szövegű, idegen nyelven megjelent szakcikk fordításában. Számos tudománytörténeti és egyéb munkája ekkor született.
[[1976]]-ban bekövetkező nyugdíjazásakor a hosszú évek során összeállított [[herbárium]]át el kellett szállítania a kolozsvári akadémiai intézetből. Az 5000 növényt tartalmazó gyűjteményt Flóra kötetekkel és más botanikai könyvekkel együtt a [[sepsiszentgyörgy]]i [[Székely Nemzeti Múzeum]]nak ajándékozta. Tudományos tevékenységét nyugdíjba vonulása után is folytatja. Levelezik, szaklapoknak fordít főleg latin és görög nyelvből. Szakvéleményét kérik az országból és a világ különböző részeiről egyaránt latin nyelvű diagnózisok összeállításában, egy-egy nehezebb szövegű, idegen nyelven megjelent szakcikk fordításában. Számos tudománytörténeti és egyéb munkája ekkor született.


==Művei és fordításai==
==Művei és fordításai==

A lap 2009. november 11., 10:07-kori változata

Váczy Kálmán (Abrudkerpenyes, 1913. március 20 - Kolozsvár, 1992. május 12.) – jogász, botanikus, latinista, a romániai magyar botanika kiemelkedő egyénisége.


Életpályája

Édesapja, id. Váczy Kálmán (Kecskemét, – 1880 - Kolozsvár, – 1976) a zalatnai villamos művek főmérnökeként kerül Erdélybe, ahová nemsokára családját is magával viszi; édesanyja, Molnár Margit (Nagykőrös, 1885? - Abrudbánya, 1958?). Elemei iskoláit Abrudbányán, az alsó gimnáziumot Topánfalván, majd a gimnáziumot Gyulafehérváron végezte.

1930-ban a Kolozsvári Egyetem orvosi karán kezdte egyetemi tanulmányait, de anyagi okok miatt már a következő tanévben átiratkozott a jogi karra és kénytelen volt munkát vállalni a tanulás mellett. 1936-ban szerzett jogi doktorátust. 1940-ben nősül, felesége Váczy Leona (Zachariás Lenke) (Debrecen, 1913. december 5. - Kolozsvár, 1995. május 12.).

Magyar anyanyelve mellett román, latin, francia, német és angol tudással lett előbb ügyvéd aztán államügyész, járásbíró, majd ismét ügyvéd. A II. világháború után a szilágyippi és ördögkúti koncepciós per vádlottainak védője. 1946 március 8.-án Kolozsváron megkezdődik az első népbírósági tárgyalás az ippi, ördögkuti, szentgotthárdi, bánffyhunyadi, szilágynagyfalusi, oroszfalvi gyilkosságok ügyében. A főközvádló Avram Bunaciu, közvádlók: Grigore Râpeanu, Victor Grozdea, és Bányai László, a védők Váczy Kálmán mellett, Pásztai Géza, Sinka István, Botár Zoltán, Nagy Gergely és Gyenge László. A 63 vádlott csaknem mind vagyontalan földművesek, többen 70 év körüli öregek. Március 14-én hirdetnek ítéletet: 22 főt halálra, 7 főt életfogytiglanra ítélnek. Koncepciós perről van szó, mert a valódi bűnösök helyett ártatlan falusiakat ítélnek el. Védőügyvédi tevékenysége miatt román és magyar lapok összehangolt támadást intéznek ellene, minden lehető módon gyalázzák és követelik állítsák őt is bíróság elé. Ezekután törölték az ügyvédi kamara tagjai névsorából. "Eredj el követ törni", biztatta egykori évfolyamtársa, aki akkor Kolozsvár alpolgármestere volt és akit éppoly igazságtalanul börtönbe zártak néhány évvel később. Két évig gyári munkásként kereste három gyereke számára a kenyeret.

Nyárády Erazmus Gyula akadémikus a Románia Flórája főszerkesztője kiemelkedő latin és további nyelvi tudása okán hívta meg munkatársnak 1949-ben a készülő monumentális mű latin értelmezőjének, a gyakorlatban társszerzőjének, a művön dolgozó 17 tudós munkáinak ellenőrzőjének. Húsz évig volt közvetlen munkatársa, Nyárády iránta érzett megbecsülését azzal is kifejezte, hogy a begyűjtött szederfélék közül két a tudomány számára felfedezett új változatot róla nevezett el: Rubus rhombifolius var. Váczy Nyár 1956 és Rubus cuspifider var Váczy Nyár 1956. Nélküle talán befejezetlen maradt volna a munka, hiszen Nyárády halála után a tizenharmadik, utolsó kötetét Váczy Kálmán már egyedül fejezte be.

