„Milica montenegrói hercegnő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Ptbotgourou (vitalap | szerkesztései)
17 762 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: ru:Милица Черногорская
kieg
2. sor: 2. sor:
|név=Milica Nyikolajevna nagyhercegné
|név=Milica Nyikolajevna nagyhercegné
|kép=Milica Nyikolajevna of Montenegro.jpg
|kép=Milica Nyikolajevna of Montenegro.jpg
|felirat=Milica montenegrói hercegnő
|felirat=Milica Nyikolajevna
|képméret=200px
|képméret=200px
|születési_dátum=[[1866]]. [[július 14.]]
|születési_dátum=[[1866]]. [[július 14.]]
9. sor: 9. sor:
|halálozási_hely=[[Alexandria]]; [[Egyiptom]]
|halálozási_hely=[[Alexandria]]; [[Egyiptom]]
}}
}}
'''Milica montenegrói királyi hercegnő''', férjezett '''Milica Nyikolajevna orosz nagyhercegné''' ([[Orosz nyelv|oroszul]]: ''Великая Княжна Милица Николаевна Романова''; [[Cetinje]], [[1866]]. [[július 14.]] – [[Alexandria]], [[1951]]. [[szeptember 5.]]) előbb montenegrói királyi hercegnő, majd orosz nagyhercegné. [[I. Miklós montenegrói király]] lánya, [[1889]]-ben lett [[Pjotr Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Pjotr Nyikolajevics orosz nagyherceg]] felesége.
'''Milica montenegrói királyi hercegnő''', férjezett '''Milica Nyikolajevna orosz nagyhercegné''' ([[Szerb nyelv|szerbül]]: ''Кнегиња Милица Николајевна Петровић-Његош / Kneginja Milica Nikolajevna Petrović-Njegoš'', [[Orosz nyelv|oroszul]]: ''Великая Княжна Милица Николаевна Романова''; [[Cetinje]], [[1866]]. [[július 14.]] – [[Alexandria]], [[1951]]. [[szeptember 5.]]) montenegrói királyi hercegnő, házassága révén orosz nagyhercegné.


==Élete==
==Élete==
===Származása===
===Származása és gyermekkora===
[[Fájl:Coat of arms of Montenegro.svg|balra|70px]]
Milica királyi hercegnő [[1866]] decemberében látott napvilágot a montenegrói királyi család egyik tagjaként, [[I. Miklós montenegrói király]] és [[Milena montenegrói királyné|Milena Vukotić királyné]] második leányaként.


A hercegnőt és húgát, [[Anasztázia montenegrói királyi hercegnő|Anasztázia hercegnőt]] hamar elszakították családjuktól, amikor [[II. Sándor orosz cár]] uralkodása alatt politikai okból [[Szentpétervár]]ra kerültek a cári család gyámsága alá. Az orosz uralkodócsalád a Szmolnij Intézetben, egy jó nevű, nemes kisasszonyok számára fenntartott iskolában neveltette a két hercegnőt. A család kedvesen, örömmel fogadta a testvéreket, a családi összejövetelekre is meghívta őket; ellenben a szentpétervári arisztokrácia gúnyosan figyelte a montenegrói hercegnőket, nem tartván őket „jó partinak”. A hátuk mögött a „fekete hercegnőknek” hívták őket, ezzel utalva a nővérek sötét bőrére és hajára. A testvérek tanulmányaik befejezése után is az orosz fővárosban maradtak; nénjük, [[Ljubica Zorka szerb királyné]] korai halálát követően az ő gondjaikra bízták unokahúgukat, [[Jelena Petrovna Romanova orosz hercegné|Ilona szerb királyi hercegnőt]], aki ugyancsak a Szmolnijba került.
Milica a [[Petrovic-Njegoš-ház]]ba, [[Montenegró]] királyi családjába született, [[I. Miklós montenegrói király]] és [[Milena montenegrói királyné|Milena Vukotić királyné]] második lányaként. Milica és nővére, [[Anasztázia montenegrói királyi hercegnő|Anasztázia]] politikai okokból még gyermekkorukban az orosz cár, [[II. Sándor orosz cár|II. Sándor]] gyámsága alá kerültek. A lányok [[Szentpétervár]]ott, a Szmolnij Intézetben tanultak, akárcsak a legtöbb jómódú lány. Később nővérük, [[Zorka szerb királyné]] halála után az ő gondjaikra bízták [[Jelena Petrovna Romanova orosz hercegné|Jelenát]], Zorka lányát.


