„Mária Anna Karolina szász királyi hercegnő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2009. augusztus 26., 12:15-kori változata

Mária Anna Karolina Jozefa szász királyi hercegnő (németül Maria Anna Carolina Josepha Vincentia Xaveria Nepomucena Franziska de Paula Franziska de Chantal Johanna Antonia Elisabeth Cunigunde Gertrud Leopoldina von Sachsen) (Drezda, 1799. november 15. – Pisa, 1832. március 24.), a Wettin-házból származó szász királyi hercegnő, II. Lipót toszkánai nagyherceg első felesége, házassága révén toszkánai nagyhercegné (olaszul Maria Anna Carolina di Sassonia, Granduchessa di Toscana).

Élete

Származása

Édesapja a Wettin-ház Albert-ágából származó Miksa szász herceg (1759–1838) volt, Frigyes Keresztély szász választófejedelem (1722–1763) és Mária Antónia Walpurgis bajor hercegnő (1724–1780) legfiatalabb, ötödik fia, III. Ágost lengyel király unokája, III. Frigyes Ágost szász választófejedelem öccse, a Szász Választófejedelemség (1806-tól a Szász Királyság) kijelölt trónörököse.

Édesanyja Karolina Mária Bourbon–pármai hercegnő (1770–1804) volt, a Bonaparte tábornok által trónjáról elűzött I. Ferdinánd pármai herceg (1751–1802) és Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő (1746–1804) leánya, Mária Terézia unokája, Miksa koronaherceg első felesége.

Szüleinek házasságából 7 gyermek született:

Mária Amália Friderika hercegnő (1794–1870), színházi és operaszerző.
Mária Ferdinanda Amália hercegnő (1796–1865), aki 1821-ben III. Ferdinánd toszkánai nagyhercegnek (1769–1824), II. Lipót német-római császár fiának második felesége lett.
Frigyes Ágost Albert Maria herceg (1797–1854), aki 1819-ben Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Ferdinanda főhercegnőt (1801–1832) vette feleségül, és 1836-ben II. Frigyes Ágost néven Szászország királya lett.
Kelemen (Clemens) Maria Nepomuk herceg (1798–1822).
Mária Anna Karolina hercegnő (1799–1832), aki 1817-ben II. Lipót toszkánai nagyherceghez, III. Ferdinánd nagyherceg fiához ment feleségül.
János Nepomuk herceg (1801–1873), aki 1822-ben Amália Auguszta bajor királyi hercegnőt (1801–1877), I. Miksa bajor király leányát vette feleségül, és 1854-től I. János néven Szászország királya lett.
Mária Jozefa Amália hercegnő (1803–1829), 1819-től VII. Ferdinánd spanyol király harmadik felesége.

Házassága, gyermekei

18 éves korában, 1817. november 16-án a firenzei Santissima Annunziata bazilikában feleségül ment a Habsburg–Lotaringiai-ház toszkánai ágából való Lipót János osztrák főherceghez (1797–1870), III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg (1769–1824) és a Bourbon-házból való Lujza Mária Amália nápoly–szicíliai királyi hercegnő (1773–1802) legidősebb túlélő fiához, a napóleoni háborúk után 1814-ben helyreállított Toszkánai Nagyhercegség trónörököséhez. Három gyermekük született, de csak egy érte meg felnőttkort:

Mária Karolina főhercegnő (1822–1841), fiatalon meghalt.
Auguszta Ferdinanda (Auguste Ferdinande) főhercegnő (1825–1864), aki Luitpold bajor királyi herceghez, a Bajor Királyság régenséhez (1821–1912) ment feleségül. Fia, Lipót Miksa József bajor királyi herceg (1846–1930) később Gizella főhercegnőt, Ferenc József császár legidősebb leányát vette feleségül.
Mária Maximiliána főhercegnő (1827–1834), gyermekként meghalt.

