„Bethlen János (főispán)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2008. április 16., 17:16-kori változata

Bethlen János (Kisbun, 1613. – Nagyszeben, 1678. február 13.) Atyja Bethlen Farkas, anyja Kemény Anna volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, Macskási Ferenc, a híres pedagógus, Keresztúri Pál keze alá adta, akinek hatására unitáriusból reformátusnak tért át.

Nagyműveltségű, jogot és bölcsészetet tanult ember volt, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, de a trónviszályokban Rhédey Ferenc, később Barcsai Ákos oldalán állt, élesen elmarasztalta a Rákócziak politikáját.

Kemény János és I. Apafi Mihály fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az 1657-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. 1660-tól udvarhelyi kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a gyulafehérvári iskolát Nagyenyedre. Apafi idején Erdély kancellárja volt Teleki Mihály után. Több történelmi tárgyú könyvet írt.

Egyetlen fia volt: Bethlen Miklós.

1678. február 13-án halt meg Nagyszebenben.

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Erdély-portál}}
 '''Bethlen János''' ([[Kisbun]], [[1613]]. – [[Nagyszeben]], [[1678]]. [[február 13]].) Atyja [[Bethlen Farkas (kancellár)|Bethlen Farkas]], anyja ''Kemény Anna'' volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, ''Macskási Ferenc,'' a híres pedagógus, [[Keresztúri Pál]] keze alá adta, akinek hatására [[unitárius]]ból [[reformátusok|református]]nak tért át.
 Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye|Torda]] és [[Küküllő vármegye|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[Barcsai Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi család|Rákócziak]] politikáját.
-[[Kemény János (fejedelem) |Kemény János]] és [[I. Apafi Mihály]] fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az [[1657]]-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. [[1660]]-tól [[udvarhely]]i kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a [[gyulafehérvár]]i iskolát [[Nagyenyed]]re. Apafi idején [[Erdély]] [[kancellár]]ja volt [[Teleki Mihály]] után. Több történelmi tárgyú könyvet írt.
+[[Kemény János (fejedelem)|Kemény János]] és [[I. Apafi Mihály]] fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az [[1657]]-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. [[1660]]-tól [[udvarhely]]i kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a [[gyulafehérvár]]i iskolát [[Nagyenyed]]re. Apafi idején [[Erdély]] [[kancellár]]ja volt [[Teleki Mihály]] után. Több történelmi tárgyú könyvet írt.
 Egyetlen fia volt: [[Bethlen Miklós]].
 [[1678]]. [[február 13]]-án halt meg [[Nagyszeben]]ben.
+{{portál|Erdély|-}}
 [[Kategória:Erdélyi magyar történelmi személyek]]