⚫
===Házassága és gyermekei===
Bár az orosz nemesség látszóal szívesen fogadta a nővéreket, valójában lenézték őket, mert nem tartották a lányokat jó partinak. Gúnyosan a „fekete hercegnőknek” hívták őket, mert a lányoknak sötét bőre és haja volt.


[[1889]]. [[július 26.|július 26]]-án Peterhofban Milica hercegnő feleségül ment [[Pjotr Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Pjotr Nyikolajevics orosz nagyherceghez]], pár hónappal azelőtt, hogy Anasztázia hercegnő nőül ment volna a cári család egyik alágának, a [[Romanov-ház#A Romanovszkij-ház|Romanovszkij-ház]] egyik hercegéhez. Milica hercegnő nagyhercegnéként is megtarthatta eredeti nevét, de felvette mellé az apai nevét is, így lett belőle „Milica Nyikolajevna”; mivel [[Ortodox kereszténység|ortodox keresztény]] volt, nem kellett átkeresztelkednie. Pjotr Nyikolajevics és Milica Nyikolajevna kapcsolatát harmónia és boldogság jellemezte, mely a kettejük közötti erős vonzalomból fakadt. Összesen négy gyermekük született, akik közül az utolsó két leány ikerpárként jött világra, ám az egyikük születése napján elhalálozott:
⚫
===Házassága===
[[Fájl:Milica Nyikolajevna and children.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Milica Nyikolajevna nagyhercegné gyermekeivel [[1900]] körül]]
⚫
* [[Marina Petrovna Romanova orosz hercegnő|Marina Petrovna hercegnő]] (1892–1981), házassága révén Golicina hercegné
⚫
* [[Roman Petrovics Romanov orosz herceg|Roman Petrovics herceg]] (1896–1978)
⚫
* [[Nagyezsda Petrovna Romanova orosz hercegnő|Nagyezsda Petrovna hercegnő]] (1898–1988), házassága révén Orlova hercegné
* Szofja Petrovna hercegnő ([[1898]]. [[március 3.]]), csecsemőként elhalálozott.


Szofja Petrovnát, Nagyezsda hercegnő ikerhúgát nagyanyjuk, [[Alekszandra Petrovna Romanova orosz nagyhercegné|Alekszandra Petrovna nagyhercegné]] temette el kijevi kolostorának udvarán. A gyermekek [[III. Sándor orosz cár|III. Sándor cár]] rendelkezése mind hercegni rangot viseltek, annak ellenére, hogy egy nagyherceg utódjai voltak.
[[1889]]. [[július 26.|július 26-án]] Milica feleségül ment [[Pjotr Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Pjotr Nyikolajevics Romanov nagyherceghhez]]. Milica nagyhercegnéként is megtarthatta eredeti nevét, de felvette mellé az apai nevét is, így lett belőle Milica Nyikolajevna. A házassággal együtt Milica nagyhercegnéi rangot kapott. Szerelmi frigyről volt szó, így boldogra sikeredett; összesen négy gyermekük született:
[[Kép:Milica Nyikolajevna and children.jpg|thumb|right|220px|Milica Romannal, Marinával és Nagyezsdával]]
⚫
* [[Marina Petrovna Romanova orosz hercegnő|Marina Petrovna]] ([[1892]]–[[1981]]
⚫
* [[Roman Petrovics Romanov orosz herceg|Roman Petrovics]] ([[1896]]–[[1978]])
⚫
* [[Nagyezsda Petrovna Romanova orosz hercegnő|Nagyezsda Petrovna]] ([[1898]]–[[1988]])
* Szofja Petrovna ([[1898]]. [[március 3]]), Nagyezsda ikertestvére volt, de születése napján meghalt; [[Alekszandra Petrovna Romanova orosz nagyhercegné|Alekszandra Petrovna nagyhercegné]] temette el [[Kijev]]ben, a kolostorában.