Csupán ezzel a könyvvel beírta volna nevét a tudománytörténetbe, de 1980-ban megjelent hétnyelvű növénytani szótára világhírnevet is szerzett számára. Egyedülálló alkotása a szakirodalomban a többnyelvű botanikai lexikon (Lexicon Botanicum Polyglottum) amely több mint 25000 botanikai fogalmat és szakkifejezést ad meg latin, román, angol, német, francia, magyar és orosz nyelven. Húsz évig dolgozott rajta, latin és magyar műszavakat alkotott és vezetett be elsőként.

Mintegy 80 tudományos dolgozatot közölt a botanika köréből, több mint felét külföldi folyóiratokban (köztük a legjelentősebb Taxon-ban) személyes hozzájárulásával gazdagítva a botanikai tudomány fejlődését. Tagjai közé választja a Nemzetközi Növénynevezéktani Társaság (Utrecht). 1964-ben Edinburghban a nemzetközi nevezéktani kongresszuson negyven javaslatot tett a Botanikai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe (ICBN) módosítására, melyek közül tizenegyet a kongresszus el is fogadott és azok bekerültek a jelenleg is érvényes Kódexbe. Mint közismert botanika rendszertani szakembert a Kalkuttai Egyetem rektorátusa (India) is felkérte biológiai doktori értekezések külföldi meghívott ellenőrzőjének. A Kolozsvári Egyetem szintén felkérte véleményezésekre, arra azonban nem méltatták, hogy bíráló bizottsági taggá nevezzék ki.

1976-ban bekövetkező nyugdíjazásakor a hosszú évek során összeállított herbáriumát el kellett szállítania a kolozsvári akadémiai intézetből. Az 5000 növényt tartalmazó gyűjteményt Flóra kötetekkel és más botanikai könyvekkel együtt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Tudományos tevékenységét nyugdíjba vonulása után is folytatja. Levelezik, szaklapoknak fordít főleg latin és görög nyelvből. Szakvéleményét kérik az országból és a világ különböző részeiről egyaránt latin nyelvű diagnózisok összeállításában, egy-egy nehezebb szövegű, idegen nyelven megjelent szakcikk fordításában. Számos tudománytörténeti és egyéb munkája ekkor született.

Művei és fordításai

  • Flora Republici (Populare) Socialiste Romănia I-XIII kötet - közreműködő, társszerző és szerkesztő
  • Plinius Secundus, Caius: A természet históriája Válogatott részek az I-VI. könyvekből, csillagászati és földrajzi ismeretek az ókorban. Kriterion, Bukarest, 1973. - Válogatta, fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta 1973 [1]
  • Cod internaţional de nomenclatura botanică şi cod internaţional pentru nomenclatura plantelor cultivate - a nemzetközi növénynevezéktani szabályzat román fordítása, bevezető tanulmány 1974
  • Tratat de algologie I. - közreműködő 1976
  • Dicţionar botanic poliglot - Botanikai szótár latin, román, angol, német, francia, magyar és orosz nyelven 1980 [2]
  • Hortus indicus malaboricus and its importance for the botanical nomenclature, Kalkutta, India - közreműködés 1980
  • Nyárády Erazmus Gyula, a természettudós -életrajz (szerzőtárs Bartha Sándor) 1988 [3]
  • Carl Linné (1707-1778) - A természet rendszerezője- életrajz 1997 [4]
  • Latin mondások és közmondások - kézirat

Cikkei

  • Propositions et suggestions pour le code international de la nomenclaturebotanique"" Taxon 1963 12(9):347-354.
  • Ember és Növényvilág Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 1986 2. [5]
  • Nunquam retro...! Néhány megjegyzés a budapesti NATURA kiadásában 1987-ben megjelent: C. Plinius Sec. A természet históriája, A növényekről című munkájához. Abstracta botanica, 1988. 12:207-220. [6]

Források

Külső hivatkozások