1821-ben apósa, az 52 éves III. Ferdinánd nagyherceg feleségül vette fiának sógornőjét, Mária Anna Karolina hercegnő nővérét, a 25 éves Mária Ferdinanda Amália hercegnőt, de házasságuk gyermektelen maradt.

1824-ben apósa, III. Ferdinánd elhunyt. A Toszkánai Nagyhercegség trónjára Mária Anna férje lépett, II. Lipót néven.

Rövid élete során Mária Anna nagyhercegné kiemelkedő érdeklődést az antik költészet és festészet iránt. Magas összegért megvásárolta magának Horatius római író Liber Interitus c. művét. A gnoszticista szerzők írásainak hatására ő maga is írt egy kis verssorozatot, Chuchotet d’Archont címmel, ezt azonban csak halála után adták ki.

Az ifjú nagyhercegné népszerű volt alattvalói körében, és férje is nagy szeretettel vette körül. Ugyanakkor gyakran depresszióban, önmagát hibáztatta azért, hogy nem tudott férfi örököst szülni urának. A lelki gondok aláásták egészségét, súlyosbodó tüdőbetegség jelei mutatkkoztak rajta. Orvosai tanácsára elhagyta Firenzét, és az enyhébb klímájú és tisztább levegőjű Pisába költözött.

1832 telén azonban állapota leromlott. Utolsó heteit gyóntatóatyjával, Angiolo Maria Gilardonival, Livorno püspökével töltötte. A nagyhercegné 32 éves korában, 1832. március 24-én hunyt el tüdőbaj következtében. Egyetlen túlélő gyermeke, Auguszta Ferdinanda (Auguste Ferdinande) főhercegnő nagy valószínűséggel örökölte anyjának betegségét vagy érzékenységét. Ő is tüdőbajban halt meg 1864-ben, 39 éves korában.

A megözvegyült Lipót nagyherceg 1833-ban ismét megnősült, az olasz Bourbon (Borbone) házból való Mária Antónia nápoly–szicíliai királyi hercegnőt (1814–1898), I. Ferenc nápoly–szicíliai király (1777–1830) és Mária Izabella spanyol infánsnő (1789–1848) leányát. A második házasságból tíz gyermek született, köztük, a trónörökös, Ferdinánd Szalvátor főherceg (1835–1908), aki IV. Ferdinánd néven Toszkána utolsó (címzetes) nagyhercege lett.

Külső hivatkozások

Életrajzi, családi adatai (The Peerage).
A Wettinek családfája
A Habsburg–Lotaringiai hercegek Toszkánában.
A Wettin-ház családfái (Genealogy.web).
A szász uralkodók családi adatai (Genealogy of the Royal Family of Saxony) (Geocities/archive.com). (angol nyelven). [2007. április 7-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)