Milica és húga, Anasztázia az okkultizmus és a miszticizmus hívei voltak. Eleinte egy Philippe nevű sarlatán követői közé tartoztak, de amikor [[Grigorij Jefimovics Raszputyin|Grigorij Raszputyin]] kezdett hírnévre szert tenni a szentpétervári arisztokrácia körében, a nővérek Raszputyin társaságába szegődtek. A Raszputyint gyűlölő oroszok a nagyhercegné és a családja ellen fordultak; [[Feliksz Felikszovics Juszupov]] herceg például egyenesen az „Ördög erőinek középpontja” nevet adta a pár znamenkai otthonának.
Milica nagyhercegné húga, Anasztázia hercegnő [[1906]]-ban elvált első férjétől, majd hozzáment Pjotr Nyikolajevics bátyjához, [[Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1856–1929)|ifjabb Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceghez]]. A montenegrói hercegnők így amellett, hogy testvérek, egyben sógornők is voltak. A nagyhercegnék az okkultizmus és a miszticizmus hívei voltak. Eleinte egy Philippe nevű sarlatán követői közé tartoztak, de amikor [[Grigorij Jefimovics Raszputyin|Grigorij Raszputyin]] kezdett hírnévre szert tenni a szentpétervári arisztokrácia körében, a nővérek Raszputyin társaságába szegődtek. A Raszputyint gyűlölő oroszok Milica nagyhercegné és a családja ellen fordultak; [[Feliksz Felikszovics Juszupov]] herceg például egyenesen az „Ördög erőinek középpontja” nevet adta a pár znamenkai otthonának.


Raszputyin egy magát „sztarecnek” (szent ember) nevező paraszti származású szemfényvesztő volt, aki azt állította, képes meggyógyítani a [[vérzékenység]]ben szenvedő [[Alekszej Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Alekszej cárevicset]]. A legtöbb Romanovnak (így például [[Marija Fjodorovna orosz cárné (1847–1928)|Marija Fjodorovna anyacárnénak]]) szilárd meggyőződése volt, hogy Anasztázia és Milica egyengették Raszputyin útját a cári családig. Raszputyin nagy befolyásra tett szert [[Alekszandra Fjodorovna orosz cárné (1872–1918)|Alekszandra Fjodorovna cárné]] és [[II. Miklós orosz cár|II. Miklós cár]] felett, ami végül ahhoz vezetett, hogy a Romanovok elvesztették tekintélyüket a nép szemében.
Raszputyin egy magát „sztarecnek” nevező paraszti származású szemfényvesztő volt, aki azt állította, képes meggyógyítani a [[vérzékenység]]ben szenvedő [[Alekszej Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Alekszej cárevicset]]. A legtöbb Romanovnak (így például [[Marija Fjodorovna orosz cárné (1847–1928)|Marija Fjodorovna anyacárnénak]]) szilárd meggyőződése volt, hogy Anasztázia és Milica egyengették Raszputyin útját a cári családig. Raszputyin nagy befolyásra tett szert [[Alekszandra Fjodorovna orosz cárné (1872–1918)|Alekszandra Fjodorovna cárné]] és [[II. Miklós orosz cár|II. Miklós cár]] felett, ami végül ahhoz vezetett, hogy a Romanovok elvesztették tekintélyüket a nép szemében.


