„Vasdobra” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a formázás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Vasdobra''' ([[német nyelv|németül]] ''Neuhaus am Klausenbach,'' [[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Dobra'') falu a mai [[Ausztria|Ausztriában]], [[Burgenland]] tartományban, a [[Gyanafalvi járás]]ban, a [[Szentgotthárd|rábafüzesi]] határátkelőtől 32 km-re délnyugatra, Burgenland déli csücskében. Neve a [[szláv nyelvek|szláv]] ''dobra'' (= jó) melléknévből való. |
[[Image:AUT Neuhaus am Klausenbach COA.jpg|left|75px]]'''Vasdobra''' ([[német nyelv|németül]] ''Neuhaus am Klausenbach,'' [[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Dobra'') falu a mai [[Ausztria|Ausztriában]], [[Burgenland]] tartományban, a [[Gyanafalvi járás]]ban, a [[Szentgotthárd|rábafüzesi]] határátkelőtől 32 km-re délnyugatra, Burgenland déli csücskében. Neve a [[szláv nyelvek|szláv]] ''dobra'' (= jó) melléknévből való. |
||
''Marktgemeinde'' joggal rendelkezik. Társközségei: [[Bónisfalva]] (Bonisdorf), [[Mészvölgy]] (Kalch), [[Békató]] (Krottendorf bei Neuhaus am Klausenbach), az összevont község központja Vasdobra. |
''Marktgemeinde'' joggal rendelkezik. Társközségei: [[Bónisfalva]] (Bonisdorf), [[Mészvölgy]] (Kalch), [[Békató]] (Krottendorf bei Neuhaus am Klausenbach), az összevont község központja Vasdobra. |
A lap 2009. augusztus 11., 12:32-kori változata
Vasdobra (németül Neuhaus am Klausenbach, szlovénül Dobra) falu a mai Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban, a rábafüzesi határátkelőtől 32 km-re délnyugatra, Burgenland déli csücskében. Neve a szláv dobra (= jó) melléknévből való.
Marktgemeinde joggal rendelkezik. Társközségei: Bónisfalva (Bonisdorf), Mészvölgy (Kalch), Békató (Krottendorf bei Neuhaus am Klausenbach), az összevont község központja Vasdobra.
Története
1213-ban terra Dobra néven említik először, ez volt a Dobrai uradalom (Dobrafölde) központja. Területe 1266-ban került a szentgotthárdi apátságtól királyi kézre. Várát 1266 és 1271 között építtették, mert 1271-ben már a Gergye nembeli Pál fia Miklósé. A Németújváriaké, majd 1387-től a Széchyeké. A szalónaki vár ura Baumkirchner András romboltatta le 1467-ben. A Batthyányak még felépítették, de a 17. század óta pusztul. 1910-ben 797, túlnyomórészt német lakosa volt, de a 19. században a tótsági járás egyik mezővárosaként sorolták be. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
Látnivalók
- Szent István királynak szentelt római katolikus temploma 1591-ben épült, tornya 17. századi. Evangélikusok kezdték építeni, de már a katolikusok fejezték be.
- A falutól 2 km-re északra levő kastély 1469-ben épült, a 17. században bővítették. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kedvenc nyaralóhelye volt.
- Ötszögletű alaprajzú középkori várrom, melyet sáncrendszer vesz körbe. Andreas Baumkircher romboltatta le 1467-ben. Romjaiban is tekintélyes.
Irodalom
- Juhász László: Ausztria magyar emlékei (Lakitelek, 2005)