@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 ===Házassága, gyermekei===
 [[Kép:State flag of the Grand Duchy of Tuscany.PNG|balra|100px]]
-[[1817]]. [[november 16.|november 16]]-án feleségül ment a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] toszkánai ágából való [[II. Lipót toszkánai nagyherceg|Lipót János osztrák főherceg]]hez  (1797–1870), [[III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg]] (1769–1824) és a [[Bourbon-ház]]ból való [[Lujza Mária Amália nápoly–szicíliai királyi hercegnő]] (1773–1802) legidősebb túlélő fiához, a [[napóleoni háborúk]] után 1814-ben helyreállított [[Toszkánai Nagyhercegség]] trónörököséhez. Három gyermekük született, de csak egy érte meg felnőttkort:
+éves korában, [[1817]]. [[november 16.|november 16]]-án a [[firenze]]i Santissima Annunziata bazilikában feleségül ment a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] toszkánai ágából való [[II. Lipót toszkánai nagyherceg|Lipót János osztrák főherceg]]hez  (1797–1870), [[III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg]] (1769–1824) és a [[Bourbon-ház]]ból való [[Lujza Mária Amália nápoly–szicíliai királyi hercegnő]] (1773–1802) legidősebb túlélő fiához, a [[napóleoni háborúk]] után 1814-ben helyreállított [[Toszkánai Nagyhercegség]] trónörököséhez. Három gyermekük született, de csak egy érte meg felnőttkort:
 * Mária Karolina főhercegnő (1822–1841), fiatalon meghalt.
 * [[Habsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda főhercegnő|Auguszta Ferdinanda ''(Auguste Ferdinande)'' főhercegnő]] (1825–1864), aki [[Luitpold bajor királyi herceg]]hez, a [[Bajor Királyság]] [[régens]]éhez (1821–1912) ment feleségül. Fia, [[Lipót bajor királyi herceg|Lipót Miksa József bajor királyi herceg]] (1846–1930) később [[Habsburg–Lotaringiai Gizella főhercegnő|Gizella főhercegnő]]t, [[I. Ferenc József|Ferenc József császár]] legidősebb leányát vette feleségül.
@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 -ben apósa, III. Ferdinánd elhunyt. A Toszkánai Nagyhercegség trónjára Mária Anna férje lépett, '''II. Lipót''' néven.
 Rövid élete során Mária Anna nagyhercegné kiemelkedő érdeklődést az antik [[költészet]] és [[festészet]] iránt. Magas összegért megvásárolta magának [[Quintus Horatius Flaccus|Horatius]] római író ''Liber Interitus'' c. művét. A [[gnoszticizmus|gnoszticista]] szerzők írásainak hatására ő maga is írt egy kis verssorozatot, ''Chuchotet d’Archont'' címmel, ezt azonban csak halála után adták ki.
+Az ifjú nagyhercegné népszerű volt alattvalói körében, és férje is nagy szeretettel vette körül. Ugyanakkor gyakran depresszióban, önmagát hibáztatta azért, hogy nem tudott férfi örököst szülni urának. A lelki gondok aláásták egészségét, súlyosbodó tüdőbetegség jelei mutatkkoztak rajta. Orvosai tanácsára elhagyta Firenzét, és az enyhébb klímájú és tisztább levegőjű [[Pisa|Pisába]] költözött.
-A nagyhercegné 32 éves korában, [[1832]]. [[március 24.|március 24]]-én hunyt el [[tuberkulózis|tüdőbaj]] következtében. Egyetlen túlélő gyermeke, [[Habsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda főhercegnő|Auguszta Ferdinanda ''(Auguste Ferdinande)'' főhercegnő]] nagy valószínűséggel örökölte anyjának betegségét vagy érzékenységét. Ő is tüdőbajban halt meg 1864-ben, 39 éves korában.
+[[1832]] telén azonban állapota leromlott. Utolsó heteit gyóntatóatyjával, Angiolo Maria Gilardonival, Livorno püspökével töltötte. A nagyhercegné 32 éves korában, [[1832]]. [[március 24.|március 24]]-én hunyt el [[tuberkulózis|tüdőbaj]] következtében. Egyetlen túlélő gyermeke, [[Habsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda főhercegnő|Auguszta Ferdinanda ''(Auguste Ferdinande)'' főhercegnő]] nagy valószínűséggel örökölte anyjának betegségét vagy érzékenységét. Ő is tüdőbajban halt meg 1864-ben, 39 éves korában.
 A megözvegyült Lipót nagyherceg [[1833]]-ban ismét megnősült, az olasz [[Bourbon-ház|Bourbon (Borbone) házból]] való [[Mária Antónia nápoly–szicíliai királyi hercegnő]]t (1814–1898), [[I. Ferenc nápoly–szicíliai király|I.&nbsp;Ferenc nápoly–szicíliai király]] (1777–1830) és Mária Izabella spanyol infánsnő  (1789–1848) leányát. A második házasságból tíz gyermek született, köztük, a trónörökös, [[IV. Ferdinánd toszkánai nagyherceg|Ferdinánd Szalvátor főherceg]] (1835–1908), aki '''IV. Ferdinánd''' néven [[Toszkána]] utolsó (címzetes) nagyhercege lett.