„Náray-Szabó Gábor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
évszámok delinkelése, apró formai igazítások |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Náray-Szabó Gábor''' ([[Budapest]], [[1943]]. [[március 11.]]) magyar kémikus, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja, |
'''Náray-Szabó Gábor''' ([[Budapest]], [[1943]]. [[március 11.]]) magyar kémikus, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja, 1996 és 1999 között annak főtitkár-helyettese. 2006-ban az MTA Könyvtárának főigazgatója lett. [[Náray-Szabó István]] kémikus, egyetemi tanár fia. |
||
== Tanulmányai == |
== Tanulmányai == |
||
Egyetemi tanulmányait a [[Veszprémi Vegyipari Egyetem]]en kezdte |
Egyetemi tanulmányait a [[Pannon Egyetem|Veszprémi Vegyipari Egyetem]]en kezdte 1961-ben, majd 1963-ban átkerült az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Természettudományi Karának vegyész szakára, ahol 1967-ben szerzett diplomát. |
||
== Tudományos pályafutása == |
== Tudományos pályafutása == |
||
Diplomájának megszerzése után a [[Chinoin]] gyógyszergyárban kezdett el dolgozni, majd |
Diplomájának megszerzése után a [[Chinoin]] gyógyszergyárban kezdett el dolgozni, majd 1968 és 1970 között a [[Budapesti Műszaki Egyetem]] Fizikai Intézetében volt aspiráns. 1971-ben és 1973-ban [[Göttingen]]ben volt Humboldt-ösztöndíjjal vendégkutató. |
||
1972-ben visszatért a Chinoinba, ill. a BME Fizikai Intézetébe, utóbbiba vendégkutatóként. 1977-ben az ELTE-n volt vendégkutató. 1978-ban a Chinoin tudományos információs osztályának vezetőjévé nevezték ki, amely osztályt1990]]ig igazgatott. A [[rendszerváltás]] után a Bionavion [[Biokémia]]i Kutatás-Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója volt 1991-ig. Ezután az ELTE Természettudományi Karának elméleti kémia laboratóriumába került, ahol 1992-ben kapott [[egyetemi tanár]]i megbízást. |
|||
1981-ben választották a [[Magyar Kémikusok Egyesülete|Magyar Kémikusok Egyesületének]] elnökségi tagjává és titkárává. 1983-ban az [[egyesület]] főtitkára, 1990-ben elnöke lett. Ezt a pozícióját 1997-ig töltötte be. Ezen kívül 1990 és 1994 között a [[Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége]] (MTESZ) elnöke volt. 1994 és 1998 között az MTESZ elnökségének tagja volt, amelybe 2002-ben tért vissza. |
|||
1987 és 1990 között az Európai Kémikus Egyesületek Szövetségének főtitkára, 2002-től 2005-ig annak elnöke volt, valamint 1982 és 1999 között az Elméleti Szerveskémikusok Világszövetsége elnökségi tagjaként is dolgozott. |
|||
1973-ban védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1983-ban a kémiai tudományok doktori értekezését. 1990-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1998-ban rendes tagjává választotta. 1996 és 1999 között a tudományos [[köztestület]] főtitkár-helyetteseként dolgozott. A Fizikai-Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottság tagja lett. 2006-ban kinevezték az MTA Könyvtára főigazgatójává. Emellett 1994-ben a [[párizs]]i Művészeti és Tudományok Akadémia, 2002-ben a Szent István Akadémia rendes tagjává is megválasztották. |
|||
Kutatási területe: elméleti kémia, számítógépes molekulatervezés, szerkezeti biológia és az elektrosztatikus enzimkatalízis elmélete (amelynek egyik kidolgozója volt). |
Kutatási területe: elméleti kémia, számítógépes [[molekulatervezés]], [[szerkezeti biológia]] és az elektrosztatikus enzimkatalízis elmélete (amelynek egyik kidolgozója volt). |
||
== Közéleti pályafutása == |
== Közéleti pályafutása == |
||
2000-ben az [[Oktatási és Kulturális Minisztérium|Oktatási Minisztérium]] főosztályvezetője lett, majd 2001 és 2002 között a minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes [[államtitkár]]aként dolgozott. |
|||
A konzervatív [[Professzorok Batthyány Köre|Professzorok Batthyány Körének]] tagja, majd |
A konzervatív [[Professzorok Batthyány Köre|Professzorok Batthyány Körének]] alapító tagja, majd 2003-ban elnöke lett. Elődje a tisztségben az akkor a [[Fidesz]] kulturális tagozatának elnökévé választott [[Pálinkás József]], későbbi MTA-elnök volt. 2005-ben az [[Orbán Viktor]] által létrehozott Nemzeti Konzultációs Testület tagja volt annak feloszlásáig. 2008-ban a [[Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács]] tagja lett. |
||
== Díjai, elismerései == |
== Díjai, elismerései == |
||
*MTESZ díj (1990) |
*MTESZ díj (1990) |
||
*Académie des Arts, des Sciences et des Lettres (Párizs) tagja (1994) |
|||
*Universitatea de Vest Timisoara (Temesvár) tiszteletbeli doktora (1996) |
*Universitatea de Vest Timisoara (Temesvár) tiszteletbeli doktora (1996) |
||
*Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díj (1998) |
*Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díj (1998) |
||
*Máltai Lovagrend ezüstérme (1999) |
*[[Máltai lovagrend|Máltai Lovagrend]] ezüstérme (1999) |
||
*Szent István Akadémia rendes tagja (2002) |
|||
== Főbb publikációi == |
== Főbb publikációi == |
||
*''Electrostatic Isopotential Maps for Large Biomolecules, Int. J. Quant. Chem. 16, 265-272'' (1979) |
*''Electrostatic Isopotential Maps for Large Biomolecules, Int. J. Quant. Chem. 16, 265-272'' (1979) |
||
*''Applied Quantum Chemistry (társszerzők: Surján P.G., Ángyán, J.G.)'' (1987) |
*''Applied Quantum Chemistry (társszerzők: Surján P.G., Ángyán, J.G.)'' (1987) |
A lap 2009. július 7., 17:22-kori változata
Náray-Szabó Gábor (Budapest, 1943. március 11.) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1996 és 1999 között annak főtitkár-helyettese. 2006-ban az MTA Könyvtárának főigazgatója lett. Náray-Szabó István kémikus, egyetemi tanár fia.
