„Terror” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Irodalom, jegyzetek, forrás: Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
a iw linkek jav. |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
[[en:Terror]] |
[[en:Terror]] |
||
[[ |
[[cs:Terror]] |
||
[[ |
[[da:Terror]] |
||
[[es:Terror (desambiguación)]] |
|||
[[az:Terrorizm]] |
|||
[[ |
[[fr:Terreur]] |
||
[[hu:terror]] |
|||
[[be-x-old:Тэрарызм]] |
|||
⚫ | |||
[[bg:Тероризъм]] |
|||
[[ |
[[it:Terrore]] |
||
[[ |
[[nl:Terreur]] |
||
[[ |
[[ja:テラー]] |
||
[[ |
[[pt:Terror]] |
||
[[ |
[[simple:Terror]] |
||
[[ |
[[sk:Teror]] |
||
[[da:Terrorisme]] |
|||
[[de:Terrorismus]] |
|||
[[el:Τρομοκρατία]] |
|||
[[eo:Terorismo]] |
|||
[[es:Terrorismo]] |
|||
[[et:Terrorism]] |
|||
[[fa:تروریسم]] |
|||
[[fi:Terrorismi]] |
|||
[[fo:Yvirgangsfólk]] |
|||
[[fr:Terrorisme]] |
|||
[[gl:Terrorismo]] |
|||
[[he:טרור]] |
|||
[[hi:आतंकवाद]] |
|||
[[hr:Terorizam]] |
|||
[[hy:Ահաբեկչություն]] |
|||
⚫ | |||
[[io:Terorismo]] |
|||
[[is:Hryðjuverk]] |
|||
[[it:Terrorismo]] |
|||
[[ja:テロリズム]] |
|||
[[jbo:tadjycolnunte'a]] |
|||
[[ka:ტერორიზმი]] |
|||
[[kn:ಭಯೋತ್ಪಾದನೆ]] |
|||
[[ko:테러리즘]] |
|||
[[ku:Terorîzm]] |
|||
[[la:Tromocratia]] |
|||
[[lt:Terorizmas]] |
|||
[[lv:Terorisms]] |
|||
[[mk:Тероризам]] |
|||
[[ms:Pengganasan]] |
|||
[[nds:Terror]] |
|||
[[new:आतङ्कवाद]] |
|||
[[nl:Terrorisme]] |
|||
[[nn:Terrorisme]] |
|||
[[no:Terrorisme]] |
|||
[[oc:Terrorisme]] |
|||
[[pl:Terroryzm]] |
|||
[[pt:Terrorismo]] |
|||
[[ro:Terorism]] |
|||
[[ru:Терроризм]] |
|||
[[scn:Tirrurìsimu]] |
|||
[[sh:Terorizam]] |
|||
[[simple:Terrorism]] |
|||
[[sk:Terorizmus]] |
|||
[[sl:Terorizem]] |
|||
[[sq:Terrorizmi]] |
|||
[[sr:Тероризам]] |
|||
[[sv:Terrorism]] |
|||
[[sw:Ugaidi]] |
|||
[[ta:பயங்கரவாதம்]] |
|||
[[te:ఉగ్రవాదం]] |
|||
[[th:การก่อการร้าย]] |
|||
[[tl:Terorismo]] |
|||
[[tr:Terörizm]] |
|||
[[uk:Тероризм]] |
|||
[[ur:دہشت گردی]] |
|||
[[vi:Khủng bố]] |
|||
[[wa:Terorisse]] |
|||
[[yi:טעראריזם]] |
|||
[[zh:恐怖主义]] |
|||
[[zh-min-nan:Khióng-pò͘-chú-gī]] |
A lap 2009. június 4., 20:38-kori változata
A terror a nyílt erőszak alkalmazása rémület, rettegés kiváltása céljából. A terrorizális, félelemkeltésnek vagy elrettentésnek vannak racionális indíttatásai, de az oka lehet elmebaj, vagy a gyermekkorban magatartási rendellenesség, amelynek hátterében erős szorongás vagy kisebbrendűségi érzés áll.
A terrorizmus a terror rendszeres alkalmazása, a félelem terjesztése erőszakos akciók által, különösen politikai célok elérése érdekében. A terrorista erőszakos cselekedetei révén félelmet keltő személy. Rendszerint csoportokba, szervezetbe tömörülnek, de előfordulnak magányos terroristák is, akik többnyire elmebetegnek számítanak. Híres terrorista szervezetek a Vörös Hadsereg Frakció, a Vörös Brigádok, az al-Káida és az Irgun.
Az államilag szervezett, intézményes terror, illetve a katonai terror a megfélemlítés rendszere és légköre, mint politikai eszköz (például a vörösterror vagy a fehérterror).
Nevezetes példák a történelemből
A francia forradalom két szakasza
Az első terror (1792. augusztus 10. és szeptember 20. között) a királyság bukása és a köztársaság létrejötte közötti időszakban alakult ki. Okai a poroszokkal szemben elszenvedett első vereségek, és megjelenési formái elsősorban a szeptemberi mészárlások voltak. A második terror (1793. szeptember 5. és 1794. július 28. között) az "arisztokraták összeesküvése" ellen irányult: politikai (a gyanúsak elleni törvény), gazdasági (maximum), katonai (Houchard és Custine kivégzése) és vallási (a kereszténység elhagyásának hulláma) megnyilvánulásai voltak. Hatására eltávolították a girondistákat, és a Forradalmi Törvényszék elé juttatták a gyanúsnak nyilvánított személyek ezreit, közülük sokakat guillotine alá küldtek.
A terror nevében, amely ekkor még a demokrácia és az "erény" eszméihez szorosan kapcsolódott[1], a köztársasági "erély" biztosítékaként szabadult meg Robespierre a hébertistáktól, majd Danton híveitől (1794. március-április), és három hónapra bevezette a szükségtörvényhozást, amelyet néha a nagy terrornak is neveznek.
„ | A terror nem más, mint gyors, szigorú és hajthatatlan igazságtétel, ezért tehát voltaképpen az erény megnyilvánulása. | ” |
– Maximilien Robespierre |
„ | ...az erény, amely nélkül a terror végzetessé válik, s a terror, amely nélkül az erény tehetelen. | ” |
– Maximilien Robespierre |
Sztálini „nagy terror”
A Szovjetunióban 1937-38 közötti úgynevezett „nagy terror” időszakában Sztálin és az akkori belügyi népbiztos, Jezsov vezetésével államilag üldözték az kommunista párt ellenségeit. A volt kulákok, volt szovjetellenes pártok tagjai, volt cári hivatalnokok mellett a külföldi rokonsággal vagy ismerősökkel rendelkezők voltak a leggyanúsabbak. A terror kiterjedt a hadsereg és a nagyvállalatok vezetőire is, és a végül már a párton belül is állandósultak a leszámolások. Körülbelül 800 000 áldozatot követelt.
Irodalom, jegyzetek, forrás
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Bruce Hoffman: A terrorizmus belülről (tanulmány); A terrorizmus anatómiája 45.o.
Forrás
szerk.: Tálas Péter: A terrorizmus anatómiája. Zrínyi Kiadó. ISBN 9633274125 (2006)