Pisa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pisa
Pisa - veduta dall'aereo 4.JPG
Pisa zászlaja
Pisa zászlaja
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Toszkána
Megye Pisa (PI)
Polgármester Paolo Fontanelli
Irányítószám 56100
Körzethívószám 050
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 90 482 fő (2005) +/-
Népsűrűség 462 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 4 m
Terület 185 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pisa (Olaszország)
Pisa
Pisa
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 43° 43′, k. h. 10° 24′Koordináták: é. sz. 43° 43′, k. h. 10° 24′
Pisa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisa témájú médiaállományokat.

Pisa Pisa megye és az érsekség székhelye, az egyik legrégebbi olasz város. A Tirrén-tengertől 7,5 kilométerre fekszik az Arno folyó két partján, amelyen több hídja is van, például a Ponte di Mezzo, a Ponte alla Fortezza, a Ponte di Solferino, a Ponte di Ferro vagy a vasúti híd. 1881-ben 53 957, 1893-ban a becslések szerint 62 400, 2005-ben már 90 482 lakosa volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pisa Kr. e. 179-ben lett római gyarmat, kikötője ekkor csak 2 kilométernyire volt a várostól. Miként a többi észak-olaszországi városok, fölváltva a gótok, longobardok, frankok birtokában volt. Önállóságát megszerezvén, gyorsan fölvirágzott, különösen amikor versenytársát, Amefit a normanok segítségével 1137-ben földúlta. A guelf és ghibellin háborúkban mindig a császár pártján állott. A Hohenstufok bukása maga után vonta a ghibellin város bukását is, amikor a genovaiak Oberto Doria vezetése alatt 1284. augusztus 6-án Meloriánál hajóhadát megsemmisítették. Ehhez járultak belső surlódások és viszályok is. Hosszas küzdelem után végül 1399-ben a Viscontiak birtokába jutott, akik 1405-ben eladták Firenzének. Még egyszer megkísértette Pisa Firenze ellenében függetlenségét kivívni; ebben őt VIII. Károly francia király is támogatta, de elkeseredett küzdelem után 1509-ben kénytelen volt magát újra megadni. Ekkor azután gyorsan hanyatlásnak indult. Így tehát Pisa, bár a 11. században 150 000 lakosa volt, 1625-ben már csak 15 600-at számlált.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerületek:

  • Marina di Pisa
  • Tirrenia
  • Calambrone
  • Barbaricina
  • Riglione
  • Oratoio
  • Putignano
  • San Piero a Grado
  • Coltano
  • Sant'Ermete

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő szócikk: Dóm tér (Pisa)

A város központja a Piazza dei Miracoli vagy Piazza del Duomo (Dóm-tér).

  • Pisai ferde torony (Torre pendente): A torony építése 200 évig tartott és három szakaszban történt. A fehér márványból készült harangtorony első szintjének építése 1173. augusztus 9-én kezdődött. A szintet klasszikus oszlopfőkkel díszített oszlopok szegélyezik. Az építész személyazonossága mindmáig vitatott. Sok éven át a tervezést Guglielmónak és Pisanónak tulajdonították.
A pisai dóm mellett álló nevezetes ferde torony, a templom harangtornya
  • Dóm (Dom Santa Maria Assunta): A Szűz Máriának szentelt dóm építése 1064-ben kezdődött. Az építész Buscheto volt; őt tekintik a pisai román stílus megteremtőjének. A belső mozaikok erős bizánci hatást tükröznek, míg a boltívek az iszlám művészet hatására utalnak. A homlokzat szürke márványból, illetve színes márvánnyal díszített fehér kőből készült. A mester a középső ajtón levő felirat szerint egy bizonyos Rainaldo volt.
  • Baptisterium: Ez Olaszországban a legnagyobb keresztelő kápolna: a kerülete 107,25 méter. Ha beszámítjuk a tetején levő Keresztelő Szent János szobrot, akkor néhány centiméterrel meghaladja a ferde torony magasságát. A román stílusú kerek építmény alapkövét 1153 augusztusában tették le. Az építész neve Diotosalvi magister. A befejezés a 14. századig váratott magára. A kápolna kupoláján 13. századi aranymozaik található.
  • A temető márványfala (Camposanto Monumentale): Azt mondják, hogy a fallal körülvett temető egy hajórakomány szentelt föld köré épült, amelyet a negyedik keresztes hadjárat során Ubaldo de' Lanfranchi püspök hozott a Golgotáról. Maga az épület egy évszázaddal később épült: 1278-ban kezdte el Giovanni di Simone építész. Csak 1464-ben fejezték be.

További látnivalók:

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galileo Galilei

Tudósok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szépirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallás képviselői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi hősök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmművészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pisa egy képe
Pisa egy képe

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Multimédia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisa témájú médiaállományokat.