Tanulmányai
Egyetemi tanulmányait a Veszprémi Vegyipari Egyetemen kezdte 1961-ben, majd 1963-ban átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának vegyész szakára, ahol 1967-ben szerzett diplomát.
Tudományos pályafutása
Diplomájának megszerzése után a Chinoin gyógyszergyárban kezdett el dolgozni, majd 1968 és 1970 között a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézetében volt aspiráns. 1971-ben és 1973-ban Göttingenben volt Humboldt-ösztöndíjjal vendégkutató.
1972-ben visszatért a Chinoinba, ill. a BME Fizikai Intézetébe, utóbbiba vendégkutatóként. 1977-ben az ELTE-n volt vendégkutató. 1978-ban a Chinoin tudományos információs osztályának vezetőjévé nevezték ki, amely osztályt1990]]ig igazgatott. A rendszerváltás után a Bionavion Biokémiai Kutatás-Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója volt 1991-ig. Ezután az ELTE Természettudományi Karának elméleti kémia laboratóriumába került, ahol 1992-ben kapott egyetemi tanári megbízást.
1981-ben választották a Magyar Kémikusok Egyesületének elnökségi tagjává és titkárává. 1983-ban az egyesület főtitkára, 1990-ben elnöke lett. Ezt a pozícióját 1997-ig töltötte be. Ezen kívül 1990 és 1994 között a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) elnöke volt. 1994 és 1998 között az MTESZ elnökségének tagja volt, amelybe 2002-ben tért vissza.
1987 és 1990 között az Európai Kémikus Egyesületek Szövetségének főtitkára, 2002-től 2005-ig annak elnöke volt, valamint 1982 és 1999 között az Elméleti Szerveskémikusok Világszövetsége elnökségi tagjaként is dolgozott.
1973-ban védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1983-ban a kémiai tudományok doktori értekezését. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban rendes tagjává választotta. 1996 és 1999 között a tudományos köztestület főtitkár-helyetteseként dolgozott. A Fizikai-Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottság tagja lett. 2006-ban kinevezték az MTA Könyvtára főigazgatójává. Emellett 1994-ben a párizsi Művészeti és Tudományok Akadémia, 2002-ben a Szent István Akadémia rendes tagjává is megválasztották.
Kutatási területe: elméleti kémia, számítógépes molekulatervezés, szerkezeti biológia és az elektrosztatikus enzimkatalízis elmélete (amelynek egyik kidolgozója volt).
Közéleti pályafutása
2000-ben az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője lett, majd 2001 és 2002 között a minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott.
A konzervatív Professzorok Batthyány Körének alapító tagja, majd 2003-ban elnöke lett. Elődje a tisztségben az akkor a Fidesz kulturális tagozatának elnökévé választott Pálinkás József, későbbi MTA-elnök volt. 2005-ben az Orbán Viktor által létrehozott Nemzeti Konzultációs Testület tagja volt annak feloszlásáig. 2008-ban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagja lett.
Díjai, elismerései
- MTESZ díj (1990)
- Universitatea de Vest Timisoara (Temesvár) tiszteletbeli doktora (1996)
- Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díj (1998)
- Máltai Lovagrend ezüstérme (1999)
Főbb publikációi
- Electrostatic Isopotential Maps for Large Biomolecules, Int. J. Quant. Chem. 16, 265-272 (1979)
- Applied Quantum Chemistry (társszerzők: Surján P.G., Ángyán, J.G.) (1987)
- How Do Serine Proteases Really Work? (társszerzők: A. Warshel, F. Sussman, J.K. Hwang) Biochemistry 28, 3629-3637 (1989)
- Molecular Electrostatics (társszerző: Ferenczy G.G.) Chem. Rev. 95, 829-847 (1995)
- Role of Electrostatics at the Catalytic Metal Binding Site in Xylose Isomerase Action: Ca2+ Inhibition and Metal Competence in the Double Mutant D254E/D256E (társszerzők: Fuxreiter M., Böcskei Z., Szeibert A., Szabó E., Dallmann G., Asbóth B.) Proteins: Struct. Funct. Gen. 28, 183-193 (1997)
- Fenntartható a fejlődés? (2003)
- Kémia (főszerkesztő) (2006)
Források
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 797. old., ISSN 1787-288X
- Adatlap az MTA honlapján
- Életrajz a Nemzeti Konzultációs Testület honlapján