===Száműzetésben===
===Száműzetésben===


Amikor [[1917]]-ben összeomlott a monarchia, a Nyikolajevicsek ([[Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1831–1891)|id. Nyikolaj Nyikolajevics]], Milica apósának leszármazottai) a [[Kaukázus]]ban voltak, mivel [[1915]]-ben Anasztázia férje, [[Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1856–1929)|ifj. Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceg]] lett a terület alkirálya. A bolsevikok hatalomátvételének hírére a Nyikolajevicsek a [[Krím]]re menekültek, ahol több Romanov is gyülekezett, a bolsevikok elől menekülve. [[1918]] novemberében egy brit hadihajó érkezett a Krímre, hogy elszállítsa az életben maradt családtagokat. Az ajánlattal azonban csak páran éltek; a Nyikolajevicsek ottmaradtak Marija Fjodorovna anyacárnéval. [[1919]] elején a ''HMS Marlborough'' angol hajó újból menekülési lehetőséget kínált nekik, és ez alkalommal már nem utasították vissza.
Amikor [[1917]]-ben összeomlott a monarchia, a Nyikolajevicsek – [[Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1831–1891)|id. Nyikolaj Nyikolajevics]], Anasztaszija nagyhercegné apósának leszármazottjai – a [[Kaukázus]]ban voltak, mivel [[1915]]-ben ifjabb Nyikolaj Nyikolajevics lett a terület alkirálya. A bolsevikok hatalomátvételének hírére a Nyikolajevicsek a [[Krím]] félszigetre utaztak, ahol több Romanov is gyülekezett a bolsevikok elől menekülve. [[1918]] novemberében egy brit hadihajó érkezett a Krímre, hogy elszállítsa az életben maradt családtagokat. Az ajánlattal azonban csak néhányan éltek; a Nyikolajevicsek ottmaradtak Marija Fjodorovna anyacárnéval. [[1919]] elején a ''HMS Marlborough'' angol hajó újból menekülési lehetőséget kínált nekik, és ezúttal már nem utasították vissza azt.


A Nyikolajevicsek [[Isztambul]]ban átszálltak a ''HMS Nelsonra'', ami [[Olaszország]]ba, [[Genova|Genovába]] vitte őket. Az olasz királyné, [[Ilona olasz királyné|Ilona]], Anasztázia és Milica húga menedéket ajánlott fel nekik. A család később [[Franciaország]]ba költözött. Pjotr Nyikolajevics nagyherceg [[1931]]. [[június 17.|június 17-én]] halt meg, Milica húsz évvel később, [[1951]]. [[szeptember 3.|szeptember 3-án]].
A Nyikolajevicsek [[Isztambul]]ban átszálltak a ''HMS Nelsonra'', mely [[Olaszország]]ba, [[Genova|Genovába]] vitte őket. [[Ilona olasz királyné]], Milica Nyikolajevna nővére menedéket ajánlott fel a família számára. A család később [[Franciaország]]ba települt át, akárcsak a legtöbb orosz emigráns. Pjotr Nyikolajevics nagyherceg [[1931]]. [[június 17.|június 17]]-én hunyt el. Az özvegy Milica Nyikolajevna nővére, Anasztázia hercegnő halálát, majd a [[második világháború]]t követően [[Egyiptom]]ba költözött. Itt élte le élete hátralevő részét a száműzetésben lévő olasz királyi család társaságában. [[1951]]. [[szeptember 3.|szeptember 3]]-án érte a halála [[Alexandria]] városában.
⚫
{{commonscat|Princess Milica of Montenegro}}


==Források==
==Források és külső hivatkozások==
⚫
{{közvagyonkat|Princess Milica of Montenegro}}
⚫
* Zeepvat, Charlotte: ''Ablak egy elveszett világra – A Romanov-család fotóalbuma''; Magyar Könyvklub, Budapest, 2006; ISBN 963-549-260-X
* [http://www.timohaapanen.net/data/r127.html Életrajzi adatok]
* [http://forum.alexanderpalace.org/index.php?board=15.0 Képek, érdekességek] {{en}}
* [http://www.srpsko-nasledje.co.rs/sr-l/1998/07/article-03.html ''Očevi rusi majke srpkinje''] {{sr}}


⚫
[[Kategória:Petrović-Njegoš-ház]]
⚫
* Zeepvat, Charlotte: ''Ablak egy elveszett világra - A Romanov-család fotóalbuma''
[[Kategória:Romanov-ház|Anasztaszija Nyikolajevna Montenegro]]

⚫
[[Kategória:Romanov-ház]]
[[Kategória:Montenegróiak]]
[[Kategória:Montenegróiak]]


A lap 2009. március 13., 17:57-kori változata

Milica Nyikolajevna nagyhercegné
SzületettМилица Петровић Његош
1866. július 14.[1]
Cetinje
Elhunyt1951. szeptember 5. (85 évesen)[1]
Alexandria
Állampolgárságaorosz (1889–)
HázastársaPjotr Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1889. július 26. – nem ismert)[2][3]
Gyermekei
SzüleiMilena montenegrói királyné
I. Miklós montenegrói király
IskoláiSmolny Institute for Noble Maidens
KitüntetéseiOrder of Saint Catherine
SírhelyeSt. Michael the Archangel Church
A Wikimédia Commons tartalmaz Milica Nyikolajevna nagyhercegné témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Milica montenegrói királyi hercegnő, férjezett Milica Nyikolajevna orosz nagyhercegné (szerbül: Кнегиња Милица Николајевна Петровић-Његош / Kneginja Milica Nikolajevna Petrović-Njegoš, oroszul: Великая Княжна Милица Николаевна Романова; Cetinje, 1866. július 14. – Alexandria, 1951. szeptember 5.) montenegrói királyi hercegnő, házassága révén orosz nagyhercegné.

Élete

Származása és gyermekkora

Milica királyi hercegnő 1866 decemberében látott napvilágot a montenegrói királyi család egyik tagjaként, I. Miklós montenegrói király és Milena Vukotić királyné második leányaként.

A hercegnőt és húgát, Anasztázia hercegnőt hamar elszakították családjuktól, amikor II. Sándor orosz cár uralkodása alatt politikai okból Szentpétervárra kerültek a cári család gyámsága alá. Az orosz uralkodócsalád a Szmolnij Intézetben, egy jó nevű, nemes kisasszonyok számára fenntartott iskolában neveltette a két hercegnőt. A család kedvesen, örömmel fogadta a testvéreket, a családi összejövetelekre is meghívta őket; ellenben a szentpétervári arisztokrácia gúnyosan figyelte a montenegrói hercegnőket, nem tartván őket „jó partinak”. A hátuk mögött a „fekete hercegnőknek” hívták őket, ezzel utalva a nővérek sötét bőrére és hajára. A testvérek tanulmányaik befejezése után is az orosz fővárosban maradtak; nénjük, Ljubica Zorka szerb királyné korai halálát követően az ő gondjaikra bízták unokahúgukat, Ilona szerb királyi hercegnőt, aki ugyancsak a Szmolnijba került.

Házassága és gyermekei

1889. július 26-án Peterhofban Milica hercegnő feleségül ment Pjotr Nyikolajevics orosz nagyherceghez, pár hónappal azelőtt, hogy Anasztázia hercegnő nőül ment volna a cári család egyik alágának, a Romanovszkij-ház egyik hercegéhez. Milica hercegnő nagyhercegnéként is megtarthatta eredeti nevét, de felvette mellé az apai nevét is, így lett belőle „Milica Nyikolajevna”; mivel ortodox keresztény volt, nem kellett átkeresztelkednie. Pjotr Nyikolajevics és Milica Nyikolajevna kapcsolatát harmónia és boldogság jellemezte, mely a kettejük közötti erős vonzalomból fakadt. Összesen négy gyermekük született, akik közül az utolsó két leány ikerpárként jött világra, ám az egyikük születése napján elhalálozott:

Milica Nyikolajevna nagyhercegné gyermekeivel 1900 körül

Szofja Petrovnát, Nagyezsda hercegnő ikerhúgát nagyanyjuk, Alekszandra Petrovna nagyhercegné temette el kijevi kolostorának udvarán. A gyermekek III. Sándor cár rendelkezése mind hercegni rangot viseltek, annak ellenére, hogy egy nagyherceg utódjai voltak.

Milica nagyhercegné húga, Anasztázia hercegnő 1906-ban elvált első férjétől, majd hozzáment Pjotr Nyikolajevics bátyjához, ifjabb Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceghez. A montenegrói hercegnők így amellett, hogy testvérek, egyben sógornők is voltak. A nagyhercegnék az okkultizmus és a miszticizmus hívei voltak. Eleinte egy Philippe nevű sarlatán követői közé tartoztak, de amikor Grigorij Raszputyin kezdett hírnévre szert tenni a szentpétervári arisztokrácia körében, a nővérek Raszputyin társaságába szegődtek. A Raszputyint gyűlölő oroszok Milica nagyhercegné és a családja ellen fordultak; Feliksz Felikszovics Juszupov herceg például egyenesen az „Ördög erőinek középpontja” nevet adta a pár znamenkai otthonának.

Raszputyin egy magát „sztarecnek” nevező paraszti származású szemfényvesztő volt, aki azt állította, képes meggyógyítani a vérzékenységben szenvedő Alekszej cárevicset. A legtöbb Romanovnak (így például Marija Fjodorovna anyacárnénak) szilárd meggyőződése volt, hogy Anasztázia és Milica egyengették Raszputyin útját a cári családig. Raszputyin nagy befolyásra tett szert Alekszandra Fjodorovna cárné és II. Miklós cár felett, ami végül ahhoz vezetett, hogy a Romanovok elvesztették tekintélyüket a nép szemében.

Száműzetésben

Amikor 1917-ben összeomlott a monarchia, a Nyikolajevicsek – id. Nyikolaj Nyikolajevics, Anasztaszija nagyhercegné apósának leszármazottjai – a Kaukázusban voltak, mivel 1915-ben ifjabb Nyikolaj Nyikolajevics lett a terület alkirálya. A bolsevikok hatalomátvételének hírére a Nyikolajevicsek a Krím félszigetre utaztak, ahol több Romanov is gyülekezett a bolsevikok elől menekülve. 1918 novemberében egy brit hadihajó érkezett a Krímre, hogy elszállítsa az életben maradt családtagokat. Az ajánlattal azonban csak néhányan éltek; a Nyikolajevicsek ottmaradtak Marija Fjodorovna anyacárnéval. 1919 elején a HMS Marlborough angol hajó újból menekülési lehetőséget kínált nekik, és ezúttal már nem utasították vissza azt.

A Nyikolajevicsek Isztambulban átszálltak a HMS Nelsonra, mely Olaszországba, Genovába vitte őket. Ilona olasz királyné, Milica Nyikolajevna nővére menedéket ajánlott fel a família számára. A család később Franciaországba települt át, akárcsak a legtöbb orosz emigráns. Pjotr Nyikolajevics nagyherceg 1931. június 17-én hunyt el. Az özvegy Milica Nyikolajevna nővére, Anasztázia hercegnő halálát, majd a második világháborút követően Egyiptomba költözött. Itt élte le élete hátralevő részét a száműzetésben lévő olasz királyi család társaságában. 1951. szeptember 3-án érte a halála Alexandria városában.

Források és külső hivatkozások

Commons:Category:Princess Milica of Montenegro
A Wikimédia Commons tartalmaz Milica montenegrói hercegnő témájú médiaállományokat.
  1. ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ p11118.htm#i111180, 2020. augusztus 7.
  3. ↑ inferred from timeline of events
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Milica_montenegrói_hercegnő&oldid=5138397”